A vártnál is nagyobb a baj Japánban
Irta: Olvaso - Datum: 2011. September 13. 08:02:28
Nagy a baj: a vártnál is gyorsabban zuhan össze a gazdaság
Negatívan módosult a Japán gazdaság szeptember elején publikált zsugorodásának második negyedéves értéke. A recesszió további mélyülését a jen erõs árfolyama is súlyosbítja, az exportra termelõ japán cégek hatalmas veszteségeket kénytelenek elkönyvelni a valuta szárnyalása miatt.
Teljes hir
Nagy a baj: a vártnál is gyorsabban zuhan össze a gazdaság
Negatívan módosult a Japán gazdaság szeptember elején publikált zsugorodásának második negyedéves értéke. A recesszió további mélyülését a jen erõs árfolyama is súlyosbítja, az exportra termelõ japán cégek hatalmas veszteségeket kénytelenek elkönyvelni a valuta szárnyalása miatt.
A korábban nyilvánosságra hozott 1,3%-ról 2,1%-ra korrigálták a japán gazdaság zsugorodásának második negyedéves évesített értékét – jelentette a Reuters. Az új mutatószám megegyezik az elemzõk által korábban megjósoltakkal, és visszavesz a korábban nyilvánosságra hozott meglepõen alacsony eredmények által kiváltott optimista várakozásokból. A változtatások hátterében az erõsödõ jen, illetve a gyengülõ világgazdaság miatt jelentõs mértékben visszaesett tõkeberuházások állnak.
A márciusi katasztrófa képekben - kattintson!
A helyesbítést követõen a következõ eredmények kerültek a napvilágra: A GDP zsugorodásának mértéke az április és június közti idõszakban az elõzõ negyedévhez képest a korábban jelentett 0,3%-ról 0,5%-re, a tõkeberuházások csökkenésének értéke 0,2%-ról 0,9%-ra módosult. Mindeközben a márciusi katasztrófa sújtotta területek helyreállításának következtében jelentõsen megnövekedett állami fogyasztás és beruházás enyhe pozitív hatást gyakorolt a gazdasági növekedésre. Fõként erre alapoznak azok a gazdasági szakértõk, akik a harmadik negyedévre – az elmúlt kilenc hónap folyamatos csökkenését követõen – gazdasági növekedésre számítanak.
Jen probléma
A válságból való kilábalást jelentõsen megnehezítheti azonban a szigetország fizetõeszközének, március óta tapasztalt nagy mértékû megerõsödése (lsd. ábra). Annak ellenére, hogy az utóbbi idõben katasztrófák egész sora érte Japánt, a gazdasági fejlõdés jelentõs visszaesésével és hatalmas mennyiségû adóssághalmazzal küzdõ világgazdaság még mindig az egyik legbiztonságosabb valutának tartja a jent, melyre válság esetén támaszkodhat. Ahogy a befektetõk tartalékaikat dollárból és euróból jenre váltják, úgy nõ a fizetõeszköz értéke, és okoz jelentõs problémát a felépülni kívánó gazdaságnak.
A megerõsödött japán valuta a következõk miatt jelent problémát a jelenlegi helyzetben:
Az ország termékei kevésbé versenyképesek más ázsiai vetélytársak, mint pl. Kína vagy Dél-Korea árucikkeivel szemben.
A külkereskedelmi nyereség ugyancsak csökken, mivel a külföldre exportált cikkek leggyakrabban dollárban számolt árának újra jenre váltásával árfolyamveszteség keletkezik.
Az erõs valuta elriasztja a nagy nemzetközi vállalatokat az országban való beruházástól. Legrosszabb esetben egyes cégek az állam elhagyására is kényszerülhetnek.
Grafikon: Kitekintõ; adatok forrása: Reuters. Kiemelve a két intervenció hatása.
A Toyota a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy a jen értékének növekedésével pontonként mintegy megközelítõleg 442 millió dollárt (83,5 milliárd forint) veszít. Egy 105 japán cég részvételével készült felmérés eredményei szerint a vállalatok több mint fele fontolgatja, hogy a tengerentúlra helyezi át mûködését. Mindössze négy nyilatkozott úgy, hogy képesek lennének kezelni az ország valutájának a dollárral szembeni 75 pont alá való erõsödését.
Újabb állami beavatkozás
Az elmúlt félév során kétszer történt külsõ beavatkozás a jen árfolyamának letörésére. Márciusban a katasztrófa hatására világgazdaságilag jelentõs országok egy csoportja összehangolva lépett fel, és képes volt az események hatására rohamosan erõsödõ valutát egészen a 85,46-os dollárral szembeni értékig gyengíteni. Az összefogás hatása közel egy hónapig volt érezhetõ. Ezt követõen az árfolyam lassan, de biztosan újra erõsödni kezdett.
A második alkalommal augusztus elején az akkori pénzügyminiszter és jelenlegi kormányfõ, Noda Josihiko irányításával, külföldi támogatás nélkül történt intervenció, ami azonban mindössze két napig volt képes hatást gyakorolni az árfolyamra (augusztus 4-5. között). Az eredménytelenség magyarázata abban rejlik, hogy bár a kormányok természetesen szeretnék megvédeni a politikailag áhított, ám gazdaságilag egyensúlytalan valutaértékeket, jelentõs nemzetközi támogatás nélkül a jelenlegi világgazdasági helyzetben erre nincs komoly esélyük.
A beavatkozások sikertelenségét követõen a Pénzügyminisztérium a kormány és a jegybank augusztus végi válságtanácskozását követõen egy 7600 milliárd jenes (20 ezer milliárd forint) alap felállítását jelentette be, melynek feladata az erõs jen okozta gondok miatt bajba jutott vállalatok támogatása lesz. Az alap elsõsorban a japán cégek külföldi felvásárlásait és befektetéseit fogja támogatni, különösképp az energiahordozók piacán. Ugyanakkor szkeptikus elemzõk szerint nem várható áttörés, mivel a terv lényegében megegyezik a kormány és a jegybank korábbi, sikertelen lépéseivel.
Link