Politikai párbeszédet sürget a NATO-fõtitkár Koszovó ügyében
Irta: Olvaso - Datum: 2011. October 04. 05:32:59
Politikai párbeszédre szólította fel október 3-án, hétfõn Koszovó ügyében az összes érintett felet a NATO fõtitkára. „Tartózkodjanak az egyoldalú lépésektõl és a gyújtó hangú nyilatkozatoktól” - kérte brüsszeli sajtótájékoztatóján Anders Fogh Rasmussen a szerbektõl és a koszovói albánoktól egyaránt. Egyúttal hangsúlyozta: a NATO vezette, KFOR nevû nemzetközi katonai erõ azért van jelen Koszovóban, hogy etnikai hovatartozástól függetlenül biztonságos körülményeket biztosítson Koszovó minden lakosának.
Teljes hir
Politikai párbeszédre szólította fel október 3-án, hétfõn Koszovó ügyében az összes érintett felet a NATO fõtitkára. „Tartózkodjanak az egyoldalú lépésektõl és a gyújtó hangú nyilatkozatoktól” - kérte brüsszeli sajtótájékoztatóján Anders Fogh Rasmussen a szerbektõl és a koszovói albánoktól egyaránt. Egyúttal hangsúlyozta: a NATO vezette, KFOR nevû nemzetközi katonai erõ azért van jelen Koszovóban, hogy etnikai hovatartozástól függetlenül biztonságos körülményeket biztosítson Koszovó minden lakosának.
Szerbia egykori déli tartománya, amelynek lakossága túlnyomórészt albán, és amely a több mint egy évtizeddel ezelõtti harcok lezárultával nemzetközi katonai ellenõrzés alá került, 2008-ban kimondta Szerbiától való elszakadását, önálló állammá alakulását. A szerbek azonban - akik Koszovó északi csücskében helyi többségben vannak - ezt nem akarják elismerni. Idén júliusban Koszovó kísérletet tett arra, hogy kiterjessze saját vámszerveinek tényleges fizikai jelenlétét az Észak-Koszovó és Szerbia közötti határ egyes átkelõire. A felháborodott helyi szerb lakosok ez ellen erõszakkal felléptek, és az összetûzésekben életét vesztette egy koszovói rendõr. Akkor a koszovói vámosokat visszavonták, ám azok szeptember végén ismét megjelentek a határon, immár az uniós rendõri erõ, az EULEX, valamint a KFOR-katonák fedezete mellett.
Szeptember 27-én fegyveres incidens robbant ki a KFOR és a szerbek között, s mindkét oldalon többen megsebesültek. A KFOR és az EULEX szélsõséges szerbeket vádolt az erõszakcselekmények kiprovokálásával. „A NATO-erõk mindig a szükséges minimális erõt fogják alkalmazni, de joguk van az önvédelemhez. Ehhez folyamodtak szeptember 27-én is” - mondta sajtótájékoztatóján Rasmussen, aki szerint további vizsgálatokra - amit egyébként a szerbek követelnek - nincs szükség az ügyben.
A NATO-fõtitkár hangsúlyozta, hogy a KFOR-katonák csak a „harmadik reagálási szintet” jelentik a koszovói biztonság fenntartásában. Kisebb veszélyhelyzet esetén a koszovói rendõrség dolga a fellépés, ezt meghaladó súlyú ügyekben az EULEX-é - mondta.
Hangsúlyozta, hogy az elmúlt napokban a KFOR kénytelen volt elsõ számú reagáló féllé elõlépni, de az atlanti szövetség vezette nemzetközi katonai erõ amint teheti, újra háttérbe vonul majd - tette hozzá. NATO-diplomaták eközben azt mondják, hogy az észak-atlanti szervezet elhalasztja a KFOR fokozatos létszámcsökkentésének újabb, idén õszre tervezett szakaszát.
A KFOR korábban sokáig csaknem 17 ezer fõs volt. A biztonsági helyzet javulása lehetõvé tette a fokozatos csökkentést, így ma már csak 5500-an vannak. Idén õsszel be akarták jelenteni a következõ fázist, amelynek nyomán 2500 alá redukálnák a létszámot, de ez most egyelõre késedelmet szenved - hírlik brüsszeli NATO-körökben.
Link