Braham: Horthy a zsidókérdést ráhagyta az antiszemitákra
Irta: Olvaso - Datum: 2011. October 15. 18:53:59
(Mennyi a "magyar szar-mazású" parazita? Horthy tudott a cionista tervról, hogy nem a zsidajok megsemmisítése, hanem áttelepítése a cél, te oktondi holokamuzó "kitüntetett"! Éppen ezért "csak" tanúként hallgatták ki Nürbergben és Magyarország fel lett mentve a holokamu alól, de ezt sem tudtad? No majd a fejedbe lesz verve!) Amikor a magyarországi deportálások elkezdõdtek, már a német vezetõk is ráébredtek, hogy el fogják veszíteni a háborút.
Teljes hir
(Mennyi a "magyar szar-mazású" parazita? Horthy tudott a cionista tervról, hogy nem a zsidajok megsemmisítése, hanem áttelepítése a cél, te oktondi holokamuzó "kitüntetett"! Éppen ezért "csak" tanúként hallgatták ki Nürbergben és Magyarország fel lett mentve a holokamu alól, de ezt sem tudtad? No majd a fejedbe lesz verve!) Amikor a magyarországi deportálások elkezdõdtek, már a német vezetõk is ráébredtek, hogy el fogják veszíteni a háborút. Legtöbbjük úgy gondolhatta, hogy legalább a "párhuzamos háborút" - a zsidóság megsemmisítését - megnyerhetik - fogalmazott Randolph L. Braham egy Bécsben tartott elõadásában. A neves holokausztkutató szerint a magyar zsidók az utolsó pillanatig meg voltak gyõzõdve arról, hogy biztonságban vannak. Horthy Miklós a zsidókérdést ráhagyta az antiszemitákra - mondta a történész.
A holokauszt egyik legellentmondásosabb fejezete volt a magyarországi zsidók deportálása röviddel a szövetséges csapatok gyõzelmét megelõzõen - vélekedett Randolph L. Braham magyar származású amerikai politológus, holokausztkutató egy bécsi elõadásában.
1944 késõ tavaszán a világ vezetõi elõtt, beleértve a magyar és a zsidó vezetõket is, már ismert volt, hogy Auschwitzban a zsidók megsemmisítése zajlik - mutatott rá a New York-i City University professzora, a magyarországi holokauszt világhírû kutatója csütörtök este a Bécsi Wiesenthal Intézetben. Braham szerint abban, hogy a magyarországi zsidóság tragédiája bekövetkezett, közrejátszottak a magyar és a német háborús vezetõk politikai számításai és téves számításai csakúgy, mint a magyar zsidóság illúziói és vezetõiknek a közösség túlélése érdekében választott stratégiái.
Akkorra, amikor a magyarországi deportálások elkezdõdtek, már a német vezetõk is ráébredtek, hogy el fogják veszíteni a háborút. Legtöbbjük úgy gondolhatta, hogy legalább a "párhuzamos háborút" - a zsidóság megsemmisítését - megnyerhetik. Kiemelte: ami Lengyelországban öt év alatt történt meg, az Magyarországon kevesebb mint négy hónap alatt.
A magyar zsidóság illúziójának bizonyult, hogy biztonságban érezték magukat - fejtette ki a kutató. Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet részének tekintették magukat, és az utolsó pillanatig meg voltak gyõzõdve arról, hogy biztonságban vannak. Késõbb a magyar zsidóság vezetõi abban a hitben voltak, hogy náci tisztségviselõk megvesztegetésével megmenthetik társaikat. Ezt a hitet a nácik szándékosan táplálták is - mondta. Egy további tényezõként említette, hogy a magyar háborús vezetõk "megpróbálták elérni az elérhetetlent", amikor 1943-ban a szovjet megszállás elkerülése érdekében arra törekedtek, hogy kizárólag a nyugati szövetséges hatalmaknak adják meg magukat.
A kutató egy kérdésre válaszolva úgy vélekedett, nacionalisták ma Magyarországon meg akarják szépíteni a történelmet azzal, hogy Horthy Miklóst a magyar zsidók deportálásával kapcsolatos minden felelõsség alól felmentik, és kijelentette, hogy nem ért egyet azzal, hogy a megszállással Magyarország elvesztette a függetlenségét. Horthy államfõ maradt és új alkotmányos kormányt alakított, emellett Hitlerrel való találkozóján beleegyezett abba, hogy 300 ezer zsidó munkást szállítsanak a németországi munkaerõ pótlására - tette hozzá. A kormánynak Horthy az mondta, hogy ennek nincs köze a zsidókérdéshez, "más szavakkal ráhagyta az antiszemitákra" - fogalmazott a kutató.
Braham szerint nyitott kérdés, hogy a kormányzó miért állította le 1944 júliusában a zsidók deportálását. Több tényezõ együttesen is közrejátszhatott, köztük V. Gusztáv svéd király közbenjárása és XII. Piusz pápa közbeavatkozása. Szerepe lehetett Braham szerint annak is, hogy a szovjet csapatok közeledtek Budapest felé és hogy a szövetségesek partra szálltak Franciaországban.
Randolph L. Brahamet kedden Budapesten a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki. Az esemény keretében felavatták a kitüntetett nevét viselõ tékát és információs központot a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. A kutató pénteken a balfi nemzeti irodalmi-történelmi emlékhelyet látogatja meg.
Link