Ûrkutatás: Oroszország után Kína a második
Irta: Olvaso - Datum: 2011. October 31. 08:53:32
No meg sikeresen felküldték a Progresst is végre. Hogy is mondja a germán: Alles Gute kommt von oben? Az idei év végéig Kína összesen 20 rakétát és 25 mûholdat juttat a világûrbe, ami azt jelzi, hogy a kelet-ázsiai országnak rendkívül intenzívvé vált az ûrkutatási tevékenysége - állapította meg a területet felügyelõ állami hivatal egyik vezetõje vasárnap.
Teljes hir
No meg sikeresen felküldték a Progresst is végre. Hogy is mondja a germán: Alles Gute kommt von oben? Az idei év végéig Kína összesen 20 rakétát és 25 mûholdat juttat a világûrbe, ami azt jelzi, hogy a kelet-ázsiai országnak rendkívül intenzívvé vált az ûrkutatási tevékenysége - állapította meg a területet felügyelõ állami hivatal egyik vezetõje vasárnap. Ezekkel a számokkal Kína a második helyre kerül Oroszország után - jegyezte meg Jüan Csia-csün (Yuan Jiajun) a China Aerospace and Technology Corp. vezérigazgató-helyettese. Kína 2010-ben 15 hordozórakétával 20 mûholdat lõtt fel és állított pályára, amivel nagyjából egy szinten mozgott az Egyesült Államokkal és Oroszországgal, a területen két legaktívabb állammal. Jüan fáradságos folyamatnak írta le a versenyben maradást, az eszközök területén a megfelelõ kapacitás fenntartását. Mint mondta, az idén még nyolc mûholdat állítanak pályára, s lényegében már útra kész a Sencsou-8 (Shenzhou) ûrhajó is, amely elsõként fog kikötni a szeptemberben felküldött Tienkung-1 (Tiangong) ûrállomásmodulon.
Az északnyugati országrészben található Góbi-sivatagban felépített Csiucsüen (Jiuquan) ûrközpontból november elején indítják útba a Sencsou-8-ast. Az elõkészületekkel párhuzamosan, mintegy másfél kilométerre a fellövõ bázistól egy másik mûhold tesztelése is zajlik - tájékoztatott Jüan.
Az ûrközpont igazgatója Cuj Csi-csün (Cui Jijun) a Hszinhua hírügynökség összeállításában arról beszélt, hogy míg korábban idõszakosan volt csak munkájuk, mára szinte napi elfoglaltságot jelentenek számukra a rakéták, mûholdak fellövésével járó teendõk.
Kína három hasonló bázisa közül ennek van a legtöbb munkája - állapította meg Cuj azzal, hogy a megnövekedett igényekkel összhangban, az utóbbi években a felszereltségük és a személyi állományuk is bõvült. Hozzátette még: az ûrtechnológia területén egyes országok fejlettségi szintjét tekintve Kínának nagy még a lemaradása.
Link