Mikor válnak erõszakossá a csalódott tömegek?
Irta: Olvaso - Datum: 2011. October 18. 06:22:27
További tiltakozások követhetik a hétvégi globális "harag napját" a nyugati világban és az arab országokban is. A tüntetések jobbára békésen zajlottak le - kivéve Rómát -, de elemzõk szerint ez nem jelenti azt, hogy késõbb nem válnak erõszakossá a mozgalmak.
Teljes hir
További tiltakozások követhetik a hétvégi globális "harag napját" a nyugati világban és az arab országokban is. A tüntetések jobbára békésen zajlottak le - kivéve Rómát -, de elemzõk szerint ez nem jelenti azt, hogy késõbb nem válnak erõszakossá a mozgalmak.
"Felnõtt életemet adósként kezdem, és ez nem fair" - foglalta össze Nathaniel Brown amerikai diák az elégedetlenek washingtoni tüntetésén, hogy mi viszi az utcára a fiatalokat a világ több nagyvárosában.
A hétvégén a legtöbb helyen nagyobb rendbontás nélkül folyt le a globális tiltakozás - a kivétel Róma volt. Washingtonban, Londonban és más fõvárosokban ugyanakkor a politikai vezetõk, az elemzõmûhelyek és a bankok is attól tartanak, hogy a mostani globális tüntetés csak a kezdet volt - jegyzi meg a Reuters. Több országban érezhetõ a harag a helyi és a globális pénzügyi rendszerrel, és az azt korlátozni képtelen vagy nem akaró politikusokkal szemben. A bolygót átszövõ 24 órás hír- és közösségi média pedig eddig soha nem látott módon tudja galvanizálni a hagyományos elitekben csalódott tömegeket - jegyzik meg elemzõk.
A gazdagabb országokban nemcsak a szegényebbek, de a középosztály is úgy érzi, hogy kifosztották, és hogy ezért valakinek felelnie kell.
"Sokáig fennmaradhat ez a helyzet" - véli Jack Goldstone, a washingotni George Mason Egyetem államigazgatás- és demográfia professzora. "Itt van egy olyan generáció, amelynek elege van abból, hogy a gazdag nyugati országok vagy gazdag nyugati vezetõk diktáljanak nekik. Egyiptomban megbuktatták a kormányt, de nem tetszik nekik, ami a helyére került, és lehet, hogy azt is megbuktatják" - utalt arra, hogy az arab tavasz után az arab tél is forró lehet. Izraelben, Indiában, Chilében és Kínában a mozgalmak engedményeket értek el.
Az arab országokban a társadalom jelentõs részét kitevõ fiatalok akarnak változást. A nyugati társadalmakban az elöregedés miatt megugrott állami kiadások, a lelassult gazdasági növekedés és a fiatalok szûkülõ munkalehetõségei tüzelik a haragot.
Európában a görög, és most az olasz események kivételével jobbára békés volt a mozgalom, de, mint Tim Hardy, a befolyásos, "A klikktivizmuson túl" címû baloldali blog alapítója megjegyezte: ha a tiltakozók állandó tábort tudnak létrehozni, akkor megugorhat a támogatók száma. New York után most Londonban is ezt próbálják elérni a Szent Pál Katedrális elõtt sátorozó aktivisták.
Forrás: Link