Kína mentheti meg a világot
Irta: Olvaso - Datum: 2011. October 27. 09:06:18
Mik vannak? Az eurózóna vezetõ szerdán megállapodtak több fontos kérdésben, a mentõcsomag kibõvítésének pontos részletei még nincsenek meg, azonban már megkezdõdött a potenciális befektetõk felkeresése. Pénteken Pekingben lesznek tárgyalások, hogy milyen feltételekkel tudnak kínai befektetõk az európai adósságválság megoldásában részt venni. Kína számára ez mérföldkövet is jelenthet, hiszen a világgazdaságban betöltött szerepének növelésére használhatja fel a tárgyalásokat. Az európai politikusok éppen ettõl tartva arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad alulbecsülni annak a kockázatát, ha az eurózóna fõ asztalához odaültetik a nagyobb feltörekvõ országokat, Kínát, Oroszországot és Brazíliát.
Teljes hir
Mik vannak? Az eurózóna vezetõ szerdán megállapodtak több fontos kérdésben, a mentõcsomag kibõvítésének pontos részletei még nincsenek meg, azonban már megkezdõdött a potenciális befektetõk felkeresése. Pénteken Pekingben lesznek tárgyalások, hogy milyen feltételekkel tudnak kínai befektetõk az európai adósságválság megoldásában részt venni. Kína számára ez mérföldkövet is jelenthet, hiszen a világgazdaságban betöltött szerepének növelésére használhatja fel a tárgyalásokat. Az európai politikusok éppen ettõl tartva arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad alulbecsülni annak a kockázatát, ha az eurózóna fõ asztalához odaültetik a nagyobb feltörekvõ országokat, Kínát, Oroszországot és Brazíliát.
A piaci várakozásoknak megfelelõen szerdán átfogó megállapodásra jutottak az eurózóna vezetõi, többek között eldöntötték, hogy az eurózóna pénzügyi stabilitási mentõkeretének (EFSF) tûzerejét megemelik, méghozzá úgy, hogy a tagállamok pénzügyi hozzájárulása ne emelkedjen. A beavatkozási keret 440 milliárd, ezt a speciális tõkeáttételes forma alapján négy-ötszörösére emelhetik, tehát 1000 milliárd euró fölé. A végleges döntés a részletekrõl és a pontos számokról novemberben várható, azonban nincs idõ a szünetre, az EFSF-hez számos befektetõt kell megnyerni.
Elvileg két fajta opció lehetne, vagy egy biztosítótársaságot vagy egy speciális célú vállalatot hoznának létre. A pontos forma ennek a kettõnek lesz a kombinációja, a lényeg az, hogy a perifériás országok kötvényeinek egy biztosabb felvevõpiacot dolgozzanak ki, a stabilabb eurózónás országok garanciája ugyanis a befektetõi bizalmat erõsítheti.
Az EFSF-be állami, magán és szupranacionális szervezetek is bevonhatók, pontosan ezért a következõ idõszak azzal fog telni, hogy minél több befektetõt hozzanak be az alap tõkeáttételének megnövelésére. A világgazdaság motorjának tekinthetõ, és 3200 milliárd dolláros devizatartalékkal rendelkezõ Kína azonnal az EU egyik legfõbb célpontjává vált, pénteken Pekingbe utazik az alap vezetõje, és a potenciális befektetõkkel fog tárgyalni. Kína már jelezte szimpátiáját a kezdeményezéssel kapcsolatban, azonban egyelõre még konkrét kötelezettséget nem vállalt.
Kína az EU legnagyobb kereskedelmi partnere, Peking számára azért is lehet jó üzlet a részvétel, hiszen ezzel azok közé a nemzetek közé léphet be, amelyek ténylegesen irányítják a világgazdaságot. Már régóta hangoztatják, hogy Kínának vezetõ szerepet kellene kapnia, és erre most lehetõsége is akad az országnak. Kína számára az EFSF egy kitörési lehetõség, hogy vezetõ helyre törjön be a nemzetközi monetáris hierarchiában - véli Carl Weinberg, a High Frequency Economicstól. Szakértõk szerint ennek megfelelõen a tárgyalásokon a részvételért cserébe ilyen jellegû elvárásai is lesznek az országnak.
A hírek szerint Kína mindössze azokban az európai országokban fektetne be, amelyek biztonságosak, és itt az észak-európai országokra kell gondolni. A perifériás országok, mint például Görögország szóba sem jöhet, közvetlenül nem fognak görög kötvényeket vásárolni, hiszen az nagyon veszélyes lenne. A Marketwatch szerint a legbiztonságosabb országok kötvényeinek vásárlásával és az IMF-en keresztüli támogatásnyújtással szállhat be a kínai kormány, az adósságválság által leginkább érintett országokat elkerülik.
Teljesen érthetõ, hogy egyelõre hallgat Kína, azonban õk sem ostobák, és idõvel rájönnek, hogy jó üzletet csinálhatnak, ha beszállnak egyéb kockázatos eszközbe is. Elõször azonban sokkal valószínûbb, hogy francia és német államkötvények további vásárlását fogják bejelenteni - mondta Bill Belchere a Mirae Asset Securitiestõl.
Kína számára azonban a befektetésnek vannak árnyoldalai is, egyrészt politikai kockázatot hordoz az európai országok kimentése, hiszen a kínaiak pénzébõl olyan országokat mentenének ki, amelyek lakosai az adósságválság ellenére is sokkal gazdagabbak, mint a kínaiak. Másrészt korábban több nyugat-európai és amerikai bankot is feltõkésítettek a kínaiak, a befektetések azonban nagyon rosszul muzsikáltak, amely az állami befektetési alapnál komoly problémákat is okozott.
Az európai elemzõk azonban óva intenek a túlzott optimizmustól, igaz vannak olyan hangok, hogy nem is lenne szükség az EU-ra, hiszen a kínaiak a pénzükbõl könnyedén ki tudnák menteni a bajba jutott EU-s országokat, azonban a helyzet nem ennyire egyszerû. Az egészen biztos, hogy Kína több százmilliárd dollárt nem fog erre az akcióra költeni, csak éppen annyit, ami feltétlenül szükséges, hogy gazdasági céljait elérje.
Olli Rehn az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelõs biztosa szerint nem szabad elfelejteni a megállapodás messze mutató politikai következményeit. Amennyiben a feltörekvõ országokat, Kínát, Oroszországot és Brazíliát közvetlenül odaengedik az eurózóna asztalához, akkor ennek stratégia jelentõsége van, és a hatásokat nem szabad alulbecsülni.
Link