Csak annyi biztos: nincs még csõd
Irta: Olvaso - Datum: 2011. October 28. 05:38:49
Kárelhárítás Jön a kemény mag Európában
A Görögországot fenyegetõ államcsõd veszélye egyelõre elhárult: ez a csütörtök hajnalban véget ért válságkezelõ konferencia döntéseinek legfõbb és legegyértelmûbb üzente – mondta lapunknak Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos igazgatója. Azzal, hogy az államés kormányfõk megegyeztek abban: leírják a görög államadósság ötven százalékát, megnyugtatták a pénzpiacokat is.
Teljes hir
Kárelhárítás Jön a kemény mag Európában
A Görögországot fenyegetõ államcsõd veszélye egyelõre elhárult: ez a csütörtök hajnalban véget ért válságkezelõ konferencia döntéseinek legfõbb és legegyértelmûbb üzente – mondta lapunknak Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos igazgatója. Azzal, hogy az államés kormányfõk megegyeztek abban: leírják a görög államadósság ötven százalékát, megnyugtatták a pénzpiacokat is.
Ám a többi megállapodással kapcsolatban még sok a bizonytalanság: a görög adósság felének leírása valójában úgy történik, hogy a most lejáró állampapírok 35 százalékát harmincéves lejáratúakra cserélik, a többit pedig kifizetik – vélhetõleg a bankoknak. Megállapodtak arról is, hogy a bankok tõkemegfelelését kilenc százalékra emelik, de úgy, hogy a pénzintézetek az öszszeget lehetõleg a pénzpiacokról vagy rosszabb esetben saját államuk költségvetésébõl szerezzék be. Csak harmadik esetben kérhetnek európai forrásokat. Ám Rácz Margit szerint nagy kérdés, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzetben a megroggyant bankok honnan jutnak forrásokhoz. Az elsõ lehetõségként megjelölt „pénzpiacokról” legalábbis nem túl nagy eséllyel.
Az sem egyértelmû,miként lesz valóban „tûzfal”, vagyis a jövõ válságait elhárító eszköz az Európai Pénzügyi és Stabilitási Alapból (EFSF). Megegyeztek ugyan arról, hogy 440 milliárd eurós alapot ezermilliárd euróra emelik, de hogy a különbséget ki fogja állni, nem tudni – állítja a szakértõ. Azt sem tudni, hogy pontosan hogyan mûködik majd az EFSF: felmerült olyan elképzelés is, hogy a bajba jutott országok adósságának 25 százalékáért vállalna garanciát az alap, egyfajta biztosítóként. Ez gyakorlatilag egy közös európai felelõsségvállalást jelentene (az eurókötvényes megoldást), amit a németek eddig mindenáron el akartak kerülni. Európa szeretne pénzt bevonni a feltörekvõ BRIC államoktól (Brazília, Oroszország, India, Kína) is, de Brazília épp a minap jelezte: az euróválságot oldják csak meg az európai államok, õ abban nem akar segédkezni.
Rácz Margit szerint a fõ kérdés az, hogy sikerül-e 2020-ig növekedést generálni Európában. A legtöbb ország ugyanis stagnál, vagy recesszióval küzd. Ha ebbõl nem tudunk kitörni, akkor egyre több helyen lesznek adósságproblémák. A szerda éjjeli tanácskozás egyébként azt ismegmutatta, hogy az Európai Unió határozottan a többsebességû Európa felé mozdul. Bár a tanácskozásra meghívták mind a 27 tagállam vezetõjét, a nem eurózónatagok – köztük Magyarország –csupán az elsõ másfél órában lehettek jelen, a döntéseket ezután zárt körben az eurózóna (vagyis a tizenhetek) vezetõi hozták. „Itt most az eurózóna válságát kell menedzselni. A kívül levõk is szeretnének hozzájutni az öszszes információhoz, de anélkül, hogy fizetnének. Ez így nemmegy” –mondta a szakértõ, hozzátéve: az euróövezet most bejelentett gazdasági kockázatvállalása csak azoknak jár, akik a „klub” tagjai.
szövegkép Köszönik az áldozatokat a görögöknek
szövegkép Örül a piac, de nem tudja, minek
Ami a jövõt illeti, a „klub” sem marad feltétlenül együtt: Rácz Margit úgy véli, mindenképpen létrejön majd egy kemény mag, a valóban azonos fejlettségi szinten levõkbõl. Idesorolható Németország, Franciaország, a Benelux államok, esetleg Finnország és Ausztria. Ám az EU-alapító olaszok semmiképp sem. Elképzelhetõ az is, hogy néhányan el fogják hagyni az euróövezetet.
Link