Magyarország nem mond le a nemzetegyesítés gondolatáról
Irta: Olvaso - Datum: 2011. August 26. 07:38:02
("Nemzetegyesítés"? Világzsidósága egyesüljön itt és most?)
Martonyi János szerint „nem mondhatunk le és soha nem is fogunk lemondani a határon kívüli magyarsággal való egységrõl, a nemzetegyesítés gondolatáról”. A külügyminiszter ezt akkor jelentette ki, amikor csütörtökön átadta a Magyar Köztársaság Nemzetközi Kapcsolataiért elismerést Halzl Józsefnek, Granasztói Györgynek és Schöpflin Györgynek.
Teljes hir
("Nemzetegyesítés"? Világzsidósága egyesüljön itt és most?)
Martonyi János szerint „nem mondhatunk le és soha nem is fogunk lemondani a határon kívüli magyarsággal való egységrõl, a nemzetegyesítés gondolatáról”. A külügyminiszter ezt akkor jelentette ki, amikor csütörtökön átadta a Magyar Köztársaság Nemzetközi Kapcsolataiért elismerést Halzl Józsefnek, Granasztói Györgynek és Schöpflin Györgynek.
A külügyminiszter arról beszélt, hogy a kitüntetett személyek életmûve azt az egységet is jelképezi, hogy „soha nem láttunk ellentétet a nemzetpolitikánk, a közép-európai szomszédpolitikánk és európai politikánk között”. Mint mondta, ezek a politikák soha nem állíthatók egymással szembe, és a kitüntettek tevékenysége ezt példázza.
Megjegyezte, hogy Magyarországot a szomszédos országokkal sorsközösség fûzi egybe, és az, hogy Magyarország nem mond le a nemzetegyesítés gondolatáról, az „egy pillanatig nem állítható szembe” az ország európai integrációs politikájával.
Martonyi János méltatásában azt mondta, kivételes személyiségek kivételes életmûvérõl van szó, amely sajátos egységet valósít meg a szakmai munka, a tudomány, az oktatás, a közéleti és politikai tevékenység között. Kijelentette, a Magyar Köztársaság külkapcsolatainak alakításában ilyen – a szellemi és gyakorlati tevékenységet is magukban foglaló – teljesítményekre, személyiségekre és életmûvekre van szükség.
A Magyar Köztársaság Nemzetközi Kapcsolataiért elismerést 2004-ben alapították, minden évben a Lánchíd 1842. évi alapkõ-letételi ünnepségének évfordulóján adják át. Olyan emberek kapják, akik hosszú idõn keresztül részt vettek Magyarország külpolitikai érdekeinek érvényesítésében. Halzl József – a Külügyminisztérium ismertetõje szerint – sokat tett a Kárpát-medencében élõ magyarság összetartozásának erõsítéséért; 1990 óta elnöke a Rákóczi Szövetségnek, amelynek az a célja, hogy segítse a határon túli magyar kisebbségek kulturális és érdekképviseleti tevékenységét.
A szövetség támogatásával sok ifjúsági találkozót rendeztek a magyar és a többi, Kárpát-medencében élõ nemzet fiataljainak részvételével. Halzl József a kilencvenes években a Magyar Villamos Mûvek vezérigazgatójaként kezdeményezte a Centrel, azaz Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország Villamos Társaságainak Szövetségét.
Granasztói György történész csaknem fél évszázados tudományos munkásságával és közéleti szerepvállalásával sokat tett a magyar–francia kapcsolatok elmélyítéséért. Tevékenységének elismeréseként több magas francia állami kitüntetésben részesült, a Francia Becsületrend lovagi fokozatát is megkapta. A rendszerváltozást követõen NATO- és EU-nagykövet volt Brüsszelben, majd a Magyar Külügyi Intézet elõdjét, a Teleki László Intézetet vezette. Az egyetemi oktatás mellett jelenleg a Magyar Szemle és a Hungarian Review folyóiratok kiadója.
Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselõ egyetemi professzorként több évtizeden át folytatott kutatást az európai nemzeti kisebbségekrõl, munkásságával elõmozdította a kisebbségi kérdés jelentõségének elismerését. Európai parlamenti képviselõként segítette a felkészülést magyar EU-elnökségre, és jelentõs mértékben hozzájárult a magyar elnökség politikai és szakmai sikeréhez. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség jelöltjeként az Európai Parlament (EP) képviselõjévé választották 2004-ben, majd 2009-ben újraválasztották, tagja az EP alkotmányügyi bizottságának, valamint a nyugat-balkáni ügyek delegációjának.
Az utóbbi években több közéleti személyiség kapta meg az elismerést, a kitüntetettek között volt Jeszenszky Géza, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, volt külügyminiszter, Fasang Árpád, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának volt fõtitkára, Szenczy Sándor, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat vezetõje, továbbá Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének igazgatója, Valki László nemzetközi jogász, az ELTE egyetemi tanára és Charles Gati politológus, az amerikai Johns Hopkins Egyetem professzora.
MNO - WA