Szuperhatalmat kap Polt
Irta: Olvaso - Datum: 2011. October 19. 06:07:46
Páratlan a jogtörténetben, hogy az ügyészség olyan intézmény legyen, amelynek érdemben semmilyen felelõssége sincs: senki nem ellenõrzi, senki nem felügyeli, egyáltalán nem számonkérhetõ - foglalta össze véleményét az ügyészségi törvénytervezetrõl Hack Péter alkotmányjogász. A legfõbb ügyész hatalma is a korábbinál erõsebb lehetne; "tanácskozási joggal" a Kúria üléseire is beülhet.
Teljes hir
Páratlan a jogtörténetben, hogy az ügyészség olyan intézmény legyen, amelynek érdemben semmilyen felelõssége sincs: senki nem ellenõrzi, senki nem felügyeli, egyáltalán nem számonkérhetõ - foglalta össze véleményét az ügyészségi törvénytervezetrõl Hack Péter alkotmányjogász. A legfõbb ügyész hatalma is a korábbinál erõsebb lehetne; "tanácskozási joggal" a Kúria üléseire is beülhet.
Hiába csiszolt a szeptemberben kiszivárgott ügyészségi törvénytervezeten az igazságügyi tárca, sem az ügyészség, sem a legfõbb ügyész hatalma nem lett kisebb. A hétfõn a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által nyilvánosságra hozott újabb tervezetbõl az derül ki, hogy minden korábbinál erõsebb jogköröket szerezne az ügyészég vezetõje, a közjogi méltóságokkal azonos státuszt kapna, és amellett, hogy 9 éves mandátuma után újraválasztható, arra is biztosít lehetõséget a javaslat, hogy - ha a parlament nem tud mást választani helyette - élete végéig a pozícióban maradhat. Noha az ügyészégbõl nem válik önálló hatalmi ág, a javaslat kiemeli, "önálló, alkotmányos, független szervezet", amelynek költségvetésére a kormánynak sem lenne befolyása. A tervezet az új alkotmánnyal lépne hatályba januárban. A szöveget furcsa módon mindössze egyetlen napig, tegnapig véleményezhették az állampolgárok a kormany.hu oldalon.
HIRDETÉS
"A legfõbb ügyész sem közvetlenül, sem közvetve nem utasítható valamely meghatározott tartalmú egyedi döntés meghozatalára vagy megváltoztatására" - a többi között ez a rendelkezés is arra utal a - korábban kiszivárgott hírek szerint éppen az ügyészségen íródott - tervezetben, hogy a vádhatóság vezetõje gyakorlatilag érinthetetlen lesz. És - mint a KIM közölte - "hangsúlyosabb szerepe lesz az egységes ítélkezés, joggyakorlat kialakításában is". Noha a szeptemberben kiszivárgott verzióban még az szerepelt, hogy a legfõbb ügyész bármilyen ügyben kijelölhet egy neki tetszõ bíróságot az eljárás végrehajtására, az újban már csak a kiemelt jelentõségû ügyekben lesz erre felhatalmazva, ennyiben ez finomítás. Ennek ellenére "tanácskozási joggal" részt vehet a Legfelsõbb Bíróság utódjaként létrejövõ Kúria ülésein is, ami azért érthetetlen, mert egy-egy vádirat megalapozottságáról éppen a bíróságok dönthetnek. "A Kúria felhívására a legfõbb ügyész kifejti szakmai véleményét akkor is, ha az eljárásban nem vesz részt" - ad erre választ a tervezet.
Az egész változtatás betetõzése annak a tavaly nyáron elindult folytatnak, amikor a kétharmados Országgyûlés eldöntötte, hogy a legfõbb ügyész már nem felel a parlamentnek; azonban páratlan a jogtörténetben, hogy olyan intézmény jöjjön létre az igazságszolgáltatásban, amelynek érdemben semmilyen felelõssége nincs.
Senki nem ellenõrzi, senki nem felügyeli - mondta lapunknak a törvénytervezetrõl Hack Péter. Az alkotmányjogász hangsúlyozta, nem Polt Péter személye ellen emel kifogást, de olyanra nem nagyon van példa, hogy "egyetlen személy, az igazságszolgáltatási hierarchia csúcsán ülõ legfõbb ügyész a szervezeten belül élet-halál ura legyen, de a vádmonopólium birtokosaként teljes mértékben számonkérhetetlen". Kiemelte: a bíróságok legalább függetlenek egymástól, munkájuk ráadásul 98 százalékban nyilvános, ellentétben az ügyészekével.
A tervezet szerint a jövõben megszûnnének a katonai ügyészségek is, ezután az általános ügyészségi szervezetbe integrálva látják el feladataikat. Hack szerint ez helyeselhetõ, hiszen a katonai bírói és ügyészi szervezet még szovjet mintára alakult és maradt meg. Kiderül viszont a szövegbõl az is, hogy kevesebb pótlékot kapnának az ügyészek; a beosztási pótlék például járási ügyészségen nem az illetményalap 20, hanem csak 10 százaléka lenne. Fõügyészségen 35 helyett 20, fellebviteli fõügyészségen 50 helyett 40, a Legfõbb Ügyészségen 65 helyett 60-ra csökkenne az arány.
Link