Energiatámogatás: a legszegényebbek járnak a legrosszabbul
Irta: Olvaso - Datum: 2011. September 01. 13:38:45
Szeptember 1-tõl alapvetõen megváltozik az energiaár támogatási rendszer. A Policy Agenda heti szakpolitikai elemzésében azt vizsgálta meg, hogy milyen társadalompolitikai változásokra számíthatunk az új rendszerben.
Teljes hir
Szeptember 1-tõl alapvetõen megváltozik az energiaár támogatási rendszer. A Policy Agenda heti szakpolitikai elemzésében azt vizsgálta meg, hogy milyen társadalompolitikai változásokra számíthatunk az új rendszerben.
Korábbi elemzéseinkben már többször foglalkoztunk a gáz és távfûtés árának, valamint az energiatámogatási rendszer változásának kérdéseivel. Az elmúlt évtizedben olyan politikai kérdéssé vált a fûtés ára, amely alapvetõen képes megmozgatni a választókat, ezáltal azonnali hatással bír a pártok népszerûségére. Ezért is volt kényszerpályán a Fidesz, amikor tavaly június elején szinte az elsõ döntései között határozott arról, hogy meghosszabbítja a szociális alapú energiatámogatási rendszert. Ezen a mechanizmuson keresztül 2007 óta több százezer háztartást kapott hozzájárulást az energiaköltségeihez. A Bajnai-kormány már elvi döntést hozott arról, hogy a több tízmilliárd forintot is felemésztõ rendszert meg kell szüntetni, mert a költségvetés ebben a formájában nem képes azt fenntartani. A mostani kormány annak érdekében, hogy elkerülje az azonnali áremeléseket, folyamatos hosszabbításokkal egészen ez év szeptember 1-ig mûködtette a korábbi rendszert.
Végleg elfogyott a pénz – új rendszer jön
Ez év szeptemberétõl az energiatámogatási rendszer beleolvad a már meglévõ úgynevezett lakásfenntartási támogatások közé. Ezen a jogcímen ugyanis eddig is lehet az államtól segítséget kapni a lakásfenntartással összefüggõ kiadásokhoz. Annak érdekében, hogy az eddig energiaár támogatáshoz jutó családok is beleférjenek a lakásfenntartási támogatást igénylõk közé, megemelték a jövedelemhatárt, és némiképpen módosítottak a jogosultság kiszámításának módján. A támogatási összeg mértékéhez nem nyúltak, vagyis az a család, amely eddig is kapott néhány ezer forintot ezen a jogcímen, a továbbiakban is jogosult lesz erre a segítségre.
A döntés mögött egyértelmûen az az ok húzódik meg, hogy láthatólag az idei kifeszített költségvetés, de legfõképpen a jövõ évi büdzsé nem lesz képes finanszírozni az eddigi ártámogatási rendszert. Ezért találni kellett egy szakmai megoldást, amely által a korábban támogatottakat valamilyen módon „kárpótolják”. Ebben a tekintetben logikus döntés volt, hogy a lakásfenntartási támogatásba integrálták az energiaár támogatást. Ugyanakkor álláspontunk szerint a döntésnek, és a végrehajtásnak vannak olyan következményei, amely miatt éles politikai konfliktusokkal számolhat majd a kormány.
A szegények, és a gyermekes családok nehezebb helyzetbe kerülnek
A lakásfenntartási támogatás fix összegû, azaz nem igazodik a fûtési idõszakhoz, nem változik, ha a család kiadásai növekednek a hideg idõ miatt. Ez abban az esetben nem okoz problémát, ha mindig azonos összegû átalányt fizet az elhasznált fûtési energia után a család, mivel így a jövõbeni lakásfenntartási támogatás lényegében fedezi a korábbi energiatámogatást. Ugyanakkor, ha a család az elfogyasztott energiamennyiség után fizeti a számlát, a fûtési idõszakban azt tapasztalja, hogy a lakásfenntartási támogatást levonva is többet kell fizetni a fûtés után, mint amikor még energiatámogatás kapott. Ez fõként a távfûtéses lakások esetében fog problémát okozni.
De a pszichés hatása mindenképpen rossz lesz az új rendszernek, mivel a fogyasztók által kapott fûtési számla biztosan nagyobb lesz, mint a korábbi fûtési idõszaké volt. Az önkormányzatok ugyanis néhány kivételtõl eltekintve, képtelenek lesznek arra, hogy a szolgáltatón keresztül fizessék ki a támogatást, azaz eleve csökkentett összegû számlát kapjanak a fogyasztók. Az emberek tehát egy emelt összegû számlával és egy másik ágon esetleg megkapható támogatással fognak találkozni.
De a legnagyobb társadalompolitikai hibája az új rendszernek, hogy a legkisebb jövedelmûek járnak majd a legrosszabbul. Ugyanis korábban az a család, ahol az egy fõre esõ jövedelem nem érte el az öregségi nyugdíjminimum 150 százalékát, jogosult volt lakásfenntartási támogatásra és energiatámogatásra is. A jövõben már csak lakásfenntartási támogatást kapnak.
A rendszer igazságtalanságát egy szemléletes példán mutatjuk be: egy átlag fogyasztású távfûtéses lakásban két gyermekét egyedül nevelõ anyának, aki nem is csak minimálbért keres, hanem annál valamivel magasabb, bruttó 95 ezer forintos jövedelemmel rendelkezik, eddig körülbelül 6450 forintot írtak jóvá a számláján. Ugyanakkor jogosult volt lakásfenntartási támogatásra is, amely 3700 forint volt havonta. Mostantól csak a lakásfenntartási támogatást kapja, azaz a 3700 forintot, ezáltal a rezsiköltségei egyik hónapról a másikra jelentõsen megnövekednek.
Nagycsaládosok esetében még nehezebb lesz a helyzet: a három gyerekes, bruttó 200 ezer forint alatt keresõ szülõk eddig jogosultak voltak lakásfenntartási támogatásra és energiaár támogatásra, ezentúl azonban csak a lakásfenntartásit kaphatják meg.
Ugyanakkor azoknál, akik korábban a kisebb összegû energiaár támogatásra voltak jogosultak, mert az egy fõre jutó jövedelmük meghaladta az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét (57.000 forint/hónapot), ott jobban fognak járni az új rendszerrel. Eddig ugyanis évi 2000 köbméter gázfogyasztás esetén havonta átlagosan 1600 forint körüli jóváírást kaptak, most 2500 forintot ad nekik az állam lakásfenntartási támogatás címén.
Nehéz helyzetben az önkormányzatok
Korábban a szociális alapú energiatámogatást a Magyar Államkincstáron keresztül lehetett igényelni, azaz a végrehajtási felelõsség a kormányon volt. A mostani rendszer ezt a felelõsséget az önkormányzatokra hárítja át, és nekik lesz joguk arra is, hogy a felhasználási lehetõségekrõl döntsenek. Elvileg a természetbeni támogatást preferálja a rendszer, de ennek tényleges megvalósulása azért lesz nehézkes, mert több százezer új igénylõre is fel kell készülni.
Miután az ügyintézés, elbírálás a települések feladata, ezért az igénylõlapok adattartalma, a vizsgálandó adatok köre is eltérõ lehet, mint ahogy most is az. Ebbõl következõen könnyen lehet, hogy egyes településeken egyszerûbb mechanizmus után kaphatják meg a támogatást a rászorulók, máshol viszont részletes és alapos elõzetes ellenõrzés lesz.
Ahogy korábban is jeleztük, elvileg lehetõség lesz arra, hogy az önkormányzat a megítélt támogatást ne készpénzben adja oda, hanem például a gázszámla, vagy távhõszámla egy részét ebbõl fizetnék ki a szolgáltatónak közvetlenül. Ugyanakkor a végrehajtási nehézségek miatt várhatóan kevés település fog ezzel a lehetõséggel élni.
A Policy Agenda véleménye szerint a mostani változás logikája költségvetési oldalról indokolható, ugyanakkor hiányozhat egy kompenzációs mechanizmus, amely a legnehezebb helyzetben lévõ – fõképpen gyerekes – családok számára segítene, hogy ne nõjenek meg drasztikusan a fûtési költségek. A kormány láthatólag abban sem érdekelt, hogy sokan menjenek a korábban támogatottak közül az önkormányzatokhoz, mivel annak fedezetét a költségvetésnek kell biztosítania, erre pedig már idei évben sem látszik a megfelelõ forrás.
Link_legrosszabbul