Ha nincs történelmed, akkor lopd el a szomszédodét
Irta: Olvaso - Datum: 2011. August 23. 17:31:20
(No a zsidaj pont ezt csinálja!)
Közel két évtizede beszélhetünk Macedón Köztársaságról, vagy közismertebb nevén Macedóniáról, mint független, szuverén államról. Az önállóság elnyerése óta eltelt röpke idõszak alatt a macedón kormányok bizarrnak is mondható kultúrpolitikai gyakorlatba kezdtek, melynek központi eleme egy több ezer éves kultúrával és történelemmel rendelkezõ nemzetállam létrehozása. Nagy Sándor, Justitianus császár, Sámuel cár, Szent Cirill és Metód - csak néhány történelmi személyiség, akiket macedón nemzeti hõsnek nyilvánított Szkopje.
Teljes hir
(No a zsidaj pont ezt csinálja!)
Közel két évtizede beszélhetünk Macedón Köztársaságról, vagy közismertebb nevén Macedóniáról, mint független, szuverén államról. Az önállóság elnyerése óta eltelt röpke idõszak alatt a macedón kormányok bizarrnak is mondható kultúrpolitikai gyakorlatba kezdtek, melynek központi eleme egy több ezer éves kultúrával és történelemmel rendelkezõ nemzetállam létrehozása. Nagy Sándor, Justitianus császár, Sámuel cár, Szent Cirill és Metód - csak néhány történelmi személyiség, akiket macedón nemzeti hõsnek nyilvánított Szkopje.
Húszéves történelem
Macedón történésznek lenni manapság igazi kihívás: ilyen komoly életpályát vázolt fel a történelemért rajongó ifjúság elé a VMRO-DPNME vezette macedón kormány. A függetlenségét 1991. szeptember 8-án elnyerõ Macedóniában igazi kultúrharc folyik a nemzeti öntudat keresése érdekében. Szkopjéban járva úton-útfélen monumentális építkezéseket láthat az oda ellátogató turista, új szobrok, dombormûvek és múzeumok hirdetik a dicsõ macedón történelmet. Nagy Sándor, Justitianus császár, Sámuel cár, Szent Cirill és Metód és még sok más híres történelmi személyiség emlékmûve díszíti a köztereket és tanúskodik a több ezer éves nemzetállam múltjáról.
Kattintson és utazzon velünk a Balkánra!
Megáll az ember elõttük és elgondolkodik. Majd felteszi magának a kérdést: ezek a tények nem máshogy voltak a régi történelem tankönyvben? A történelemi idõk múlásával a vezetõk szeretik saját kényük kedvére változtatni, értelmezni a régi korok eseményeit, személyeit. Magyarország számára sem ismeretlen ez a történelmi versengés – legjobb példa erre a kolozsvári Mátyás-szobor eredetérõl és történetérõl szóló magyar-román vita.
Macedónia viszonylag szerencsésen szakadt el Jugoszláviától a 90-es évek elején, a nemzetközösség gyors elismerése azonban nem volt garantálva. Bulgária, Görögország és Szerbia teljes joggal fenntarthatta volna jogát az újonnan alakult állam egyes területeire. A történelem folyamán az Ohridi-tó és a Pirin hegység között fekvõ terület, melyet Makedónia néven ismerünk (szerk. nagyobb terület, mint a mai Macedón Köztársaság) több nemzet felügyelete alatt állt. Trákok, rómaiak, bizánciak, bolgárok, oszmán-törökök és szerbek valamennyien megfordultak rövidebb-hosszabb idõre e területeken.
A történelmi Makedónia területe
Macedónia mai államterületén valamivel több, mint 2 millió ember él – a lakosság 55-60 százalékát macedónok (szlávok), 30 százalékát albánok és 4-5 százalékát törökök adják. A macedón államnyelv rendkívül hasonlít a bolgár nyelvhez, ezért is tekintik a bolgár és a nyugati nyelvészek bolgár regionális nyelvjárásának. Bulgária és Görögország hivatalosan nem ismeri el a macedónt, mint önálló nyelvet, mindkét ország szerint ez a bolgár nyelv három máig létezõ változatának egyike. A legtöbb nyelvtani szabály megegyezik a bolgáréval, bár 1945 óta macedóniai nyelvészek megpróbálták szerbesíteni a nyelvtant. A két állam szláv lakossága akadály nélkül megérti egymást (hasonló a helyzet, mint a cseh és szlovák nyelveknél).
A büszkeség ellentétes a nemzeti érdekekkel
Macedóniáról leggyakrabban a Görögországgal vívott névvita kapcsán hallhattunk az utóbbi idõkben. Közismert, hogy Athén ellenzi Macedónia, avagy görög nevén FYROM Macedónia euro-atlanti integrációját a húsz éve rendezetlen államnév-vita miatt. Görögország fõ indoka, hogy a 90-es évek elején alakult állam területi igényekkel léphet fel a jövõben észak-görög területek iránt, ha elfogadják a Macedónia (a szláv nyelvek Makedóniának mondják) elnevezést. Szkopje többször is elutasította a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság elnevezést, de Görögország addig blokkolja csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, míg nem jutnak közös nevezõre. Érdekes javaslatok kerültek napvilágra, mint például Vardari Macedónia, vagy Észak Macedón Köztársaság, de a mai napig nem tudtak megegyezni a felek. A macedón ellenzék szerint Nikola Gruevszki miniszterelnök azzal, hogy párhuzamot próbál vonni az antik Makedónia és a mai Macedón Köztársaság között, megsérti az állam érdekeit.
Ohrid - az õsi bolgár fõváros ma Macedónia egyik turistalátványossága
Keleti szomszédjával, Bulgáriával sem rózsás a viszonya Gruevszkinek. A kultikus kijelentéseirõl ismert volt bolgár tárca nélküli miniszter, Bozsidar Dimitrov szerint a macedón hatóságokat meg kell dicsérni, hogy emlékmûveket állítanak bolgár nemzeti hõsöknek. Dimitrov állítása teljes mértékben tényeken alapul – Szkopjében nemrég felállították Sámuel cár szobrát, aki 997-tõl 1014-ig volt a Bolgár Cárság uralkodója.
Másik kuriózum Szent Cirill és Szent Metód bolgár szerzetes testvérpár macedónosítása és görögösítése. A IX. században élõ, szalonikibõl származó testvérek megalkották a glagolita ábécét, mely a mai cirill ábécé elõdje volt. Cirill és Metód tanítványai között találjuk Ohridi Szent Kelement, akit Macedóniában saját nemzeti hõsüknek tartanak, ugyanakkor a szerzetes egész életében a Bolgár Királyság földjein terjesztette az igét és erõsítette a szláv kultúrát. A sort még lehetne folytatni Dame Gruev és Goce Delcsev XIX. századi bolgár népi hadvezérekkel, akik az oszmán-törökök ellen harcoltak.
„A kortársak nem tudják megváltoztatni a történelmet. Sámuel cár bolgár volt és ezt a Vardari Macedóniában fellelhetõ bizonyítékok is alátámasztják" – nyilatkozta Dimitrov. A volt miniszter szerint a macedón hatóságok a macedón sovinizmus propagandáját erõsítik, ahelyett, hogy visszatérnének bolgár gyökereikhez.
Bolgár-bolgár vagy bolgár-macedón viszony?
Bulgária Európa legrégebben (681-ban) alapított, a mai napig ugyanazt a nevet viselõ állama, a VIII. század végére államhatára már elérte a mai Macedón Köztársaság területét. Az ott élõ szláv törzsek lassan beolvadtak, s Makedónia a már IX. században része volt az elsõ Bolgár Cárságnak. A kereszténység és a cirill betûk átvételét követõen Makedónia több városa kulturális központtá vált, mi több, Sámuel cár idején Ohrid lett Bulgária fõvárosa.
Kattintson és nézzen szét a bolgár fõvárosban!
Az öt évszázados török rabságot követõen, 1878-ban a San Stefano-i béke ideiglenesen visszaadta Bulgáriának a makedón területeket, de a berlini tárgyalások következtében a nyugati erõk az Oszmán Birodalomhoz csatolták. Az 1903-as véres Ilindeni felkelés a legismertebb esemény, amikor a bolgárok megpróbálták visszaszerezni az elcsatolt területeket, de ezt követõen egészen az 1910-es évekig nem szûntek meg a törökellenes felkelések.
Az 1912-es I. balkáni háborúban Bulgária, Szerbia és Görögország elûzték a törököket Makedóniából, de a területet nem tudták egymás között felosztani és 1913-ban egymás ellen vívták a II. balkáni háborút. A szerbek, görögök, románok és törökök együttes erõvel megtámadták Bulgáriát, de csak nagy veszteségek árán tudták legyõzni. A két világháborút követõen a jugoszláv haderõk felügyelete alá kerül Makedónia.
Belgrád és a Szovjetunió nyomására 1945-ben a macedóniai antifasiszta mozgalom (ASzNOM) rövid idõ alatt kidolgozta a macedóniai irodalmi nyelvet és ábécét a bolgár és a szerb nyelvtan ötvözeteként. A macedón nemzeti öntudat, melyet egészen Nagy Sándor birodalmának idjébõl eredeztetnek, a XX. század közepén kezdett körvonalazódni. Leginkább a szerb kötõdést próbálták elkerülni Szkopjéban, de egyúttal a bolgár történelmi szálak is meggyengültek.
Bojko Boriszov ûzent Macedóniának
Az önállóság kikiáltását követõen éppen Bulgária volt az elsõ állam, amely elismerte a Macedón Köztársaságot (alkotmányos nevén, s nem pedig a görögök által követelt FYROM mozaik nevet említve). Ezt a rendkívül barátságos gesztust Bulgária részérõl a macedón kormányok a mai napig nem értékelik megfelelõen. Bulgária 2007-es európai uniós csatlakozását követõen egyre több macedón állampolgár (köztük Ljubcso Georgievszki volt miniszterelnök) felvette a bolgár állampolgárságot és így uniós állampolgárrá váltak.
Bojko Boriszov bolgár kormányfõ augusztus 20-án értékelte a két ország viszonyát. „Macedóniának meg kell változtatnia terveit a jövõt illetõen, nem térhetünk vissza folyton a történelemhez. Fontos a történelem, de amikor infrastruktúrát építünk, amikor talpra állítjuk a gazdaságot, kétlem, hogy ez lenne a leghasznosabb mindkét fél számára. Mindig barátként tekintettünk Macedóniára és a jövõben is ehhez fogjuk tartani magunkat, de a macedón politikusoknak is tenniük kell a jó viszony ápolása érdekében" – nyilatkozta macedón újságíróknak Boriszov. A miniszterelnök intõ szavait alátámaszthatja Nikola Popovszki macedón külügyminiszter szeptember 1-én esedékes szófiai látogatása is.
Egy 20 éves múlttal rendelkezõ állam mennyire sajátíthatja ki szomszédai történelmét? A válasz az aktuális politikai érdekek szerint napról-napra változhat, de a történelmi tények megmásíthatatlanok.
Link