Megszavazta az európai mentõalap bõvítését a szlovák parlament
Irta: Olvaso - Datum: 2011. October 14. 06:35:25
Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz bõvítésérõl szóló megállapodást kedden még elutasították a képviselõk, és mivel a szavazással a szlovák kormány sorsáról is döntöttek, megbukott Iveta Radicová kabinetje.
Teljes hir
Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz bõvítésérõl szóló megállapodást kedden még elutasították a képviselõk, és mivel a szavazással a szlovák kormány sorsáról is döntöttek, megbukott Iveta Radicová kabinetje.
Megszavazta az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásbõvítését a szlovák parlament csütörtökön.
A vita a várakozásoknak megfelelõen nagyon rövid volt, miután a kormány javaslatát az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) is elõzetesen támogatásáról biztosította. A törvényjavaslatra 114 képviselõ mondott igent, 30-an ellene szavaztak, míg hárman tartózkodtak.
Szlovákia ezzel az euróövezetben utolsóként fogadta el az EFSF bõvítését, és az egyetlen olyan tagállam volt, ahol megismételt szavazást kellett tartani a kérdésben.
Kedden 10 órás maratoni ülés után bukott el a törvényjavaslat, amellyel a pozsonyi vezetõség ratifikálta volna az EFSF, az euróövezeti vezetõk július 21-i megállapodása szerinti módosítását. A kormánykoalíción belüli politikai csatározások miatt Iveta Radicová miniszterelnök akkor bizalmi szavazásnak nyilvánította a parlament döntését, így a negatív eredmény után a szlovák kormány is távozni kényszerült.
Iveta RADICOVÁ
Az euróövezeti válságkezelés szempontjából kulcsfontosságú EFSF módosításának elutasítása azonban nem keltett nagy riadalmat piaci körökben. Robert Fico, az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párt vezetõje ugyanis már korábban közölte: amennyiben a kormánykoalíció önállóan nem képes megszavazni a törvényjavaslatot, a második szavazáson az õ pártja is igennel fog voksolni.
Szlovákiának az Európai Központi Bankban (EKB) tartott tõkehányadának megfelelõen a teljes, közel 780 milliárd eurós garancialap 0,9 százalékát kell állnia, mintegy 7,73 milliárd euró értékben. Az EFSF létrehozásáról 2010. május 9-én döntöttek az euróövezeti államok vezetõi. A szervezet hivatott elõteremteni a forrásokat az ír, portugál és a második görög mentõcsomagok euróövezeti részének fedezetéül.
A szervezet - a német állami adósságkezelõ közbenjárásával - kötvények és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátására jogosult, amellyel a bajba jutott államok megtámogatásához szükséges anyagi forrásokat teremti elõ. Ezekre a papírokra az euróövezeti tagállamok - az Európai Központi Bankban vállalt tõkehányadnak megfelelõ arányú - garanciavállalásai biztosítanak fedezetet.
Az EFSF része annak az átfogó intézkedéscsomagnak, amelyrõl a pénzügyi válság hatására döntöttek az euróövezeti államok vezetõi. Az EFSF-et 440 milliárd eurós elméleti, mintegy 250 milliárd eurós tényleges támogatási kapacitással hozták létre.
A tovagyûrûzõ euróövezeti adósságválság hatására azonban 440 milliárd euróra emelték a tényleges finanszírozási keretet, a garanciákat is tartalmazó elméleti keret 780 milliárd euróra növelése mellett.
Európai Központi Bank - MTI/EPA
Ezt 60 milliárd euróval egészíti ki az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSM), amely az Európai Bizottság által elõteremtett, az európai költségvetés által biztosított támogatási alap. Ezen felül az euróövezeti államok 250 milliárd eurót hívhatnak le a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).
Az EFSF forrásait - a július 21-i megállapodás értelmében - kivételes esetben elsõdleges kötvénypiaci intervencióra fordíthatja. A másodlagos piacon csak abban az esetben avatkozhat be, ha az Európai Központi Bank (EKB) "kivételes pénzpiaci körülményekre" figyelmeztetõ elemzést ad ki, és a lépést az EFSF tagállamai egyhangúlag jóváhagyják.
Az EFSF - az országoknak nyújtott mentõcsomagokon kívül - készenléti hitelt nyújthat euróövezeti tagállamoknak, illetve meglévõ mentõprogram hiányában is közvetlenül juttathatja forráshoz azon kormányokat, amelyek bankrendszerük feltõkésítésére törekszenek.
Link