Katasztrofális csõd: Orbán a felelõtlen fideszeseket menti?
Irta: Olvaso - Datum: 2011. October 14. 06:46:45
Kenyérharc
Állami mentõöv csõd szélén álló megyéknek
Miért kell átalakítani a megyéket? A kormány ezzel a felelõtlenül gazdálkodó fideszes közlegényeit menti, vagy a rendszerbe kódolt összeomlást védi ki? Egy biztos: Orbán Viktor megállapodott a közgyûlési elnökökkel az intézmények és az adósságok átvételérõl. Röntgen alatt Pest megye, a magyar önkormányzatiság állatorvosi lova.
Teljes hir
Kenyérharc
Állami mentõöv csõd szélén álló megyéknek
Miért kell átalakítani a megyéket? A kormány ezzel a felelõtlenül gazdálkodó fideszes közlegényeit menti, vagy a rendszerbe kódolt összeomlást védi ki? Egy biztos: Orbán Viktor megállapodott a közgyûlési elnökökkel az intézmények és az adósságok átvételérõl. Röntgen alatt Pest megye, a magyar önkormányzatiság állatorvosi lova.
Ami az Európai Uniónak Görögország, az hazánknak Pest megye. Némi túlzással így írható le a legnagyobb magyar megye pénzügyi helyzete, melynek csõdjével mindenki tisztában van, de jobb társaságokban illetlenség nevén nevezni a gyereket. Ezért jelképerejû, hogy múlt hét hétfõn Orbán Viktor épp Szûcs Lajossal az oldalán jelentette be: 2012 januárjától az állam veszi át a megyei önkormányzatok intézményeit és felhalmozott tartozásait. A miniszterelnök partnere nemcsak a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, hanem a rendszer szinte összes válságtünetét felmutató Pest megye elsõ embere is.
Nem mindenki támogatja a fojtogató adósságoktól való megszabadulást: a szocialisták azt vetették a 19 fideszes megyei közgyûlési elnök szemére, hogy felhatalmazás nélkül döntöttek az intézmények átadásáról. A kormányfõvel politikai megállapodás született; a kérdést sarkalatos törvény fogja rendezni, az átadás-átvételrõl a jogi erõvel bíró dokumentumokat az illetékesek majd a kormányhivatalokkal írják alá - szól az ellenérv.
Gáz, ebéd és tankönyv
Mi vezetett idáig? Tényleg a "rendszer" a hibás, vagy rossz vezetõi döntések okozták, hogy a megyék az állam mentõövére szorultak? Akármelyik magyarázatot fogadjuk el, Pest megye példáját szemügyre véve nem kétséges: elkerülhetetlen volt a beavatkozás. Tavasszal idõlegesen 18 oktatási intézményben kellett fedélzeti módszerekkel megoldani az ebédeltetést, miután a megyei önkormányzat több százmilliós tartozása miatt a közétkeztetést végzõ cég nem volt hajlandó kiszállítani az ételt. A tanévkezdés elõtt pedig a tankönyves vállalkozók lázadtak fel, több iskolába a még kifizetetlen tavalyi tartozások miatt nem vitték ki a könyveket. Másutt kikapcsolták a gázt, augusztus végén pedig az elmaradt jussukért tüntetõ nevelõszülõk járandóságát csak az államkincstár beavatkozásával sikerült folyósítani.
A mostani, nemcsak Pest megyére jellemzõ végelgyengülés gyökerei a rendszerváltásig nyúlnak vissza, amikor a megyék az oktatási, kulturális és szociális szférában úgy lettek intézményfenntartók, hogy a mûködtetéshez szükséges saját forrásokat csak részben kapták meg. De az igazi katasztrófa az elmúlt években következett be. Míg az állam által átengedett személyi jövedelemadóból és a különféle illetékekbõl 2006-ban még 10,8 milliárd forint, idén már csak 2,9 milliárd forint érkezett Pest megye számlájára. Ez az egyébként szintén csökkenõ állami normatívával (8,1 milliárd) és az intézmények saját bevételével (2,3 milliárd) sem fedezi az iskolák, szociális otthonok, az idõsellátási rendszer fenntartásának 15,9 milliárdos költségét. A mindennapi mûködés csak 2,6 milliárdos hitellel oldható meg, miközben beruházásokra, fejlesztésekre nem telik, és az adósságokat is törleszteni kell.
Az intézményfenntartás terhe
Bár a többi megye sincs sokkal jobb bõrben, megvan a magyarázata annak, miért éppen a gyönyörû klasszicista fõvárosi vármegyeháza csendjét verték fel a leghangosabb botrányok. Pest három szempontból is kedvezõtlenebb helyzetben van 18 társához képest. Míg a többiek támaszkodhattak a nagyvárosok mankójára - egy ilyen település már csak presztízsokokból sem mond le egy intézményérõl -, a közép-magyarországi régióban inkább az oktatási-szociális feladataiktól szabadulni igyekvõ kisvárosok a jellemzõek. (Az egyetlen megyei jogú város, Érd maga is komoly gondokkal küszködik.) Márpedig a törvény szerint a megyének, ha az intézményt nem is, a feladatot kötelezõ átvennie a megszorult településektõl.
Pest megye második gondja, hogy õ tartja fent a legtöbb intézményt, azaz szigorú pénzügyi logikával: a hiányt és az adósságot növelõ egységet. Míg például Pestnek 18 szakképzõ iskoláról kell gondoskodnia, addig a második helyezett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének csak hétrõl. De az elsõség majdnem minden kategóriában megáll, legyen szó szociális otthonokról vagy gimnáziumokról. A térség harmadik sajátossága az ország szempontjából kedvezõ - ám a gazdálkodást ez megint csak hátrányosan érinti. Az 1,2 millió lakosú megyében a migrációs folyamatok miatt más térségeknél kevésbé meredek a demográfiai lejtõ. Ennek következtében viszont az oktatási és szociális intézmények teljes kapacitással üzemelnek, szinte lehetetlen összevonással spórolni. A megye az elmúlt években egészen az intézmények tisztítószer-beszerzéséig ésszerûsítette gazdálkodását. A pesti megyeházán esküsznek, ennél jobban már nem lehet meghúzni a nadrágszíjat. Például az engedélyezett 136 fõnél jóval kevesebben, 115-en dolgoznak a megyeházán. Kérdés persze azért így is marad: mindenképpen szükséges volt például a megyei fenntartású budapesti Szent Rókus Kórház megmentése 2008-ban? Ugyanis ez az intézmény az egyik legkomolyabb veszteségtermelõ; igaz, azóta jelentõsen átalakították a kórház mûködését.
Logopédusok hiteleznek
Szintén joggal merülhet fel, hogy eleve elrendelt volt-e a mostanra komoly fejfájást okozó banki eladósodottság. Az Állami Számvevõszék nem így látja. 2008-as jelentésében úgy fogalmazott: a megye nem kellõ körültekintéssel bocsátott ki kötvényt és vett fel hiteleket. Nem mérte fel, mibõl fogja majd visszafizetni õket, magyarán a sötétbe ugrott. A számvevõk állításának igazságtartalmát a megyeházán sem vitatják. Azzal védekeznek, hogy ebben az idõszakban csökkentek radikálisan a bevételek, miközben a beinduló uniós pályázatokhoz szükség volt az önrészre, enélkül fejlesztésrõl álmodni sem lehetett volna. Ráadásul - szól az érvelés - idén Pest 1,3 milliárd forintot költ adósságszolgálatra, ami költségvetési fõösszegéhez viszonyítva a megyék között nem a legrosszabb arány.
Pest azonban nemcsak bankoknak adósodott el, hanem kisbeszállítóknak is: például szerzõdéses logopédusoknak, érettségi bizottsági elnököknek. Noha az állam az intézményekkel együtt az adósságokat is átveszi, teljes visszafizetésre egyik beszállító sem számíthat. A miniszterelnök múlt heti szavaiból kiderült, januártól legfeljebb adósságrendezési eljárás lesz. Újabb homályos pont, hogy bár 2012 elején a megyék elveszítik intézményfenntartói funkcióikat, az új, területfejlesztésre összpontosító szervezet- és feladatrendszer majd csak a 2014-es önkormányzati választás után áll fel. Kérdés tehát, mivel foglalják el magukat a megmaradó apparátusok a két idõpont között. Nem hivatalosan annyit tudni, a kormányhivatalok valószínûleg átveszik a szakmai munkát végzõ dolgozókat. A hivatalos válasz: mivel az EU 2014 és 2020 közötti költségvetési ciklusával kapcsolatos irányelvek már megjelentek, illetve alapjaitól kell újraépíteni a jelenleg többszintû területfejlesztési rendszert, bõven lesz munka az átállással. Még az is elõfordulhat, hogy a két és fél év kevés lesz a felkészülésre.
Egy összeomlás okai
- Általában külsõ okokkal magyarázta a csõdhelyzetet, noha emögött az ön átgondolatlan döntései is állhatnak. Legalábbis az Állami Számvevõszék 2008-ban szóvá tette a meggondolatlan hitelfelvételi gyakorlatot - vetjük fel Szûcs Lajosnak, a Pest Megyei Közgyûlés fideszes elnökének.
- Nincs ellentmondás. Folyamatosan csökkent a finanszírozásunk, uniós fejlesztések önrészére pedig végképp nem jutott. Ezért kényszerült bele a közgyûlés a kötvénykibocsátásokba, illetve a svájcifrank-alapú hitel felvételébe.
- Ezek szerint a közgyûlési többség mindig mindent a legjobban csinált.
- Szerintem 90-10 százalék arányban oszlik meg a felelõsség a baloldali kormányok és köztünk. Lehet, hogy a mai eszemmel nem bíznám külsõs cégre például oktatási intézményeink élelmezését, de több tucat konyha uniós szabványok szerinti felújítása meghaladta volna az erõnket. Nem vártunk a mentõövre: miközben feladataink sokasodtak, 7500-ról 5700-ra csökkentettük a dolgozói létszámot. Az elvonások ellensúlyozása azonban meghaladta erõinket, a kétmilliárd forintba kerülõ gyermekvédelemre idén 1,3 milliárd forintot kaptunk.
- Eszerint a jobboldali kabinettel sem járt sokkal jobban. Ön fideszes képviselõként mégis megszavazta a 2011-es költségvetést.
- A 2011-es büdzsé a 2010-es kényszerû öröksége. Én több alkalommal, például már 2006-ban, majd a 2008-as nemzeti csúcson figyelmeztettem, hogy az önkormányzatokat nem lehet a végletekig préselni, ez a finanszírozási rendszer be fog dõlni. Most jutottunk el annak kimondásáig, hogy nincs tovább. Úgy látom, az állammal korrekt megállapodás született az intézmények és az adósság átvételérõl.
Link