Még évtizedekre vannak a világhatalmi státusztól
Irta: Olvaso - Datum: 2011. September 18. 06:05:05
(Gyerekek, van még pár évünk- ha van-, addig visszafekszek én is alukálni!)
Kínai biztonságpolitikai szakértõk között is jelentõs viták dúlnak az Egyesült Államok világban betöltött dominanciájának esetleges csökkenésérõl, vagy éppen stagnálásáról – olvasható a Központi Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének legfrissebb elemzésében. A cikkbõl kiderül, hogy várhatóan a világ multipolárissá való átalakulása lényegesen hosszabb folyamat lesz, mint azt sokan gondolnák.
Teljes hir
(Gyerekek, van még pár évünk- ha van-, addig visszafekszek én is alukálni!)
Kínai biztonságpolitikai szakértõk között is jelentõs viták dúlnak az Egyesült Államok világban betöltött dominanciájának esetleges csökkenésérõl, vagy éppen stagnálásáról – olvasható a Központi Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének legfrissebb elemzésében. A cikkbõl kiderül, hogy várhatóan a világ multipolárissá való átalakulása lényegesen hosszabb folyamat lesz, mint azt sokan gondolnák.
A globális pénzügyi válság és Kína relatív megerõsödése újból felélesztette az ország biztonságpolitikai elemzõinek a vitáját az USA nagyhatalmi és domináns szerepének a fenntarthatóságáról – olvasható Bonnie S. Glaser tanulmányában. Kínai elemzõk egyetértenek abban, hogy a pénzügyi válság meggyengítette az Egyesült Államokat, ami korlátozza õket abban, hogy egyoldalúan érjék el regionális és globális érdekeiket – tette hozzá. Arról is megegyezik a véleményük, hogy más országoknak az ereje – köztük Kínának – emelkedõben van, míg az USA relatíve hanyatló szakaszt él át.
Súlyos csapások érték az Egyesült Államokat
Az egyik legáltalánosabb vélemény a pénzügyi krízist követõen a nagyhatalmak közötti erõeltolódásról egy kínai magazinban jelent meg. A cikk szerint az Egyesült Államok szuperhatalmi státusza még érvényben van, azonban a nagyhatalmi szereplõk között sokkal egyenletesebben oszlik el az erõ. Az átfogó képességeket illetõen az USA és a többi szereplõ között folyamatosan csökken a különbség – olvasható az elemzésben. Igaz, a szakértõk között különbség van abban, hogy a jövõben mikor fog létrejönni a multipoláris nemzetközi rendszer.
Az egyik nézet szerint az amerikai hatalom gyors zuhanása várható Brazília, India, Kína és Oroszország javára – olvasható Glaser elemzésében. Ezen álláspont támogatói szerint a pénzügyi válság megrendítette az USA gazdasági dominanciáját, és így az ország hatalmának gyengülése elvezethet egy igazságosabb nemzetközi rendszerhez. Az Egyesült Államokat már a mostani pénzügyi válság elõtt súlyos csapás érte a szeptember 11-i terrortámadással, így 2009 elején Lee Hongmei már arról írt, hogy a gazdasági krízissel véget ért az USA vezette unipoláris rendszer. Azzal is érvelt, hogy a gazdasági válságot a kapitalizmus belsõ ellentmondásai okozták, és ennek eredményeképpen a nemzetközi rendszer multipolárissá fog válni a felemelkedõ országok révén.
Washingtonnak kellenek a jó kapcsolatok?
Lee Gong kínai nemzetközi politikai szakértõ arra is rámutatott, hogy az évszázad elejéhez képest az Egyesült Államok világgazdaságban betöltött 32 százalékos aránya 24-re esett vissza 2009-re. Azt jósolta, hogy a súlyos amerikai recesszió hosszú ideig fog tartani, és emiatt az ország részesedése a világgazdaságban tovább fog csökkenni. „A válság súlyosan aláásta Amerika gazdasági képességeit, amely mindenképpen kihatással lesz az ország nemzetközi szerepvállalásaira is.” Ráadásul egyes szakértõi csoportok szerint az Egyesült Államok megnövekedett globális kihívásai miatt „egyensúly szükséges” a kínai–amerikai kapcsolatokban. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy Washingtonnak inkább van szüksége a jó kapcsolatokra Pekinggel, mint annak – szerepel az elemzésben.
Senki nem képes átfogó kihívást intézni
Más elemzõk visszautasítják azt a nézetet, hogy az amerikai hatalom hanyatlása visszafordíthatatlan, a különbség Kína és az Egyesült Államok között hatalmas, és még hosszú ideig az is fog maradni. Wang Jisi, az egyik olyan szakértõ, aki szkeptikus abban a tekintetben, hogy a közeljövõben létrejön a multipoláris világrendszer, 2008-ban így fogalmazott: valójában nem lehet azt mondani, hogy az Egyesült Államok ne lenne képes talpra állni a visszaesésbõl. Az iraki invázió mindenképpen rombolta az USA külföldi megítélését, de Wang szerint nincsen fundamentális változás a globális hatalmi egyensúlyban. A szakértõ úgy fogalmazott, hogy a mai napig egyetlen ország sem volt képes egy átfogó kihívást intézni az Egyesült Államokkal szemben, így napjaink nemzetközi hatalmi struktúrája a belátható jövõben megmarad.
Képes volt az érdekeit érvényesíteni
2010-ben Wang hasonló véleményt fogalmazott meg és példaként hozta föl, hogy a hidegháború elején is attól tartott az USA, hogy a Szovjetunió képes lesz õt megelõzni, azonban a gazdaság és a tudomány területén való elõretörésnek köszönhetõen az Egyesült Államok gyõzött. A 9/11-rõl szóló vitákban Zhao Lei biztonságpolitikai szakértõ arról értekezett, hogy az amerikai válasz egyértelmûen megmutatta annak hatalmi befolyását. „Egyrészrõl bebizonyosodott, hogy az Egyesült Államok már nem tekinthetõ a legbiztonságosabb országnak, de más szemszögbõl nézve az USA képes volt a leghatékonyabb módon érvényesíteni az érdekeit, amely háború a világ legfontosabb témájává vált a nemzetközi ügyekben.”
Messze még a lehagyás
Az elemzés szerint teljesen nyilvánvaló, hogy az USA saját hatalmas erejére támaszkodva globális szereplõvé vált. Juan Peng Amerika-szakértõ úgy véli, hogy az USA és a kínai hatalom közötti különbség szûkül, és ez a folyamat megfordíthatatlan. Arra figyelmeztetett, hogy ez a jelenség egyáltalán nem rövid idõre szól, mivel az USA-nak fél évszázadba tellett, hogy gazdaságilag és katonailag a legjelentõsebb szereplõvé váljon. „Ha Kína képes lesz azt az ütemet tartani, mint amit az elmúlt 30 évben produkált, akkor is évtizedekre lesz szüksége ahhoz, hogy megelõzze Amerikát, de még ennél is hosszabb idõre van szüksége ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztés és a katonai erõ terén is lehagyja riválisát.”
Más kínai elemzõk is felhívják arra a figyelmet, hogy egyáltalán nem szabad lebecsülni az amerikaiak megújulóképességét. „Nem szabad eltúlozni a változás mértékét, amely Kína és az USA között megfigyelhetõ, és hideg fejjel kell kezelni a két fél közötti kapcsolatokat.”
Link