Tényleg az utolsókat rúgja az euró?
Irta: Olvaso - Datum: 2011. October 19. 18:47:19
Valószínûtlen, hogy a politikai döntéshozók legújabb tervei alkalmasak lennének az euróövezet alapvetõ problémáinak kezelésére és a közös valuta jövõjének biztosítására, ezért továbbra is kétséges, hogy az euró jelenlegi formájában fennmarad – vélekedtek a hétvégi EU-csúcs elé idõzített helyzetértékelésükben londoni elemzõk.
Teljes hir
Valószínûtlen, hogy a politikai döntéshozók legújabb tervei alkalmasak lennének az euróövezet alapvetõ problémáinak kezelésére és a közös valuta jövõjének biztosítására, ezért továbbra is kétséges, hogy az euró jelenlegi formájában fennmarad – vélekedtek a hétvégi EU-csúcs elé idõzített helyzetértékelésükben londoni elemzõk.
Az egyik vezetõ londoni pénzügyi-gazdasági elemzõház, a Capital Economics szakértõi új összeállításukban közölték: jóllehet az utóbbi idõben ismét elõkerült az euróövezeti szintû kötvénykibocsátás lehetõsége, véleményük szerint azonban nem valószínû, hogy bármiféle ilyen intézkedés idõben megszületne – és elégséges méretû lenne – „legalább néhány” valutauniós tagállam törlesztésképtelenné válásának megakadályozásához. A ház szerint ugyanakkor még a törlesztési leállás sem kezelné az érintett országok alapvetõ versenyképességi hiányát. Az európeriféria versenyképességi erózióját az egységnyi termékértékre jutó munkaköltségeknek az eurócsatlakozás óta végbement növekedése jelzi. Görögországban ez a mutató az 1999-ben mért szint 150 százalékának közelében jár, Portugáliában és Olaszországban is eléri, illetve megközelíti a 140 százalékot – miközben Németországban nem sokkal haladja meg a 105 százalékot. Ennek a versenyképességi résnek a bezárása a periferiális országokban egy évtizedig vagy még tovább tartó gazdasági depresszióval és deflációval járna. Mindezek alapján ezeknek az országoknak a gazdasági problémáit csak az oldhatná meg, ha elhagynák az eurót – vélekednek a Capital Economics londoni elemzõi.
Nem állna érdekükben, hogy megmentsék
A ház kiemeli, hogy az államadósság-törlesztési kockázatokra köthetõ biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) jelenlegi árazásai alapján a piac nem csupán Görögország, hanem Portugália és Írország esetében is valószínûsíti a nem fizetõvé válás valamilyen formájú bekövetkeztét, sõt Olaszország és Spanyolország kockázata is emelkedõben van. A Capital Economics számításai szerint ha ezek az országok csõdbe mennek, az kétezermilliárd eurós vagy még ennél is nagyobb befektetõi veszteségeket okozhat; ez az euróövezet éves GDP-értékének 20 százaléka. A ház szerint ha Németország és a többi központi eurótagállam szembesül azzal a hatalmas költséggel, amelyet esetleg nekik kell állniuk az euróövezet egyben tartása végett, akár arra a következtetésre is juthatnak, hogy a közös valuta fenntartásának makrogazdasági indokai „messze nem kristálytiszták”.
A Capital Economics szakértõi az elemzésben felidézik: a cég már tavaly 50 százaléknál kisebb esélyt jósolt arra, hogy az euróövezet a jelenlegi formájában kerül ki az adósságválságból. Akkoriban „ez vitatott vélemény volt, de az azóta bekövetkezett fejlemények arra vallanak, hogy az euró túlélési esélye még tovább csökkent, akár jelentõs mértékben is” – áll a cég elemzésében.
A görögök és a „kicsik” mennek?
A ház londoni elemzõi szerint az euróövezet felbomlásának legvalószínûbb forgatókönyve még mindig az, hogy Görögország és esetleg más kisebb tagállamok távoznak. Azonban minél tovább marad benn Görögország és a többi bajban lévõ eurógazdaság, annál nagyobb az esélye annak, hogy Németország és néhány más központi tagállam „kezdi megfontolni saját pozícióját” – fogalmaznak helyzetértékelésükben a Capital Economics közgazdászai.
Az euróövezet szétesését és Németország kilépését más nagy londoni házak is most már tényleges eséllyel jósolják, jóllehet ez nem konszenzusos elõrejelzés a Cityben. Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb gazdaságelemzõ csoportja – októberre szóló legújabb globális elõrejelzésében közölte, hogy az adósságválság miatt most már 40 százalékosra teszi az euróövezet felbomlásának valószínûségét. Az EIU által a valutaunióra kidolgozott kockázati forgatókönyv egyaránt elképzelhetõnek nevezi az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt, hogy Németország dönt a távozás mellett.
A cég szerint ez utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené. A Fitch Ratings – a legnagyobb európai hitelminõsítõ – minapi londoni értékelésében ugyanakkor közölte: arra számít, hogy az euróövezet végül eljut egy olyan „hibrid kompromisszumos” megoldáshoz, amely elejét veszi a valutaunió szétesésének. A Fitch várakozása szerint ez a megoldás nem jelent majd teljes költségvetési uniót, de az euróövezettel szembeni bizalom helyreállításához elégséges lesz.
Link