Százmilliárdos bukták: az Erste csak az elsõ dominó?
Irta: Olvaso - Datum: 2011. October 11. 06:15:58
Komoly negatív meglepetést okozott azzal az Erste Bank, hogy hétfõn félmilliárd eurós (mintegy 150 milliárd forint) veszteségleírást jelentett be magyar leányvállalatánál. A legnagyobb hazai pénzintézetek közül többen is követhetik az osztrák bank példáját, vagyis további százmilliárdos nagyságrendû veszteség keletkezhet. Mfor.hu-háttér.
Teljes hir
Komoly negatív meglepetést okozott azzal az Erste Bank, hogy hétfõn félmilliárd eurós (mintegy 150 milliárd forint) veszteségleírást jelentett be magyar leányvállalatánál. A legnagyobb hazai pénzintézetek közül többen is követhetik az osztrák bank példáját, vagyis további százmilliárdos nagyságrendû veszteség keletkezhet. Mfor.hu-háttér.
Az Erste Bank hétfõi közlése szerint félmilliárd eurósra becsülik a magyar devizahitelek végtörlesztése miatti veszteséget, ezért ezt le is írják, majd 600 millió euró friss tõkét juttatnak az Erste Bank Hungary Zrt-nek. "A végtörlesztés miatt ennél lényegesen kisebb lehet a bank vesztesége, azonban a jelek szerint próbálnak a legrosszabb eshetõségre felkészülni, az események elé menni" - kommentálta az osztrák bank lépését az mfor.hu kérdésére Kuti Ákos, az Equilor elemzõje.
Könnyen lehet, hogy a végtörlesztés, mint indok csak a bank kommunikációjában szerepel, és a mostani alkalmat igyekeznek kihasználni arra, hogy a korábban még le nem írt nem teljesítõ hiteleket is "kisöpörjék". Vagyis a pénzintézet vezetõsége most képez egy 150 milliárd forintos "kalapot", amibe aztán besöpörheti az elmúlt évek veszteségeit, bedõlt hiteleit.
Ha a fentieket vesszük alapul, akkor elképzelhetõ, hogy a következõ hónapokban a többi magyarországi nagybanknál is veszteségleírásokra, profitwarningokra kell felkészülni. Ugyanis a többi cégnek sem sokkal jobb az eszközösszetétele, náluk is lehetnek még évek óta halogatott leírások, melyeket most a végtörlesztés apropóján bejelenthetnek. Az mfor.hu a hat legnagyobb magyarországi bank eszközeit hasonlította össze, és ebbõl próbáltunk következtetéseket levonni.
Többet nyújtunk, mint egy hagyományos kereskedési rendszer
Mindenhol többségben a devizahitelek
Az elsõként lépõ Erste a magyar piac harmadik legnagyobb szereplõje kishíján 3000 milliárd forintos mérlegfõösszegével. A bank pénzügyi beszámolója szerint ebbõl 2010 végén 1212 milliárd forintot tettek ki a lakossági hitelek, ezen felül 870 milliárd forintnyi vállalati- és önkormányzati hitele volt a banknak. Vagyis egycsapásra a teljes hitelállomány 7,4 százalékát leírták veszteségként. A lakossági hiteleken belül egyébként 18 százalék volt a forintalapú, 82 százalék pedig a devizaalapú kölcsönök aránya tavaly december 31-én.
A magyar piac legnagyobb bankja az OTP, melynek magyarországi 6496 milliárdos mérlegfõösszege duplája a második K&H-énak. Az OTP-nél 3584,1 milliárd forintot tesz ki a bruttó hitelállomány, amibõl 2695 milliárd lett devizában (75 százalék) folyósítva. Ezen belül 872,2 milliárd (24 százalék) a svájci frank, 1440,6 milliárd (40 százalék) pedig az euróalapú követelés. A már említett K&H Bank teljes hitelállományán (1537 milliárd forint lakossági+vállalati) belül 71,8 százalékos volt a devizahitelek aránya tavaly év végén.
A negyedik legnagyobb MKB Bank portfóliójában a többiekhez képest viszonylag kis szeletet, 554 milliárd forintot tett ki a lakossági hitelek állománya 2010 végén. Emellett a banknak jelentõs kitettségei voltak a vállalati szektorban, hiszen a 664,7 milliárd forintnyi nagyvállalati hitel mellett 600 milliárd forint projekthitelt is kihelyezett. Az MKB annyiban lehet könnyebb helyzetben, hogy tavaly egy 118 milliárd, idén pedig eddig egy 11,2 milliárd forintos mérleg szerinti veszteséget már elkönyvelt, vagyis nekik talán a versenytársaknál kevesebb a halogatott veszteségleírásuk.
Az új adatvédelmi törvényrõl
Az új adatvédelmi törvényrõl
Konferencia a hatályos adatvédelmi törvény rendszerérõl, annak elõnyeirõl és hiányosságairól, a jogalkalmazás problémái. Jelentkezem!
Mérlegfõösszeg alapján az ötödik legnagyobb szereplõ a CIB Bank, melynek 2113,9 milliárd forintos hitelállományából 77 százalékos részt tettek ki a devizahitelek 2010 végén. Ezen belül 663,1 milliárd forint volt az euróban kihelyezett és 940,1 milliárd forint a svájci frankban kihelyezett állomány. Azt érdemes kiemelni, hogy a lakossági hitelek 13,4 százalékos NPL-rátája (nem teljesítõ hitelek aránya) kifejezetten magasnak számít a magyar bankszektoron belül. Vélhetõen ennek is volt köszönhetõ a tavalyi 23,5 milliárd, illetve az idei féléves 11 milliárd forintos veszteség.
A lista hatodik helyén álló Raiffeisen Bank esetében az 1643,9 milliárd forintos teljes követelésállomány 70 százalékát tették ki a devizahitelek, az adózott eredmény pedig a nemzetközi számviteli adatok (IFRS) alapján tavaly 6,9, az idei elsõ hat hónapban pedig 8,5 milliárd forintos veszteség lett.
Kik lehetnek bajban?
Ha a hat legnagyobb bank tõkemegfelelési mutatóját vizsgáljuk, akkor következtethetünk arra, hogy egy esetleges tetemes veszteség esetén melyik cégeknek lehet szükségük pótlólagos tõkére. Ebbõl a szempontból tavaly év végén még a K&H állt a legrosszabbul 8,38 százalékos rátájával, ami csak egy hajszállal volt magasabb a 8 százalékos törvényi minimumnál. Az idei elsõ félévben aztán a bank jelentõsen javította tõkemegfelelését, június végén már 10,83 százalékon állt.
A törvényi minimumhoz jelenleg a Raiffeisen Bank tõkemegfelelése van a legközelebb, 2010 végén 9,52 százalékos volt a bank mutatója (esetükben elsõ féléves adat nem ismert). Egy esetleges komoly veszteség leírásakor tehát esetükben a legvalószínûbb az, hogy tõkepótlásra lesz szükség. Az MKB és a CIB esetében tavaly év végén 11 százalék körül állt a tõkemegfelelés, míg az OTP hazai tevékenysége 18,1 százalékos mutatójával biztonságos tõkepuffert tud felmutatni.
Összefoglalva kijelenthetõ tehát, hogy fõleg azok a pénzintézetek folyamodhatnak jelentõs veszteségleíráshoz, melyek az utóbbi években kevésbé voltak veszteségesek vagy nyereséget termeltek, hiszen esetükben áll fenn leginkább annak veszélye, hogy eddig halogatták a veszteségek felvállalását. A tõkemegfelelési mutatók alapján pedig jelenleg a Raiffeisennél tûnik a legesélyesebbnek, hogy az osztrák tulajdonosoknak belátható idõn belül a zsebükbe kell nyúlniuk. Ezt támasztja alá az is, hogy a bank pénzügyi vezetõje egy múlt pénteken megjelent interjúban valószínûnek nevezte a magyar leánybank feltõkésítését, hétfõi közleményében a menedzsment pedig úgy fogalmazott, hogy "további intézkedésekre lehet szükség" hazánkban.
Link