Sok-sok ponton alkotmányellenes a büntetõeljárási törvény a fõbíró szerint
Irta: Olvaso - Datum: 2011. August 25. 05:23:14
(Na ez is ritka egy díszpéldány ám! Akasztófavirág, most már mekeghetsz?)
Baka András szerint sérül az az az elv, hogy a védelem a váddal összevethetõ súlyú jogosítványokkal rendelkezzen, megengedhetetlen, hogy a vádlott ne részesüljön az eljárás minden egyes szakaszában védelemben, és sérti a jogbiztonságot, hogy nincs elegendõ idõ a törvényre való felkészülésre.
Teljes hir
(Na ez is ritka egy díszpéldány ám! Akasztófavirág, most már mekeghetsz?)
Baka András szerint sérül az az az elv, hogy a védelem a váddal összevethetõ súlyú jogosítványokkal rendelkezzen, megengedhetetlen, hogy a vádlott ne részesüljön az eljárás minden egyes szakaszában védelemben, és sérti a jogbiztonságot, hogy nincs elegendõ idõ a törvényre való felkészülésre.
Baka András, a Legfelsõbb Bíróság (LB) elnöke az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a büntetõeljárási törvény egyes pontjai - így többek között a 120 órás õrizetre vagy az eljáró bíróság legfõbb ügyész általi kijelölésére vonatkozók - alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve. Az LB büntetõkollégiuma már a törvény elfogadása elõtti napokban, június végén kiadott 32 oldalas véleményében jelezte, hogy álláspontja szerint több ponton alkotmányellenes a törvényjavaslat. A fõbíró augusztus 4-i keltezésû alkotmánybírósági beadványa számos elemében egybehangzó az LB büntetõbíráinak véleményével.
Baka soron kívüli eljárást kért a törvénymódosítások alkotmányellenességének utólagos megállapítását és nemzetközi szerzõdésbe ütközésének vizsgálatát kezdeményezõ 20 oldalas indítványában az Ab-tól. A fõbíró – arra az esetre, ha az Ab nem a jelenleg hatályos alkotmány alapján járna majd el – leszögezte azt is: a 2012. január 1-jén hatályba lépõ új alaptörvény is tartalmazza mindazokat a jogokat és követelményeket, amelyeknek a megsértésére hivatkozott indítványában. Emlékeztetõül: Baka – aki magyar fõbíróvá választása elõtt 17 évig a strasbourgi székhelyû Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája és egyik vezetõje volt – indítványában nem csupán alkotmányellenesnek, hanem számos ponton az 1950. évi római emberi jogi egyezménybe ütközõnek is tartja a büntetõeljárási törvény módosításait. A fõbíró érvelését számos esetben a strasbourgi emberi jogi bíróság esetjogával is alátámasztotta.
Az indítvány elsõ helyen említi azt a büntetõeljárási rendelkezést, amely szerint "kiemelt ügyekben az a bíróság is illetékes, ahol az ügyész – a legfõbb ügyész döntése alapján – az eljárás ésszerû idõn belül való, illetve soron kívüli elbírálásának biztosítása végett vádat emel". A fõbíró szerint ez olyan módon korlátozza a törvény által létrehozott bírósághoz való jogot és a "fegyveregyenlõség" elvét, ami egy demokratikus jogállamban nem minõsíthetõ sem szükségesnek, sem arányosnak. Baka indítványában kitért arra, hogy a "törvény által felállított" bíróságnak olyan bíróságnak kell lennie, amelynek a hatáskörére, illetékességére, összetételére és eljárására vonatkozó alapvetõ szabályokat is a törvényhozó hatalom által lefektetett jogszabály rendezi a jogbiztonság és a kiszámíthatóság érdekében elõzetesen és absztrakt módon. A kifogásolt rendelkezés szerint azonban a legfõbb ügyész - törvényhozó hatalom által alkotott jogszabálynak nem minõsülõ - döntése és az eljáró ügyész ennek megfelelõ vádemelése is megalapozhatja bármely elsõfokú bíróság illetékességét.
A fõbíró szerint "a fegyverek egyenlõségének" és a tisztességes eljárásnak az elve "megköveteli, hogy a védelem a váddal összevethetõ súlyú jogosítványokkal rendelkezzen", a kifogásolt rendelkezés azonban egy független és pártatlan intézmény helyett az eljárás egyik résztvevõjének, az ügyésznek adja az ügyet eldöntõ bíróság kiválasztásának jogát, ami kis létszámú bíróságnál adott esetben még az eljáró bírák ügyész általi megválasztását is okozhatja. Mindez a vádlottat az ügyészhez képest súlyosan hátrányos helyzetbe hozhatja, akár a kiválasztott bíróság földrajzi elhelyezkedésébõl, akár egyéb szempontból. Baka szerint alkotmányellenes az is, hogy kiemelt jelentõségû ügyekben az õrizet idõtartamának felsõ határa 120 órára emelkedik. A fõbíró emlékeztetett a strasbourgi bíróság következetes gyakorlatára, amely szerint a római egyezménybe ütközõ az a szabályozás, amely lehetõvé teszi a négy napot – 96 órát – meghaladó idõtartamú õrizetbe vételt.
Baka kifogásolta azt a rendelkezést is, amely szerint kiemelt jelentõségû ügyekben az ügyész intézkedésére a terhelt és a védõ érintkezése az õrizet elsõ 48 órájában megtiltható. A törvény tartalmazza ugyan azt is, hogy ha a kihallgatásra az õrizet elsõ 48 óráján belül kerül sor, a védõ a kihallgatáson akkor is részt vehet, ha az ügyész a terhelt és a védõ érintkezését megtiltotta. A fõbíró szerint azonban mindez ellentétes azzal az alkotmányos rendelkezéssel, mely kimondja, hogy "a büntetõeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga". A fõbíró szerint alkotmányellenes az a passzus is, amely szerint kiemelt jelentõségû ügyekben a fogva lévõ gyanúsítottat nem az általános szabályok szerinti 24, hanem 72 órán belül kell kihallgatni, továbbá, hogy szûkült az egyes nyomozati határozatok elleni panaszjog, valamint, hogy bizonyos esetekben mellõzhetõvé vált a tanú egyes személyi adatainak zárt kezelése.
Baka alkotmányellenesnek tartja azt a módosítást is, amely a nyomozási bírót nyomozástaktikai szempontok érvényre juttatására kötelezi. A nyomozástaktikai szempontok figyelembe vétele és érvényesítése ugyanis kizárólag a vád képviselõjének feladatkörébe tartozik. Ha pedig az eljárási feladatkörök nincsenek egymástól szigorúan elválasztva, a pártatlan bírósághoz való jog is sérelmet szenved. Ahogy tehát nem kötelezhetõ a terhelt és védõje arra, hogy a nyomozás sikere érdekében közremûködjön, ugyanúgy az ítélkezõ funkciót gyakorló bíróság - és a bírósági hatáskörbe tartozó feladatokat ellátó nyomozási bíró - sem mûködhet közre a nyomozásban. A fõbíró indítványában kitért arra is, hogy sérti a jogbiztonságot és ellentétes a jogállamisággal, hogy a törvényalkotó egyáltalán nem biztosított felkészülési idõt a jogszabály alkalmazására.
A parlament alkotmányügyi bizottsága által az Országgyûléshez június 14-én beterjesztett és július 4-én megszavazott törvény a Magyar Közlönyben történt kihirdetését követõ napon, július 13-án lépett hatályba, és a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell, ha még nem történt vádemelés.
Link