Nem biztos, hogy ma mentik meg az eurót, Kína "felvásárolhatja" Európát
Irta: Olvaso - Datum: 2011. October 26. 13:12:07
Micsoda marhaság! Nem igaz! Ilyet én nem mondtam egy fél éve sem! A BBC szerint az euró megmentése érdekében az uniós vezetõk ma hozhatják a közös fizetõeszköz történetének egyik legfontosabb döntését – Brüsszelben várhatóan szerdán véglegesítik az adósságkezelõ tervet, amellyel elejét szeretnék venni az eurózóna válságának. A Financial Times azonban szkeptikus, mint írja egyelõre az alapkérdésekben sincs megállapodás. Kínában közben halomban áll a pénz, felmerült lehetõségként, hogy õk mentik meg Európát.
Teljes hir
Micsoda marhaság! Nem igaz! Ilyet én nem mondtam egy fél éve sem! A BBC szerint az euró megmentése érdekében az uniós vezetõk ma hozhatják a közös fizetõeszköz történetének egyik legfontosabb döntését – Brüsszelben várhatóan szerdán véglegesítik az adósságkezelõ tervet, amellyel elejét szeretnék venni az eurózóna válságának. A Financial Times azonban szkeptikus, mint írja egyelõre az alapkérdésekben sincs megállapodás. Kínában közben halomban áll a pénz, felmerült lehetõségként, hogy õk mentik meg Európát.
A hétvége óta egyeztetnek intenzíven az uniós vezetõk, ezek során egy olyan megállapodásra összpontosítottak, amely rávenné a bankokat arra, hogy emeljék a tõkéjüket a potenciális veszteségek ellensúlyozása érdekében, valamint egyeztettek az euróövezeti mentõalap, az EFSF kibõvített alkalmazási lehetõségeirõl is. A hétvégi találkozón azonban nem született döntés írja a BBC.
Az olasz meló
A válságtanácskozásra okot ad az a félelem, hogy a görög válság begyûrûzhet a spanyol, valamint olasz piacokra is. Olaszországot arra kérték a hétvégi egyeztetések megkezdése elõtt, hogy terjessze elõ a válságkezelõ terveit még a brüsszeli csúcs elõtt, valamint tegyen lépéseket a hatalmas államadósság visszaszorítására. A Silvio Berlusconi vezette kormánykoalíció az utolsó pillanatban képes volt keresztülvinni egy korlátozott gazdasági megszorító csomagot, amely tartalmazza az olasz nyugdíjkorhatár emelést is. Koalíciós partnere, Umberto Bossi, az Északi Liga vezetõje kedden úgy fogalmazott, hogy „végül sikerült kiutat találni. Most meglátjuk, hogy az EU mit szól mindehhez”.
A német márka
Az adósságválság leküzdését célzó tartós megoldások fontosságát hangsúlyozta szerdai kormánynyilatkozatában a német kancellár, kiemelve Görögország megsegítésének, a bankok feltõkésítésének, továbbá az euróövezeti mentõalap kibõvített alkalmazási lehetõségeinek szükségességét. A Bundestag elõtt elhangzott nyilatkozatban Angela Merkel leszögezte, hogy az Európai Uniónak a stabilitás uniójává kell válnia, és ismét utalt az európai szerzõdések módosításának szükségességére.
Németországnak vállalnia kell a felelõsséget az adósságválság rendezésében - jelentette ki a kancellár, és mindehhez a képviselõk támogatását kérte. A nyilatkozat után a parlament szavaz arról, hogy milyen mandátummal lássa el Merkelt az esti európai uniós csúcstalálkozón várható határozatok kapcsán. A szavazás formálisnak számít, mivel a kormánypártok, valamint az ellenzék legerõsebb pártjai már elõzõ este közös határozattervezetben állapodtak meg egy széles körû felhatalmazásról.
A német lakosság fele ugyanakkor azonnal visszacserélné az eurót a felélesztendõ német márkára. A Washington Post szerint Európa megmentõje akár az új német márka is lehetne. A lap idézi a Német Ipari Szövetség volt elnökének, Hans-Olaf Henkelnek a javaslatát. Eszerint egy új, közös pénznem alapítása lenne ésszerû Ausztria, Finnország, Hollandia és Németország összefogásával. A márka az euróövezeti országok számára is jól jönne, mivel növelné az országok versenyképességét és serkentené a gazdasági növekedést is.
Az athéni faló
A Financial Times (FT) kedden azonban úgy vélekedett, hogy reális kockázata van annak, hogy az eurózóna vezetõk szerda este nem írnak alá döntõ megállapodást. A lap szerint az európai kormányzatok tárgyalói, valamint a görög kötvénytulajdonosok közötti egyeztetések során nem született döntés, ez pedig a második görög mentõcsomagról szóló végleges megállapodást – a közös uniós határozat egyik fontos pillérét kockáztatja. A FT értesülései szerint az uniós tagállamok kormányzatainak eljuttatott keddi kommüniké nem tartalmazza, hogy végleges döntés született volna a görög államadósság kérdésérõl, és – mint írják – az olvasható ki belõle, hogy az Athén számára elõirányzott második mentõcsomagról csak a jövõben lesz döntés. Határidõket azonban nem emlegettek.
A fájdalmas EFSF-milliárdok
A FT hozzáteszi, hogy a közös uniós határozat egyik másik alappillérérõl, a válságalap jelenlegi 440 milliárd eurós forrásainak a megemelésérõl is különbözõ „határozattervezetek és feltételek” keringenek, ez pedig arra mutathat rá, hogy a vezetõk nehezen tudják majd eldönteni, milyen mértékben lehet emelni a válságalap forrásait. Egy biztos, Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint növelni kell az európai válságalap forrásait, hogy a válság ne terjedhessen át olyan országokra, mint Olaszország és Spanyolország. A jelenlegi 440 milliárd eurós hitelkeret pedig európai elemzõk szerint nem elég ahhoz, hogy hatékonyan lehessen használni az alapot. A FT azonban úgy értesült, hogy a válságalapról nem döntenek az európai pénzügyminiszterek következõ találkozójáig, erre azonban legközelebb november 7-én kerülhet sor.
A kínai ár
Peking megmenthetné több billió dolláros devizatartalékaival Európát, ám magas árat kellene fizetni érte. Már hónapokkal ezelõtt felröppent a hír, hogy a kínaiak esetleg megmenthetnék az eurót. Uniós diplomaták szerint Európa hamarosan a tõkeerõs kommunista ország támogatásáért folyamodhat. Az ötlet alapján Peking Európát kisegíthetné a krízisbõl és devizatartalékából az EFSF mentõalapot is feltölthetné.
A terv igazán "csábító": az euróövezeti tagországoknak sürgõsen pénzre van szükségük, ami Kínában "halomban áll". 2,4 billió euróval a Kínai Népköztársaság birtokában van a világ legnagyobb devizatartaléka. A pénz nagy része amerikai állampapírokban nyugszik, ám Kína már évek óta próbálja csökkenteni dollár függõségét.
Az ismeretlen felvásárló(k)
Gazdasági szakértõk úgy becsülik, a kommunista állam tartalékainak negyedét idõközben már európapírokba - fõképpen német államkötvényekbe - fektette, tavaly nyár óta pedig a pekingi politikai vezetés a nehezebb pénzügyi helyzetbe került euróövezeti államok segítõjeként lépett fel. Elõször a görögöknek, majd a portugáloknak és a spanyoloknak is segítséget ígértek. (A kínai miniszterelnök budapesti látogatásán is hasonló ígéretek hangoztak el.) Állítólag Olaszországgal is folytattak megbeszéléseket, de ezt Giulio Tremonti pénzügyminiszter cáfolta. Hogy pontosan mennyi pénz folyt be eddig Kínából Európába, nehéz megbecsülni: a kínai oldal
hallgat, ha számokról van szó, míg az európai országok sokszor nem is tudják, kik vásárolják fel adósságaikat.
A kínai érdek
Nem kérdéses, hogy Kína azért érdekelt Európa támogatásában, mert a távol-keleti exportnemzet legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Unió. A 27 EU-ország csupán tavaly 282 milliárd euró értékben vásárolt kínai árut. Így egy európai kereslet-visszaesés miatt a kínai vállalatok is nehéz helyzetbe kerülhetnének - az euró összeomlása igazi rémálom lenne Peking számára a hatalmas piacvesztés miatt.
Ám, ha Ven Csia Pao miniszterelnök betartja ígéretét, az általa kért árat is meg kell fizetni: a segítség ellenszolgáltatásaként Csia Pao azt kérte: az európaiak ismerjék el Kínát piacgazdaságként. Ennek az áhított státusznak köszönhetõen a kínai termékekkel szembeni kereskedelmi korlátozások megszûnnének. Fontos hozzátenni: a megegyezés Peking politikai és gazdasági nagyhatalmi szerepét erõsítené. Vannak elemzõk azonban, akik szerint nem lenne elõnyös a támogatást elfogadni és ilyen komoly mértékben függõvé válni a kommunista államtól.
atv.hu / BBC / Financial Times / Süddeutsche Zeitung
Link