Irányváltásra kényszerülhet az Orbán-kormány
Irta: Olvaso - Datum: 2011. August 28. 08:15:15
(No, ki a realista?)
A tervezettnél (megálmodottnál) jóval kedvezõtlenebb gazdasági környezet, illetve a saját korábbi döntések miatt egyre több szakértõ látja úgy, hogy az õszi hónapokban irányváltásra kényszerülhet gazdaságpolitikai értelemben az Orbán-kormány. Ez leginkább az adórendszerben mutatkozhat meg, ami egyúttal igen kényes is lenne politikai értelemben. Egyelõre annyi tudható, hogy készül a kihívásokra választ adó harmadik gazdasági akcióterv.
Teljes hir
(No, ki a realista?)
A tervezettnél (megálmodottnál) jóval kedvezõtlenebb gazdasági környezet, illetve a saját korábbi döntések miatt egyre több szakértõ látja úgy, hogy az õszi hónapokban irányváltásra kényszerülhet gazdaságpolitikai értelemben az Orbán-kormány. Ez leginkább az adórendszerben mutatkozhat meg, ami egyúttal igen kényes is lenne politikai értelemben. Egyelõre annyi tudható, hogy készül a kihívásokra választ adó harmadik gazdasági akcióterv. Kihívások pedig vannak bõven: sorozatban jelennek meg a vártnál gyengébb külföldi és magyar makroadatok, a nemzetközi pénz- és tõkepiacok így pedig nem tudnak megnyugodni.
Mégsem lesz egykulcsos?
Az utóbbi hetekben egyre szaporodnak a kemény bírálatok az Orbán-kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban, amelyek az eddigi, elhibázottnak tartott lépésekbõl, illetve jórészt abból táplálkoztak, hogy rosszul mérte fel a kormány a külsõ gazdasági környezet várható alakulását és határozottabb költségvetési kiigazításokra kell sort keríteni a hiánycélok tarthatósága érdekében. Az elsõ Orbán-kormány gazdasági minisztere, Chikán Attila szerint tankönyvszerûen megvalósíthatatlan Matolcsy György nemzetgazdasági tárcavezetõ gazdaságpolitikája és az egyik tekintélyes jobboldali közgazdász is gyors fordulatot sürgetett, többek között az egykulcsos adórendszer feladásával együtt.
Erre egyébként épp egy kormánypárti képviselõ, Pállfy István utalt azzal, hogy jelezte: felmerült a gazdagokra kivetendõ különadó ötlete. Ezzel az egykulcsos adórendszer lényegében megszûnne. A nagy visszhangot kiváltó témában következõ interjújában azonnal finomította álláspontját Pálffy. Az új francia megszorító csomag egyébként éppen a gazdagokat terhelné új adóval, ahogy arra az olasz csomagban is volt példa.
A magyar adóemelés lehetõségeit egyébként más szakértõk is felvetették, illetve költségvetési okok miatt az is felmerült, hogy jövõre mégsem csökkenne az alapvetõ élelmiszerek áfája.
Egyelõre az biztos, hogy igen nehéz õsz vár a kormányra gazdaságpolitikai fronton, számos nehéz döntést kell meghoznia, amelyek nem feltétlenül állnak összhangban a korábbi ígéreteivel. Az egyik igen kellemetlen helyzet akár már jövõ hétfõn elõállhat, hiszen várhatóan aznap már bejelenti döntését a magánnyugdíjpénztári ügyben az Alkotmánybíróság. Az elõzetes kiszivárogtatás szerint a mintegy 100 ezer maradó tagnak kedvezne a döntés. Amint azonban elemzésünkben rámutattunk, ha valóban ez lesz a döntés, akkor sem egyértelmû, hogy az ügy hogyan folytatódik; a kormány reakcióján ugyanis nagyon sok múlik.
Egy másik, nagy horderejû ügyre is felhívtuk a figyelmet, a Budapesti Értéktõzsde ugyanis szeptember elején számos brókercég életét jelentõsen befolyásoló döntésre készül.
A frank nyomasztja a fogyasztást
A kényszerû költségvetési hiánycsökkentõ lépéseket a friss gazdasági adatok szintén alátámasztják: egyáltalán nincs ugyanis élénkülés a kiskereskedelmi forgalomban, sõt visszaesést láthattunk júniusban. A hosszú ideje gyenge lakosság fogyasztás egyik fõ oka az, hogy a családok a svájci frankhitelek terheit nyögik, illetve továbbra is magas a munkanélküliségi ráta. Az év második felében lendíthet valamelyest a fogyasztáson a magánnyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése, de egy friss felmérés szerint például az emberek több mint fele megtakarítja majd a kézhez kapott összeg egészét, vagy egy részét. Az talán vigaszt jelenthet a frankhiteleseknek, hogy a szakértõk közül sokan számítanak arra, hogy a következõ fél évben gyengülni fog az alpesi fizetõeszköz.
A belsõ kereslet (fogyasztás, beruházások) tartós gyengélkedésében nagy szerepe van a bankok igen tompa hitelezési aktivitásának, illetve ezzel párhuzamosan az erõtlen hitelkeresletnek is. A jegybank friss felmérése szerint a kereskedelmi bankok továbbra is igencsak vonakodnak hitelt nyújtani, miközben egy friss PSZÁF-statisztika szerint minden idõk egyik legjobb eredményét könyvelték el 2011 második negyedévében.
A keddi magyar jegybanki kamatdöntés (változatlan kamatszint) kimenetele egyébként nem, de az ahhoz társított kommunikáció (rövid távon esélytelen a kamatcsökkentés) meglephetett egyes elemzõket.
Romló külsõ környezet
Értékelési kritériumainak módosítása miatt a héten két fokozattal felminõsítette Csehországot az S&P, ebbõl kiindulva pedig egyes elemzõk felminõsítést valószínûsítenek Magyarország kapcsán is. Ez nagyon jó hír lenne a kormány számára, bár erõsen kérdéses, hogy a 2012-es költségvetés benyújtása elõtt egy ilyen döntéssel valóban kijön-e a hitelminõsítõ.
A héten megjelent német és svájci konjunktúra-adatok a vártánál érdemben rosszabbak lettek, a gazdaságok jelentõs lendületvesztését jelezték. Nemcsak ez, hanem például a görög helyzet újra forrósodása is hozzájárult a befektetõi aggodalmakhoz a héten. A második görög hitelcsomag körül ugyanis továbbra is igen sok a kérdõjel, így a héten történelmi csúcs körülre emelkedett a görög csõdkockázati mutatószám.
A hét egyik legfontosabb befektetési sztorija az aranyár hajmeresztõ emelkedése (1900 dollár fölé), majd rendkívül nagy esése volt (1700 dollárig), amely után csütörtöktõl már újra felfelé kapaszkodott a nemesfém árfolyama.
Amint egyik elemzésünkben rámutattunk: több szempontból is igen gyenge lábakon áll az amerikai gazdaság, nõtt a recesszió esélye, ezért különös figyelemmel várta a piac Ben Bernanke Fed-elnök pénteki beszédét. Az elmúlt hetek jelentõs részvénypiaci esései után a hét közepétõl nagy emelkedést mutattak az amerikai részvénypiacok, amelyet a túladottság természetes korrekciója okozott, illetve az a reménykedés fûtött, hogy Bernanke újabb monetáris élénkítõ programra tesz utalást (végül nem tette). Az emelkedést még egy közepes erõsségû amerikai földrengés sem tudta megakadályozni. Egy másik elemzésünkben arra mutattunk rá, hogy a történelmi tapasztalatok nem sok jót ígérnek az elõttünk álló hetekre: a szeptember ugyanis rendszerint az év leggyengébb hónapja a részvénypiacokon.
Link