"Karba veszik" a rendõröket, tûzoltókat. Vége a szakszervezeteknek?
Irta: Olvaso - Datum: 2011. October 18. 06:17:07
Jelentõsen csökkenhetnek a rendvédelmi területen dolgozók szakszervezeteinek jogai, amennyiben a Munka törvénykönyve mostani tervezetét elfogadja a parlament. Nagyjából hasonló állapot jönne így létre, mint az 1990-es évek legelején volt. A szolgálati törvény egységes hivatásrenddé szervezné a rendvédelmieket.
Teljes hir
Jelentõsen csökkenhetnek a rendvédelmi területen dolgozók szakszervezeteinek jogai, amennyiben a Munka törvénykönyve mostani tervezetét elfogadja a parlament. Nagyjából hasonló állapot jönne így létre, mint az 1990-es évek legelején volt. A szolgálati törvény egységes hivatásrenddé szervezné a rendvédelmieket.
A Munka törvénykönyvének (Mt.) tervezett módosításaival sokan nem értenek egyet, mert – mint mondják – az a nemzetközi és uniós szerzõdésekbe, kötelezõ erejû jogi forrásokba ütközõ módon korlátozza a munkavállalók jogait, egyéni és kollektív képviseleti lehetõségeit. A Liga Szakszervezetek szerint alig van az új koncepciónak olyan szakasza, amely ha apró eltérésként is, de ne érintené kedvezõtlenül a munkavállalókat. A Rendõr Szakszervezetek Védegylete (RSZV) szerint az Mt. tervezete a kollektív érdekképviseletek ellehetetlenítésére törekszik.
Amellett, hogy az üzemi tanács együttdöntési jogkörét korlátozza, a szakszervezeti jogok érvényesítését csak az adott munkáltatónál képviseleti jogkörrel rendelkezõ szakszervezeteknek teszi lehetõvé. Továbbá az új koncepció az érdekképviseletet gazdasági-szociális védelemre korlátozza, kizárva például a személyes szabadsághoz fûzõdõ jogok sérelmének esetén a szakszervezeti, ingyenes jogi képviselet lehetõségét. Ráadásul a munkaadó telephelyein – ahol akár több ezer fõt is foglalkoztathatnak – egyetlen tisztségviselõ láthatja el a munkavállalók képviseletét, munkaidejének tíz százalékában. Mindez szerintük az igazi szakszervezeti tevékenységet ellehetetleníti.
Szakszervezetek helyett kar
Az RSZV szerint amennyiben az Mt. tervezete a kollektív érdekképviselet terén ezen az úton halad tovább, akkor az a magyar munkajogi viszonyokat a 19. század végihez tenné hasonlatossá. Ez zavaros viszonyokat teremt: földalatti érdekvédelem, kiszolgáltatottság miatti düh, valamint demagógiára és uszításra való fogékonyság veszi át a párbeszéd és egyeztetés helyét. A rendvédelmi területen dolgozók szakszervezeteire is ilyen sors várhat. A kormány ugyanis – a jelenlegi elgondolások alapján – a Magyar Rendészeti Kar néven egy központilag irányított érdekvédelmi testületet állítana fel, amely ellátná a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak érdekképviseletét.
A bohóctüntetés plakátja. Ráncba szedve
Fotó: Túry Gergely
A hvg.hu birtokába került dokumentum szerint a minisztérium a kamarát felülrõl építené fel, a fõtitkárt a belügyminiszter nevezné ki és 75 közgyûlési tagját kvóták alapján delegálhatná (feltehetõen a tagság). További lényeges pont, hogy a tervezett testület a a szakszervezetek egyes funkcióit is átvenné. Meglehet, ezzel a kormányhoz teljesen lojális, divatos gúnyszóval „sárga” szervezetet hozna létre, mesterségesen kitöltve az érdekképviseleti szervek megszûnése után keletkezõ ûrt – spekulálnak a szakszervezetek.
Újabb lépés a totális állam felé?
A szakszervezeti dolgozók szervezkedhetnek saját érdekeik védelmében; ha ezt nem teszik lehetõvé, akkor még egy lépéssel közelebb kerülünk a totális állam kiépítése felé – foglalta össze véleményét Szikinger István alkotmányjogász a Magyar Rendészeti Kar ötletét hallva. „Ez antidemokratikus és alkotmányellenes, sõt nemzetközi egyezményekkel is szembe megy” – tette hozzá. Megjegyezte, vannak külföldi példák, mint Nagy-Britanniában, de ott a dolgozók védelme erõs, és nem fojtják el a szakszervezeteket sem. „Mindazonáltal egyáltalán nem lepõdöm meg azon, hogy a Magyar Rendészeti Kamara tervével elõálltak” – közölte Szikinger István.
Lényeges különbség, hogy a kamara hatáskörébe tartozó szakmát csak az mûvelheti, aki a kamarának a tagja. A kamara által követelt tagdíjat és a jogszabályokon túlmenõ etikai vagy szakmai jellegû szabályokat az önkormányzó testület határozza meg. Igaz, az érdekképviseletek teljes ellehetetlenítésére nincs lehetõség, mert a hazánk által is ratifikált nemzetközi szerzõdésekbe, továbbá uniós jogba ütközne minden olyan intézkedés, amelynek tényleges hatása az, hogy a szakszervezetek ne mûködhessenek. Ám az nem ütközik szabályokba, ha a szakszervezetek azért szûnnek meg, mert a tagjai egy kamarába tartoznak, és az oda fizetendõ tagdíj után nem akarnak még külön szakszervezeti tagdíjat is fizetni, fõleg akkor, ha úgy érzik, hogy a kamara az egyetlen útja érdekeik érvényesítésének.
Hivatásos vagy civil
A szolgálati törvény tervezett új rendelkezései szerint ezentúl szakszervezeti vezetõ csak társadalmi munkában lehet valaki. Megszûnik a függetlenített szakszervezeti tisztségviselõ jogi lehetõsége, ami választás elé állítja azokat a hivatásos állományba tartozó tisztségviselõket, akik nem nyugdíjasok – mondta a hvg.hu-nak Pach Dániel, az RSZV elnöke. „Eddig függetlenített szakszervezeti tisztségviselõ voltam, és a tagok után járó – összevonható – munkaidõ-kedvezmény alapján végeztem az érdekképviseleti munkát. Mostantól választanom kell aközött, hogy vagy hivatásosként dolgozom a testületben, vagy leszerelek, és úgy képviselem a tagok érdekeit.”
Az elnök megjegyezte, a tervezet elfogadása esetén a szakszervezeteknek nem lesz helyiséghasználati joguk sem, mert a munkáltatónak ezt nem kell számukra biztosítaniuk. Továbbá megszûnik a munkaidõ-kedvezmény megváltás lehetõsége, amelybõl eddig fenntartották a mûködésüket. Ez viszont azzal is járhat, hogy az érdekképviseletek elfogadják azon pártok vagy vállalkozók támogatását, akik hajlandóak hozzájárulni a tevékenységük ellátáshoz szükséges eszközök biztosításához.
„Így a kormányzat hatalmas öngólt rúghat, mert így a pártpolitika és az egyéni korrupt érdekek beszivároghatnak a munkahelyekre. Eddig hivatásosként a vonatkozó jogszabályok tiltották ezt, de civil önkéntes érdekvédõként nincs korlát. A hatalom most hozza létre azt az ellenzéki összefogást, amely kormányváltó erõ is lehet. Az eddig megosztott szakszervezeteknek nem marad más, mint a közös fellépés. Ma közel 400 ezer szakszervezeti tag van Magyarországon, amely aktív pártválasztóként számolva hatalmas potenciál. Ez a folyamat a rendvédelem területén különösen veszélyes, hiszen így elõfordulhat, hogy egy párt és egy szakszervezet élete összefonódik, vagy hogy egy vállalkozás ilyen típusú támogatásokkal, együttmûködésekkel igyekszik magának elõnyöket kicsikarni az élet bármilyen területén.” Jelentkezõkben pedig nincs hiány – jegyezte meg Pach Dániel, aki bízik abban, hogy a döntéshozók képesek átlátni ennek veszélyeit.
Link