Veszélyben a maradók nyugdíja - trükközik a kormány a tb-járulékkal
Irta: Olvaso - Datum: 2011. October 26. 06:11:45
A következõ években a munkavállalóktól nagyobb hozzájárulást vár a kormány a járulékfizetésben, õ maga azonban inkább visszavesz. Olyan passzust is beletett az adótörvénybe, amely megfoszthatja a magánpénztártagokat a nyugdíjjogosultságtól.
Teljes hir
A következõ években a munkavállalóktól nagyobb hozzájárulást vár a kormány a járulékfizetésben, õ maga azonban inkább visszavesz. Olyan passzust is beletett az adótörvénybe, amely megfoszthatja a magánpénztártagokat a nyugdíjjogosultságtól.
A Napi Gazdaság szerdai számából
Valamennyi gazdasági siker és kudarc rejtett oka az adórendszerben keresendõ, az európai liberális demokráciák nem állnak készen arra, hogy a globális adóversenyben helytálljanak − mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a jövõ évi adótörvények általános vitájának nyitányaként. Leszögezte: a jövõ évi adórendszer már megkezdi a járulékrendszer átalakítását is.
Itt elsõsorban a marginális részeket emelte ki, vagyis azt, hogy a gyesrõl visszatérõ nõk (vagy férfiak) foglalkoztatói járulékkedvezményt kapnak, a rehabilitációs kártyával rendelkezõk után egyáltalán nem kell járulékot fizetni, akik pedig a központi államigazgatási bürokráciából távoznak, azok után egy évig 50 százalékos lesz a kedvezmény.
Az állam maximális hozzájárulást vár
Ennél általánosabb módosítások is lesznek azonban a járulékrendszerben jövõre. Az intézkedések összességében azt sugallják, hogy az állam az egyénektõl maximális hozzájárulást vár el, miközben õ maga igyekszik minden fronton visszavonulni. Ez igaz mind a nyugdíjjárulékoknál, mind az egészségbiztosításban.
A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetett társadalombiztosítási járulék közvetlen ellenszolgáltatással nem járó fizetési kötelezettség, amelynek teljesítésével a fizetésre kötelezett − a társadalmi szolidaritás elvének megfelelõen − hozzájárul a közfinanszírozott ellátórendszerek pénzügyi fedezetéhez.
Utóbbinál már korábban bejelentette a kormány, hogy mit vár a munkavállalóktól: egy százalékponttal nõ ugyanis az egyéni járulékfizetés mértéke, azaz hat helyett hét százalék lesz − így összesen 18,5 százalék lesz a járulékterhük. A munkaadó által fizetett egészségbiztosítási járulékot pedig legalább a minimálbér másfélszereséig kell megfizetni. Emellett a kiegészítõ tevékenységû vállalkozók − a nyugdíj mellett vállalkozók − egészségügyi szolgáltatási járuléka is emelkedik, a mostani 5100 forintról 5400 forintra.
A kormány visszavonul
Ehhez képest a kormány a maga által fizetett oldalról visszavonul. A munkaviszonnyal nem rendelkezõk, járulékot nem fizetõk után az állam vállalja magára a járulékfizetést, ám a hatályos 9300 forintot jövõre 6400 forintra csökkenti. Ebbe a körbe tartoznak a gyesen lévõk, a hadigondozottak, a diákok vagy a mezõgazdasági járadékosok.
Hasonló visszavonulás figyelhetõ meg a társadalombiztosításoknál is. Itt egyelõre nem tervez emelést a kormány, azonban a jogszabályba bekerült egy passzus, amely szerint a fizetett járulékok nem kapcsolódnak közvetlenül állami ellenszolgáltatáshoz. A befizetés mindössze azt jelenti majd az új verzió szerint, hogy a munkavállaló megfelel a szolidaritás elvének.
A magánnyugdíj-pénztári tagokat kigolyóznák?
Ez elsõ pillantásra a maradó magán-nyugdíjpénztári tagok kigolyózását célozza − hogy õk ne kaphassanak állami nyugdíjat, annak ellenére, hogy a járulékot megfizeti utánuk a munkáltatójuk. Ez a kérdés pillanatnyilag az Alkotmánybíróság elõtt van, a kormány ezzel a módosítással kívánja bebetonozni álláspontját. A passzus minden leendõ pénzbeli hozzájárulást érinthet. A tervezet annyit rögzít csupán, hogy ha valaki esetleg járadékot kap az államtól, azt a befizetett összeg arányában kapja − ez van a hatályos szövegben is.
A forgalmi adóról a miniszter azt mondta, hogy öt áfakulcsra lenne szükség, de ezt az EU nem engedi, ezért Magyarországon az általános kulcs 25-rõl 27 százalékra emelkedik jövõre.
Link