Müemlék vagy mélygarázs?
Irta: Gerry - Datum: 2011. October 17. 19:03:45
Van-e esély arra, hogy a magyarok megvédjék a múltjukat?
Harminc méter hosszan megtalálták a XVI. századi gyõri vár külsõ falát a Dunakapu téren.
Egyre valószínûbb, hogy az egész tér a késõ középkor emlékeit õrzi jelentette ki Deák Andrea.
A próbaásatás a Dunakapu téren, amelyet a gyõri önkormányzat megbízásából végeznek, mert a város mélygarázst szeretne építeni a területen. A korábbi két kutatóárkon kívül egy kilencszer kilenc négyzetméteres részen, s egy kelet; nyugati irányban húzott szelvényben is folyik a feltárás.
Teljes hir
Van-e esély arra, hogy a magyarok megvédjék a múltjukat?
Harminc méter hosszan megtalálták a XVI. századi gyõri vár külsõ falát a Dunakapu téren.
Egyre valószínûbb, hogy az egész tér a késõ középkor emlékeit õrzi jelentette ki Deák Andrea.
A próbaásatás a Dunakapu téren, amelyet a gyõri önkormányzat megbízásából végeznek, mert a város mélygarázst szeretne építeni a területen. A korábbi két kutatóárkon kívül egy kilencszer kilenc négyzetméteres részen, s egy kelet; nyugati irányban húzott szelvényben is folyik a feltárás.
Túlzás nélkül meghaladta a várakozásainkat az, amit a gyõri Dunakapu téren eddig is feltártunk, hiszen a 16. században épült erõdítmény falai és a külsõ várfal is rendkívül jó állapotban került elõ. Az ásatás során elõkerültek a Duna-bástyához vezetõ ágyúlejáró oldalfalainak alapozási boltívei is, mondta el a mûemlékem.hu magazinnak Deák Andrea, ásatásvezetõ régész.
Nincs még döntés az ügyben, éppen azért adott a városvezetés még két hónapot a feltárásra, hogy a teljes szakvélemény ismeretében határozzon - jelentette ki Domanyik Eszter, a gyõri önkormányzat kommunikációs vezetõje. Ha szükséges, természetesen felülbíráljuk a korábbi tervet és rendszeresen egyeztetünk a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal is. Mivel november 30-ig dolgoznak a régészek, s a dokumentációt csak ezt követõen adják le, egyelõre minden bizonytalan. A végleges régészeti eredményekkel a kezünkben kívánunk a tér sorsáról határozni.
Székely Zoltán, a múzeumi igazgatóság igazgatóhelyettese kifejtette, hogy az egykor nyolc bécsi öl, azaz mintegy 9,3 méter magas fal egy részét valamikor elbontották, s az még nem tudható, hogy hányadrésze van a föld alatt és hányadrésze emelkedhetett a mai térszint fölé. Hozzátette: a XVI. század erõdépítései során azért nem törekedtek magasabb falakra, mert a hadászati szakemberek addigra rájöttek, hogy azok ágyúzás hatására könnyebben leomlanak. A varat nem volt könnyû bevenni, hiszen a kilenc méter azért már tekintélyes magasság, másrészt az elõreugró bástyák egyik szerepe éppen az volt, hogy oldalazó tûzzel lehessen védekezni a falak közelébe jutó ostromlókkal szemben magyarázta a szakember.
Az a véleményünk, hogy nem csak megõrizni kell a páratlan reneszánsz emléket, de bemutatni is mondta Szigeti Ferenc, az Arrabona Városvédõ Egyesület tagja, építész. Legmegfelelõbb a térszint alatti bemutatás volna, hogy az eredeti járószintre vigyük le a látogatót. Ehhez kellene kapcsolni a kazamaták feltárását és bemutatását is.
Megdöbbentõnek tartjuk, hogy azon kell vitatkozni a 21. századi Európában, hogy vajon el lehet e bontani egy reneszánsz erõdrészletet egy mélygarázs kedvéért.
Forrás: müemlekem.hu