Rendkívül ritka kettõs ciklon borította fel az idõjárást
Irta: Olvaso - Datum: 2010. September 17. 11:07:07
Nem is értem mi zajlik itt. Ha már beszélnek róla, akkor talán elismerik, hogy most is mesterségesen ciklonoznak.
A statisztikák szerint tíz évente csak egyszer fordul elõ olyan pusztító erejû ciklon, mint amilyen idén május közepén, majd bõ két héttel késõbb is átvonult Magyarországon - mondta az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke.
Teljes hir
Rendkívül ritka kettõs ciklon borította fel az idõjárást
(Nem is értem mi zajlik itt. Ha már beszélnek róla, akkor talán elismerik, hogy most is mesterségesen ciklonoznak.)
A statisztikák szerint tíz évente csak egyszer fordul elõ olyan pusztító erejû ciklon, mint amilyen idén május közepén, majd bõ két héttel késõbb is átvonult Magyarországon - mondta az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke.
Idén május-júniusban, lényegében három hét leforgása alatt két olyan pusztító erejû ciklon vonult át Magyarországon, amely a statisztikák szerint tíz évente csak egyszer fordul elõ - közölte Bozó László akadémikus, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke egy tudományos konferencián.
Az OMSZ vezetõje elmondta, a Zsófia egy klasszikus mediterrán ciklon volt, mely viharos szelet és hatalmas mennyiségû csapadékot hozott magával. Továbbhaladását gátolta egy északkeleti "blokkoló anticiklon", ezért pusztító erejének legnagyobb részét a Kárpát-medencében fejtette ki - magyarázta az akadémikus.
Bozó László közölte: többek között a Zsófia következtében a május havi csapadékösszeg a Magyarországon valaha mért legmagasabb volt, bizonyos helyeken elérte a havi átlag négyszeresét is.
A Zsófiát követte a május 30. és június 4. között tomboló Angéla ciklon, melynek szintén jelentõs csapadéka a már teljesen átnedvesedett talaj miatt azonnal a folyókba ömlött, fokozva az árvízi problémákat - ismertette Bozó László, aki felidézte azt is, hogy a balatoni polgármesterekkel, a pásztói önkormányzattal és az edelényi polgármesterrel állandó összeköttetésben álltak, "negyedóránként-félóránként" cseréltek információt a kritikus napokban.
Az OMSZ elnöke úgy vélte, hogy a május-júniusi ítéletidõre vonatkozó elõrejelzéseik elegendõen pontosak voltak ahhoz, hogy az illetékes szervek megtehessék a szükséges lépéseket. Hozzátette ugyanakkor: ha a lokális domborzati viszonyokat még jobban be tudnák építeni modelljeikbe, tovább lehetne javítani az elõrejelzések pontosságán.
Pálinkás József, az MTA elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta: az emberi tevékenység ma már olyan hatással képes lenni a környezetre, hogy ezt a tudománynak figyelemmel kell követnie, és fel kell hívnia a döntéshozók figyelmét ennek következményeire.
Az MTA elnöke arról is beszélt, hogy a katasztrófák jobb elõrejelzése érdekében szükséges lenne azonnali információcserét lehetõvé tevõ online kapcsolatot létesíteni a különbözõ tudományos intézetek és a katasztrófavédelmi szervek között. Mint mondta, errõl már folynak a megbeszélések.
Németh Tamás, az akadémia fõtitkára köszöntõjében azt emelte ki, hogy a közelmúlt hazai idõjárási anomáliáinak meg kell változtatniuk gondolkodásmódunkat, többek között nagyobb hangsúlyt kell fektetni a különbözõ tudományterületek közötti együttmûködésre.
Láng István akadémikus, a konferencia levezetõ elnöke elmondta, hogy az ülésen elhangzottakra építve kidolgoznak majd egy ajánlást a kormány és az Országgyûlés részére. Az ajánlás tervezete elõször felkerül az akadémia honlapjára, ahol két hétig lehet majd észrevételezni, s ezt követõen véglegesítik csak a dokumentumot - részletezte.
Forrás: Link