Orosz lapok a tervezett AGRI gázvezetékrõl és a magyar csatlakozásról
Irta: Olvaso - Datum: 2010. September 16. 11:26:25
Az orosz gázmonopólium számára veszélyt jelent, hogy Magyarország csatlakozni szándékozik az Azerbajdzsán, Grúzia és Románia által tervezett, Oroszországot elkerülõ AGRI gázvezetékhez, mert azzal járhat, hogy nem vásárol földgázt a Déli áramlat vezetékbõl – továbbá Horvátország és Szerbia sem, amellyel egyesíti gázszállítási rendszerét – írta szerdán a Kommerszant címû orosz lap a kedden Bakuban tartott azeri-grúz-román csúcsról, megemlítve, hogy azon részt vett Orbán Viktor magyar kormányfõ is.
Teljes hir
Az orosz gázmonopólium számára veszélyt jelent, hogy Magyarország csatlakozni szándékozik az Azerbajdzsán, Grúzia és Románia által tervezett, Oroszországot elkerülõ AGRI gázvezetékhez, mert azzal járhat, hogy nem vásárol földgázt a Déli áramlat vezetékbõl – továbbá Horvátország és Szerbia sem, amellyel egyesíti gázszállítási rendszerét – írta szerdán a Kommerszant címû orosz lap a kedden Bakuban tartott azeri-grúz-román csúcsról, megemlítve, hogy azon részt vett Orbán Viktor magyar kormányfõ is.
A lap megállapította: a gázvezetékhez még nem készültek tervek és megvalósíthatósági tanulmány, nincs hozzá finanszírozás és megbízható gázforrás sem.
A Bakuban szerdán a három résztvevõ ország állami földgáz-ipari konszernjei által megalapított vegyes vállalat egyelõre a tervezett vezeték megvalósíthatósági terveit dolgozza majd ki. Az elképzelések szerint a Kaszpi-tengeri Sah-Deniz lelõhelyrõl a Baku-Tbiliszi vezetéken át a Fekete-tengerhez jut, ahol a grúziai Kuleviban cseppfolyósítják, és tankhajókon jut tovább Romániába.
A Kommerszant szerint egyelõre nem tudni semmit a vezeték finanszírozásáról, de a megállapodásban szerepel, hogy a résztvevõ államok semmiféle garanciát nem nyújtanak. A lap grúz forrásokból úgy tudja: egyelõre minden részlet az elõzetes vita stádiumában van, vagyis még semmi nem konkrét. Ez megmagyarázza azt is, hogy a bakui csúcson többnyire politikai kérdésekrõl esett szó – írta a lap.
Nincs továbbá megbízható gázforrás. Az azeri fél ugyan állítja, hogy lesz elegendõ gáz, de szakértõk erõsen kétlik, hogy ezt Baku a közeli jövõben rendelkezésre tudja bocsátani. A Sah-Denizben kitermelt gázmennyiséget ugyanis már eladta: nagy vásárló Grúzia és Törökország, Irán évi egymilliárd köbmétert vesz, a Gazprom pedig szeptember elején megállapodást írt alá az eddigi évi egymilliárd köbméter kétmilliárdra emelésérõl, s a felek hangsúlyozták a további emelési terveiket.
A moszkvai kormány és a külügyminisztérium forrásai úgy nyilatkoztak, hogy Oroszországot teljesen hidegen hagyja az AGRI terve, mert Azerbajdzsán minden eladó gázát a Gazprom vásárolja fel, az állítólagos azeri tartalékokról szóló közléseket pedig még egyetlen független szakértõ sem erõsítette meg, ráadásul az AGRI a Nabuccótól vonja el a gázt. Bakui források szerint a találkozón ezért nem vett rész José Manuel Barroso, az EU Bizottságának elnöke és Peter Ottinger energetikai biztos.
A csúcson részt vett Orbán Viktor magyar kormányfõ – említette meg a lap, s rámutatott: Magyarországon az éves gázfogyasztás mintegy 14 milliárd köbméter, s ennek mintegy 80 százaléka érkezik Oroszországból. Tekintettel arra, hogy az ország most egyesíti gázvezeték-rendszerét Horvátországgal és Szerbiával, az AGRI megépülése azzal járhat, hogy a Gazprom elveszti piaca jelentõs részét e három országban.
A RoszBizniszKonszalting orosz tanácsadó cég honlapján azt emelte ki a magyar részvétellel kapcsolatban, hogy a nemzeti fejlesztési minisztérium és a külügyminisztérium korábbi közlései szerint a kormány AGRI iránti érdeklõdése nem jelenti azt, hogy Magyarország letett a Nabuccóban való részvételrõl, hanem továbbra is prioritásnak tekinti azt.
A Reszpublika címû hírportál Natik Aliyev azeri ipari és energetikai minisztert idézte, aki szerint Magyarország csatlakozása lehetõvé teszi, hogy az Azerbajdzsáni gáz eljusson Ausztriába is.
A honlap szakértõket idézve azt írta, hogy a projekt a Nabuccóval ellentétben megvalósíthatónak látszik, s gyorsan halad elõre. Egy elemzõ úgy vélte: a jelek szerint Baku csalódott a Nabucco megvalósulásának menetében, és minden lehetõséget üdvözöl, hogy a Sah-Deniz lelõhelyen kitermelt gázt ne Moszkvának, hanem másnak adja el, a Grúzián át vezetõ útvonal pedig csökkenti a török tranzittal járó kockázatokat.
Forrás: Link