Kitört a háború - a jövõ energiaellátása a tét
Irta: Olvaso - Datum: 2011. October 23. 13:57:33
Kereskedelmi háborúvá erõsödhet a nyugati napenergia-ipari cégek szembenállása kínai versenytársaikkal. Az európai és amerikai ipar kemény dömpingellenes díjak kivetését követeli a távol-keleti termékekre; mindez a kínai cégek kiszorulását eredményezheti legnagyobb külföldi piacairól, de a megújuló energiaforrások felhasználásának terjedését is lassíthatja.
Teljes hir
Kereskedelmi háborúvá erõsödhet a nyugati napenergia-ipari cégek szembenállása kínai versenytársaikkal. Az európai és amerikai ipar kemény dömpingellenes díjak kivetését követeli a távol-keleti termékekre; mindez a kínai cégek kiszorulását eredményezheti legnagyobb külföldi piacairól, de a megújuló energiaforrások felhasználásának terjedését is lassíthatja.
Összehangolt támadást indított a nyugati napelemgyártó iparág németek vezetéssel Kína ellen a héten, miután a kereskedelmi egyezségeket megsértõ dömpingárak alkalmazásával vádolták meg az ázsiai óriást. A fotovoltaikus, áramtermelõ napelemeket gyártó cégeket képviselõ SolarWolrd német csoport intézkedéseket fontolgat a kínai cégek - állítása szerinti - "dömping-árazási gyakorlatának" megfékezésére - közölte a társaság. A bejelentésre csütörtökön került sor, vagyis nem egészen 24 órán belül két komoly figyelmeztetést is kapott az ázsiai óriás napenergetikai ipara.
Dömpingvádak
Szerdán ugyanis az Egyesült Államok hét napenergiacége sürgetett kormányzati intézkedéseket, a Marketwatch tudósítása szerint konkrétan több mint 100 százalékos dömpingellenes díj kivetését a Kínában gyártott termékekre. Szerintük a kínai gyártók azért tudnak agresszíven aláígérni az amerikai áraknak, mert tetemes pénzügyi és egyéb (kedvezményes árú nyersanyagok és területek, olcsóbb villamos energia és víz, exporttámogatások) támogatásban részesülnek otthon. Mindez munkahelyek ezreinek megszûnését okozhatja - figyelmeztetnek a népszerû érvet elõhúzva, vélhetõen azonban profit-érdekeket is szem elõtt tartó amerikai napenergia cégek.
A washingtoni kormányhoz benyújtott petíció mögött álló szövetséget egyébként a SolarWorld AG tengerentúli egysége vezeti. A társaság vezetõje, Gordon Brinser szerint Kína az amerikai piac "kizsigerelését és birtokba vételét" tervezi. Az amerikai leánycégnél nem zárták ki annak lehetõségét, hogy hamarosan Németországban is hasonló lépésre kerül sor. A hasonlóan barátságos hangvételû kínai válasz sem késett soká, a helyi megújuló energia társaság szerint az amerikai fejlemények szoros összefüggésben állnak az ország belpolitikai és gazdasági helyzetével; a gazdasági válság és társadalmi feszültségek miatt pedig bûnbakot kellett kereniük.
Amennyiben az USA intézkedik az ügyben, annak komoly hatása lehet a kínai napenergia-iparra - idézte a Reuters Min Lít, a Yuanta Securities iparági elemzõjét. Jelenleg az amerikai piacnak mintegy 7 százalékát foglalják el a kínaiak. A világ elsõ számú felvevõ piaca Európa, amely az összes beépített fotovoltaikus (áramtermelõ) napelem 80 százalékának helyet ad, míg az USA mindössze a globális kapacitások 5,3 százalékával rendelkezik, ezzel Olaszország és Japán is megelõzi egyelõre. Németországban csak tavaly rekord nagyságú, 8000 megawatt napelem-kapacitást helyeztek üzembe, míg ez a szám Kínában becslések szerint az 500 megawattot sem éri el. Kína számára a jelenlegi árak mellett a telepítés még nem elsõrendõ cél, szakértõk szerint éppen a nyugati piacokon történõ fejlesztések hatására csökkenõ költségeket meglovagolva szeretne majd minél több napelemet telepíteni.
Feszült viszonyban
A nyugati társaságok évek óta feszült viszonyban vannak a kínai cégekkel, azt állítva, hogy azok bõséges támogatásban részesülve tudnak alacsonyabb áron kínálni termékeiket, míg az európai cégek szenvednek a finanszírozási nehézségektõl. A kínai napenergia társaságok, mint a Suntech, a Yingli, vagy a JA Solar a múltban bõkezû kölcsönöket kapott a kínai Fejlesztési Bankon keresztül. A kínai tervek nem hivatalos értesülések szerint a következõ öt évben 1500 milliárd dollárral támogatná a stratégiai iparágakat, így az alternatív energiaforrásokhoz kapcsolódó gazdaságot. Peking szerint kereskedelmi partnereivel való kapcsolataiban mindvégig fair volt, és tagsága óta ragaszkodik a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO) vállalt kötelezettségeihez.
A globális piacvezetõ Németország idén indirekt formában (támogatott átvétel formájában) 7,8 milliárd euróval támogatja az iparágat, vagyis nem közvetlenül a gyártás, hanem a felhasználást dotálja. A rendszer sikerét mutatja, hogy Berlinnek tavaly - egy évvel a tervezett elõtt - már csökkentenie kellett a támogatásokat.
Offenzívában
A kínai napenergiacégek jelentõsen nõttek az elmúlt években, egyebek mellett a németországi támogatásoktól is serkentve, s így jelentõs piaci részt sajátítottak ki maguknak a nyugati cégek kárára. A kínai cégek offenzíváját jól példázza a 2001-ben alapított Suntech esete. A termelést tekintve a világ legnagyobb társasága a 2002-es 10 megawatt után idén a terv szerint 2200 megawatt kapacitást gyárt le idén. Ám az európai kereslet - amely a kínai cégek forgalmának háromnegyedét adta - meredek visszaesése a támogatások csökkentését követõen az USA felé fordította a távolkeleti szereplõket.
A telített piaci körülményeknek a korábbi élenjáró cégek közül több is áldozatul esett az utóbbi idõben. Az egyesült államokbéli Evergreen Solar augusztusban jelentett csõdöt. A CNBC beszámolója szerint a cég 3-4 évvel ezelõtt éllovas volt a költségcsökkentések terén, mivel versenytársainál jóval kevesebb szilíciumot alkalmazott, azonban azóta a szilícium ára a tizedére esett vissza. A szintén amerikai Solyndra napelemgyártó szeptemberben kért csõdvédelmet, több százmillió dolláros adóssághegy és a telített piac nyomott árainak terhe alatt nyögve. Az esetbõl egyre inkább politikai ügy lesz, mivel a társaság a mûködésképtelenné válás elõtt nem sokkal hatalmas, félmilliárd dollárt meghaladó szövetségi hitelgaranciában részesült, amelyben az elnök személyes szerepét is vizsgálnák politikai ellenfelei. Az európai megtorpanás és a kínai nyomulás hatására az egész szektor jelentõsen veszített piaci értékébõl idén, így a First Solar, vagy a SunPower is árfolyama is a korábbi töredékére zuhant.
Az USA esetleges lépései azonban nem csak a kínaiak, hanem az amerikai munkavállalók érdekei ellen is hathatnak. A Suntech például tavaly telepített gyártó kapacitást Arizonába, így ma már a szövetségi "Buy American" ("Vásárolj amerikai terméket!") támogatásokra is jogosult. Amennyiben az anyacég helyzete romlik, vélhetõen a gyárban dolgozó 100 amerikai munkavállaló helyzete sem lesz betonbiztos.
Link