Lengyelország és Németország a megbékélés útján
Irta: Olvaso - Datum: 2011. October 08. 06:33:56
Lengyelország és Németország kapcsolatára hosszú távon rányomta bélyegét a második világháború és annak megannyi következménye. A két nép éveken át feszültségben élt egymás mellett, a megbékélés folyamata csak lassan indult be, és tele is volt zökkenõkkel. Akadályokba ütközött a kétoldalú kapcsolatok újraértékelése és az egymás iránti bizalom feltámasztása is. A feszültség számos formában testet öltött, így a határ mentén élõ lengyel illetve német kisebbséget nap mint nap számos atrocitás
érte, a határvárosok problémái pedig sokáig csak vártak a megoldásra.
Teljes hir
Lengyelország és Németország kapcsolatára hosszú távon rányomta bélyegét a második világháború és annak megannyi következménye. A két nép éveken át feszültségben élt egymás mellett, a megbékélés folyamata csak lassan indult be, és tele is volt zökkenõkkel. Akadályokba ütközött a kétoldalú kapcsolatok újraértékelése és az egymás iránti bizalom feltámasztása is. A feszültség számos formában testet öltött, így a határ mentén élõ lengyel illetve német kisebbséget nap mint nap számos atrocitás
érte, a határvárosok problémái pedig sokáig csak vártak a megoldásra.
Kaczynski és a távolságtartás politikája
A PiS az Önvédelem (Samoobrona) és a Lengyel Családok Ligájával (LPR) alkotott koalíciójának bukásáig Jaroslaw Kaczynski EU-ellenes politikát folytatott. Kormányzása alatt, a 2005-tõl 2007-ig terjedõ idõszakban a németekkel való kommunikáció gyakorlatilag megszûnt, ehelyett Kaczynski Amerika-barát külpolitikát folytatott.
Kattintson és nézzen szét Berlinben!
Ami a belpolitikát illeti, a német kisebbség nem egyszer volt a lengyelek zaklatásának kitéve, a nemzeti Jog és Igazságosság pártvezére a sziléziai és az opolai vajdaságban élõ német kisebbségben egyenesen veszélyforrást látott. Legutóbb nyáron kavart nagy port Kaczynski egyik olyan kijelentése, melybõl egyértelmûen érezni lehetett, hogy a német kisebbséget másodrendûnek tartja. A lengyelországi német kisebbség vezetése felháborodásának nyílt levélben adott hangot.
Múlóban az EU-fóbia
A Kaczynksi-féle politikai magatartás mellett hab volt a tortán a koalíciós párt, az LPR által keltett félelemérzet, ami azt hirdette, hogy Lengyelország uniós csatlakozása negatívan fog hatni az ország gazdasági helyzetére. Az LPR a nemzeti értékek összemosódásától tartott az Európai Unióban, vagyis attól, hogy a lengyel nemzeti érdekeket nem tudják majd kellõen képviselni, így azok hátrányba kerülnek a többi országgal törekvéseivel szemben. Emellett olyan alaptalan jóslatokkal is ijesztgették a lakosságot, hogy a mezõgazdaság teljesítményének visszaesését és a földek elvesztését hozza majd magával az uniós tagság.
Kattintson és nézzen szét Lengyelországban is!
Az elmúlt évek során világossá vált, hogy az aggodalmak alaptalanok voltak. A lengyel gazdaság nem hogy nem esett vissza, hanem épp ellenkezõleg, az EU egyik legdinamikusabban fejlõdõ piacává nõtte ki magát, és ez az ország geopolitikai helyzetén is sokat javított. Közben az LPR támogatottsága is szertefoszlott, így a most már alig 1 százalékon mért párt által is propagált EU-fóbia alábbhagyott Lengyelországban.
Tusk fordulata
A lengyel-német kapcsolatok fejlõdésében mérföldkõnek számít a Donald Tusk vezette Polgári Platform (PO) választási gyõzelme. Tusk személyében egy, az Európai Unióra nyitott, a német kapcsolatok iránt érdeklõdõ miniszterelnök került kormányra. A PO legfontosabb célkitûzései között a gazdaság fellendítése, az infrastruktúra fejlesztése, az Európai Unióhoz való felzárkózás és egyúttal az egykor legnagyobb ellenségnek tekintett nyugati szomszéd felé való nyitás is kiemelt szerephet jutott. 180 fokos fordulat volt ez az elõzõ kormány, a PiS által képviselt irányvonalhoz képest.
A barátsági szerzõdés újjáélesztése
A lengyel-német határ mintegy szimbolikus újranyitásaként is értelmezhetõ az a szomszédsági és együttmûködési szerzõdés, ami 1991-ben új alapokra helyezte a két ország kapcsolatát. Ez a dátum vált a viszony javulásának szimbolikus kezdõpontjává. Mérföldkõnek számított ez az egyezmény, hiszen lezárta a világháború okozta sebeket, és egyúttal új fejezetet is nyitott a közös történelemben. A szerzõdés aláírásának húszéves évfordulója alkalmából idén Angela Merkel német kancellár is látogatást tett Lengyelországban.
Kattintson és nézze meg
Németország nevezetességeit!
A két ország viszonyát jelenleg nem nehezítik súlyos problémák, a határ menti városok ügye megoldódni látszik, és már Kaczynski sem agitál olyan intenzíven a német kisebbség ellen, mint a korábbi években. Ez már azt sejteti, hogy a legkényesebb akadályok is elhárultak a két ország európai szintû együttmûködése elõl.
Gazdasági összefogás
Lengyel részrõl olyan igények merültek fel a Tusk-Merkel találkozón, mint a nagysebességû vonatok behozatala Lengyelországba, az infrastruktúra javítása, szoros partnerség az Európai Unióban és a lengyel szakok németetországi egyetemeken való támogatása.
Berlin ezek mellett az uniós krízis elleni szorosabb együttmûködést, az euróválság elleni közös küzdelmet várja a lengyelektõl. A két ország közösen kívánja felvenni a harcot a gazdasági válsággal szemben. Németország keleti szomszédjában fontos stratégiai partnert lát, és segíti Lengyelország csatlakozását az euróövezethez.
Varsó nyugati nyitásának árnyoldalai közé sorolható, hogy a Visegrádi Négyekkel folytatott kommunikáció az utóbbi idõszakban kisebb szerephez jut lengyel részrõl.
A német munkaerõpiac nyitva áll
2011. május 1-én törvényileg megszûntek a munkaerõpiaci korlátozások Németországban és Ausztriában. A közép-európai országokból mintegy 400.000 vendégmunkásra számítanak a németek, köztük fõleg a német-lengyel határ mentén élõ lengyelekre. A 2004-es bõvítés alkalmával Németország a magasabb bérek döntött, ezért nem nyitotta meg az országot a közép-európai munkavállalók elõtt. Az uniós csatlakozástól számítva hét évet kellett várniuk a lengyeleknek arra, hogy legálisal vállalhassanak munkát nyugati szomszéduknál.
A weimari háromszög újjáélesztése
Bronislaw Komorowski köztársasági elnök
szívesen viszi a weimari ügyeket
1991-ben jött létre a weimari háromszög névre keresztelt, Európa két gazdasági nagyhatalmát, Németországot, Franciaországot valamint a gyors ütemben felzárkózó Lengyelországot magába foglaló szövetség, mely sorozatos csúcstalálkozók segítségével próbálta a közép-európai országot közelebb hozni a nyugati államokhoz és az Európai Unióhoz. A kezdeti lelkesedésnek Lech Kaczynski elnök vetett véget, aki még 2006-ban megszakította a kapcsolatokat a két európai naggyal, mert nem tudta túltenni magát a személyét ért kritikákon.
Azóta Lengyelországban átalakult a politikai színtér, és az ország gazdasági fellendülése révén nyitottabbá is vált Franciaország és Németország a kapcsolatok szorosabbá fûzésére. Lengyelországnak a jelenlegi gazdasági teljesítménye mellett minden esélye megvan arra, hogy az együttmûködésbõl jól profitáljon. Az, hogy ez a PO által képviselt nyugati kapcsolatokra épülõ irányvonal tartós marad-e, nagyban függ az október 9-ei választások eredményétõl.
Link