Törvénytelenül titkosíthatták a kémügy aktáit
Irta: Olvaso - Datum: 2011. September 02. 13:18:40
(Ha jók az ösztöneim, akkor ez egy kamu-ügy. Egy pitiáner valamit ráncigáltak elõ, hogy a nagyot megúszhassák, mert erre hivatkozva távolítják el õket a pozícióból és tartják is sakkban. Ez egy taktikai lépés lehet, mert a zsidóó-cigány-kérdést és a agyar nemzet elárulását az NBH kívülrõl fújja, sõt falaz hozzá.)
Ha igazak a sajtóban megjelent – senki által nem cáfolt – hírek, a titokban tartott titkosító a titoktörvény legelemibb szabályaival sincs tisztában.
Teljes hir
(Ha jók az ösztöneim, akkor ez egy kamu-ügy. Egy pitiáner valamit ráncigáltak elõ, hogy a nagyot megúszhassák, mert erre hivatkozva távolítják el õket a pozícióból és tartják is sakkban. Ez egy taktikai lépés lehet, mert a zsidóó-cigány-kérdést és a agyar nemzet elárulását az NBH kívülrõl fújja, sõt falaz hozzá.)
Ha igazak a sajtóban megjelent – senki által nem cáfolt – hírek, a titokban tartott titkosító a titoktörvény legelemibb szabályaival sincs tisztában.
„Semmit nem tudunk az úgynevezett kémügyrõl, nemcsak a titkosított anyagokról, de még a titkosítás módjáról, és a titkosítóról magáról sem, ami teljesen abszurd, és egy jogállamban elfogadhatatlan” – mondta a hvg.hu-nak Majtényi László volt adatvédelmi biztos. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) vezetõje szerint „teljes tudatlanságban tartják a társadalmat”, ami minden demokratikus jogelvnek ellentmond. „Természetesen egy demokráciában is lehet titkosítani nemzetbiztonsági szempontból érzékeny iratokat, de ennek körülményeit, a titokgazdát és a döntés szempontjait mindenhol transzparens módon kezelik, azaz a titkosság kivételes, a fõszabály a nyilvánosság” – mondta Majtényi László.
Mennyi? 30?
A volt adatvédelmi biztos elképesztõnek nevezte, hogy a sajtóban a kémügy kapcsán – friss döntésekrõl szólva – rendszeresen 60-70 évre titkosított dokumentumokról beszélnek, amit soha senki nem cáfolt semmilyen kormányzati szerv részérõl, vagyis „akár igazak is lehetnek a hírek”. Pedig az új titoktörvény szerint a titkosítás idõtartama legfeljebb 30 év lehet, amit egyszer, legfeljebb ugyanekkora idõtartamra lehet meghosszabbítani, a határidõ lejárta elõtt. „Vagyis, ha ez igaz, az egyébként ismeretlen titkosító valószínûleg bele sem nézett a törvénybe, hiszen másképp ekkora hibát nem követhetett volna el” – mondta Majtényi László.
Márpedig az EKINT vezetõje szerint, ha mindez megtörtént, nem is érvényes a titkosítás, hiszen alapvetõen szabálytalan és jogsértõ az eljárás, és „akkor ezek az iratok nem titkosak, mert meg sem történt érvényesen a titkosítás” – magyarázza az adatvédelmi szakértõ.
Semmit nem tehetünk?
Arra a kérdésre, hogy az állampolgár ebben az esetben kérheti-e a betekintést a nem titkos iratokba, Majtényi László úgy válaszolt, hogy „elvben igen, de a gyakorlatban mégsem, mert a hibát nem ismerik el, a törvény pedig, még a szocialista többségû parlament döntésével - szerintem felháborító módon - megszüntette ezt az állam perléséig terjedõ állampolgári jogot”. Megszüntették továbbá a titokköri jegyzéket is, amely tematikai korlátot szabva zabolázta meg a titkosító hatóságokat. Szerinte „még ha pusztán a hatalmi logikából indulunk ki, akkor is érthetetlen volt az MSZP-többségû parlament hozzáállása a kérdéshez, hiszen amikor elfogadták a törvényt, már biztosak lehettek abban, hogy súlyos választási vereség vár rájuk, ehhez képest mai ellenzéki jogosítványaikat csorbították".
"Sólyom László írta egyszer egy 1988-as tanulmányában, hogy az ellenõrizetlenül hagyott információs szabályozással úgy fogy el a szabadság körülöttünk, mint a tiszta levegõ vagy az iható víz. Most megint ez a helyzet” - véli Majtényi. Szerinte az pedig már a Fidesz felelõssége, hogy az év végével megszünteti az adatvédelmi biztos intézményét, a titkosító állam ellenõrzésének utolsó, ma még létezõ garanciáját.
Link