Szabó Dezsõ: A mozi
Irta: Olvaso - Datum: 2011. September 22. 06:43:57
Emlékeztek a nevekre?
Julia Roberts, Paul Newman, Walther Matthau, Harrison Ford, William Roberts, Chaplin, Mia Farow volt férje aki a nevelt lányát vette el, stb.stb.
Teljes hir
Emlékeztek a nevekre?
Julia Roberts, Paul Newman, Walther Matthau, Harrison Ford, William Roberts, Chaplin, Mia Farow volt férje aki a nevelt lányát vette el, stb.stb.
A mozi
Az okos ellenség már rég észrevette mi majd ezt csak nagyon késõn fogjuk észrevenni , hogy a mozi a világtörténeti kialakító erõk egyikévé fejlõdött. Tudom, hogy ezt ma sokan lírai túlzásnak fogják találni, és megint temperamentumomról és eruptív egyéniségemrõl fognak csácsogni akkor, amikor valamit aggódásom egész erejével látok meg a jövõben. Egész bizonyos, hogyha egyszer én is a föld alá kerülök, s nem leszek többet annyira akadálya senkinek, hogy a rám vonatkozó megállapításokat "hatalmas temperamentum" és "eruptív egyéniség" terminusokkal kelljen helyettesíteni, be fogják látni, hogy minden látszat ellenére hidegen megfontoló elme és éles szem voltam, akinek, mikor az eseményeket megfigyelte, és azokból következtetéseket vont, a temperamentum szelíden gubbasztott lábánál, mint egy szigorúan dresszírozott kutya.
Tessék csak Budapest bármelyik mozijába bemenni, de nem egybe, hanem sokba, de nem egyszer, hanem sokszor, és tessék jól megfigyelni az ott elõadott darabokat és azok szereplõit. Ezer alakban mint szimpátiát keltõ bohócot, mint igazságot keresõ hõst, mint nõhódító fiatalembert, mint mártírt vagy adakozó emberi jóságot fogod látni jól kikészítve a hódító zsidó arcát. A vászonról ezer kézzel nyúl a nézõ szívéhez, s könnyek és kacagások segítségével egy teljesen akarattalan s tudattalan szimpátiát facsar ki maga számára belõle. Bepropagálja a nézõk lelkébe az elvont, racionalista, üres pózú, zsidó mûvészi ízlést, az ízléstelen groteszk komikumot, a rikácsoló nyelvöltögetést az élet minden mélyebb szépségeire, s azt az ideológiát, amely olyan hatalmas fegyvere volt a fajok küzdelmében. Mint valami finom, érzékelhetetlen, beteg gáz, emanál a zsidó szellem a vászonról, megtölti szemed, füled, sírásod, kacagásod, minden pórusod, s akaratlanul veszted el erõd és egyéniséged a zsidó inkubáció alatt.
Miért vetette magát a zsidó az egész világon a mozira? Mert tudja, hogy ma ez a leghatalmasabb lélekgyúró, s akiknek kezében van a mozi, úgy mozgathatják a tömegek lelkét, mint paprikajancsit a megbújt komédiás. Ma nincs általánosabb és hatalmasabb tömegszuggesszió a mozinál, és bármilyen komikusnak is látszódjék állításom sokaknak, higgyék meg, hogy a világtörténelem jövõjét szellemi téren ma elsõsorban ott nevelik. A legprimitívebb érdek lett volna, s gazdaságilag is igen sok elõnyt jelentett volna úgy az államnak, mint igen sok magyar embernek, aki a harctéren vérével fizetett elõ arra, hogy kenyere legyen, ha az állam magáévá váltotta volna az összes mozit, s egy mûvészi tanács igazgatása alatt melynek elnöke semmi esetre sem Császár Elemér úr, vagy kongeniális barátai lettek volna a magyar állam magyar integrációjú mûvészekkel, a magyar jövõ érdekében etetné mesékkel a közönséget a moziban. Minden érv, amit ez ellen fölhoztak, olyanformán komoly, mint az, hogy nem szabad vonatra ülni, mert esetleg kisiklik a vonat. De nálunk nem lehetett megtenni, nálunk nem lehet megtenni a fajvédelem legprimitívebb intézkedéseit sem, nálunk még a törvény is csak olyan, az Ébredõ Magyarok szemébe hintett tessék-lássék móka, ha arról van szó, hogy a szent és sérthetetlen szíriai ellen védekezzünk lásd például a botozási törvényt.
Nem tudom eléggé figyelmeztetni az illetékeseket, hogy majdnem egész észrevétlenül egy rettenetes hódítás, egy halálosan veszélyes léleksikkasztás történik a mozikban, s ha kellõ idõben ezen a téren sem hárítjuk el a veszedelmet, csak az a vigasztalásunk fog megmaradni, hogy az ellopott lelkû magyarság sírja fölött Haller és Pekarek urak igen elegánsan ki fogják jelenteni, hogy a Nemzeti Színház szent telkét teljesen szabályszerûen bratyizták át a megemésztõ zsidónak. Ez a tény a keresztény nemzed kurzus legbeszélõbb szimbóluma, s ezek után csak az marad hátra, hogy amíg még a másik Nemzeti Színházat el nem adják, siessünk oda s hallgassuk meg, Petúr bán milyen hangon kíván jó éjszakát.
Virradat, 1921. II. 9.