A Hunokról és Magyarokról, azaz a Hun - Magyar folytonosságról
Irta: Olvaso - Datum: 2011. November 04. 08:08:48
A Hunok hozták létre egykoron azt a sajátságos elsõ szervezett és fejlett államformát, amelyek utána évszázadokon keresztül megõrzõdtek, és egyes elemeire mind a mai napig építkeznek világszerte. Hiszen egykor természetesen a magyarok is a hun birodalom részei voltak, hiszen e kettõ egy. Ezek a történeti emlékek mind bizonyítják a hun-szkíta-avar-magyar folytonosságot.
Teljes hir
A Hunok hozták létre egykoron azt a sajátságos elsõ szervezett és fejlett államformát, amelyek utána évszázadokon keresztül megõrzõdtek, és egyes elemeire mind a mai napig építkeznek világszerte. Hiszen egykor természetesen a magyarok is a hun birodalom részei voltak, hiszen e kettõ egy. Ezek a történeti emlékek mind bizonyítják a hun-szkíta-avar-magyar folytonosságot.
A magyar geszták, kódexek és krónikák mind a hun-szkíta-avar-magyar nép folytonosságot õrizték meg. A régészeti leletek és zenei kutatások is ezt támasztják alá, és mai Ázsia területén szétszóródott népek is ezt az emléket õrzik. De akkor most hunok vagy szkíták?. Sokakban felmerül manapság ez a kérdés, nos járjunk egy kicsit utána, mi is az igazság ebben a kérdésben.. A mai álláspont szerint az egész Eurázsiai térségben a szkíta és hun népek éltek. Most már a legmodernebb eszközökkel végrehajtott kutatások is segítségére vannak a kutatóknak. A kínai, mongol, orosz régészek is felvetik és megerõsítik azt, hogy egyáltalán nem kéne a szkítákat és a hunokat olyan élesen elkülöníteni, szétválasztani. Hiszen az anyagi kultúrájuk és a régészeti leleteik nagyon hasonlóak, szinte megegyezõek, azonosak egymással. Tehát akár egy néprõl is beszélhetünk a leletek alapján. A kínai történeti forrásokra is ugyanez vonatkozik. A kínaiak nem különböztetnek meg szkítákat és hunokat, hanem nagyon következetesen csak hunokról beszélnek. Ez még a legkorábbi forrásokban is feltûnik, különbözõ neveken említik õket. Ezt a kínaiak nagyon aprólékosan és szépen kikutatták, és arra a megállapításra jutottak, hogy az elsõ kínai dinasztia, a Szia dinasztia is hun volt. A hunokról kialakított kép a kínai forrásokban teljesen más, mint amit az európai kutatók kiadtak, kimutattak róluk. Például nem igaz az, hogy alacsonyak voltak és mongolid jellegûek. A régészeti források és krónikák egyértelmûen azt állítják, hogy europid jellegûek voltak és magasak. Azt mondhatjuk, ezt már a világon mindenhol elfogadják az orientalisták, hogy a hun birodalom volt az eddigi legnagyobb világbirodalom a történelem folyamán. A hunok alapították meg azt az elsõ nagy világbirodalmat, amely minden eddiginél hatalmasabb volt. A hun birodalom volt nemcsak a legnagyobb de a leghosszabb ideig fennálló is. A sokat dicsõített római birodalom csak töredéke volt a hun birodalomnak. A hun birodalom sokkal nagyobb, egységesebb, fejlettebb és szervezettebb is volt a római birodalomnál. A hun birodalom területi határai elképesztõek voltak. A keleti határai a mai Oroszországon keresztül egészen a Kínai határig értek, sõt még a mai Kínai területbõl is kihasított egy darabot. A nyugati határai egészen a mai Németországig, a Rajna folyóig tartottak, majd az Alpok hegyláncáig. Az északi határai egészen a Balti-tenger magasságáig terjedtek ki, folytatólagosan keleten tovább. A déli határai a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger partvonala mentén határolódtak. Hogy jól érzékeljük ezt a hatalmas területet, nagyjából a késõbbi Szovjetunió területéhez volt hasonló, ami a föld legnagyobb országa volt mindmáig. Tehát a hun terület nagyjából úgy 15-16 millió négyzetkilométer lehetett.. A Hun szó általános és összevont jelentése hatalmas fogalommal fejezhetõ ki legjobban. A Hun birodalom tehát hatalmas birodalmat jelentet. Amikor a kínai fal elkészült, abban az idõben érte el a Hun birodalom a legnagyobb kiterjedését és népességét. A hunok a rovásíráson kívül még többféle írást, írásmódot is ismertek és használtak. Elõkerültek olyan történeti anyagok, vésetek, pecsétek, amelyeken arámi, kínai, szír, perzsa, török írások, írásmódok szerepelnek. A nyelvekkel, a beszélt nyelvekkel ugyanez volt a helyzet, többféle nyelvet ismertek és beszéltek. Attila több nyelven is folyékonyan beszélt, hiszen meg kellett értenie az alattvaló népek nyelvét ahhoz, hogy jól tudjon kommunikálni, beszélni velük a közös ügyeikben. Attila hun uralkodót egyébként mind a mai napig nagy tisztelet övezi, mehetünk akár Kínába, Japánba, Mongóliába, Oroszországba, Törökországba. Mongóliában mindenki ismeri hazánkat, fõleg azt tudják rólunk, hogy itt volt Attila király központja. Nyugodtan állítható, hogy már minden egyes tudományág igazolta, bizonyította, a hun-szkíta-avar-magyar rokonságot és folytonosságot. Ám ezt széles körben nem hozzák nyilvánosságra, illetve azokat a kutatókat akik nyilvánosságra hozták, hozzák, ismertetik az eredményeiket, azokat elhallgatják és kiközösítik. Manapság elég sok hun kutató van már világszerte, Ázsiában, Európában, és még Amerikában is vannak. Tehát a hun témakör egyre többeket érdekel és foglalkoztat szerte a világon. Több külföldi hun kutató is nagyon meglepõdött, mikor elõször Magyarországra érkezve meghallotta a magyar nyelvet. Meglepõdtek azon, hogy a mai általunk beszélt magyar nyelv mennyire hasonlít a hun nyelvre, hiszen rengeteg szót felismertek. Ezek a tények mind azt bizonyítják, hogy mink a mai napig fennmaradt és beszélt magyar nyelvünkkel egy nagyon archaikus nyelvállapotot õriztünk meg.
Sokszor nem akar feltûnni a szakértõknek, a nyelvészeknek, akik a hun nyelv rejtelmeit keresgélik, hogy bennünket "magyarokat" az egész világ hunnak nevez és ismer?. Minden régi írásbeli emlékünk, úgy kezdi õsi történetünket: a hunok vagy más néven magyarok. A két testvér, Hunor és Magor mondája is ezt bizonyítja a régi magyar mondákban. Hunor és Magor a testvérpár két hercegkisasszonyt vette nõül. Miután sokasodtak, Hunor leszármazottai lettek a hunok, míg Magor leszármazottai a magyarok népe. Mikor ezen a területen már nem volt elég hely számukra, elhatározták, hogy Hunor és nemzete, a hunok menjenek keletre, Magor és nemzete, a magyarok pedig nyugatra.
A szinte az összes általam ismert nyelvben Magyarországot és a magyarokat Hunoknak nevezik. Minket a világ szinte össze létezõ beszélt nyelve hunnak nevezz. Nézzük meg tételesen is, egymás után felsorolva, a következõ 10 nyelvben egyaránt felismerhetõ ez a hun jelentés.. Íme:. Angol - Hungary, Francia - Hongrie, Holland - Hongarije, Spanyol - Hungria, Portugál - Hungria, Német - Ungarn, Dán - Ungarn, Finn - Unakri, Olasz - Ungheria, Román - Ungaria.. A Magyarország, a magyar kifejezést már sokkal kevesebb helyen használják, jobbára inkább a Dél-Balkánon, a délszláv és török nyelvterületeken elterjedt. Íme:. Szerb - Madarska, Horvát - Madarska, Szlovén - Madµarska, Török - Macaristan..
A hun nyelvet feltárja az Iránban nemzeti kincsként õrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex. Végtelenül érdekes a két kódex által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvel. Most pedig jöjjön néhány fontosabb mai magyar és hun szó összevetése. A hasonlóság nagyon szembetûnõ és szinte minden egyes szónál észrevehetõ. Tehát:. apa - atha, anya - maja, õsapa - ise, szeretet - szirünesi, szerelem - szirünild, szem - szüm, száj - száh, szív - szirti, kéz - kézi, balta - balta, sarló - sarlagh, kapa - taka, kés - szaku, víz - vezi, bor - bor, sör - ser, föld - maha, tó - tava, tenger - tengir, nap - napi, szél - szele, hó - hava, igen - éjen, nem - nen, út - utu.
Manapság oda jutottunk már a történelemhamisításban és a dogmák fejekbe való becsökevényesedésében, hogy ha valaki megvallja õsi, eredeti származását és vallását, akkor a vezetõ politikai irányzatok és a vezetõ "judeo" vallások számára közellenségnek számít. Számtalan támadás ért már többekkel egyetemben engem is az elmúlt években, püspökök, plébánosok részérõl, mikor ilyenekrõl és hasonlókról merészeltem beszélni. Pedig én sohasem bántottam senkit, természetesen õket sem, csak csupán annyi volt a bûnöm mindig, hogy keresztény vagyok és magyar. Manapság bõven elég ennyi, ha valaki megvallja származását és õsvallását, pedig még egyszer mondom, sem több sem kevesebb, csak magyar vagyok és keresztény. Sokan megbotránkoztak azon is, mikor egyszer azt mondtam, azt állítottam, hogy nem vagyunk sokan, olyan nincs hogy 10 millió magyar, legfeljebb 3-4 millióan lehetünk csak már. Persze minden lehetséges, mindig mindent ki lehet hozni úgy, ahogyan azt akarják az irányítók.. Az is lehet, hogy a mostani népszámlálás után 10 vagy akár már 12 millióan is leszünk, vagyis az ország teljes lakossága, összlakossága. Csak kérdés, hogy ebbõl mennyi a magyar, ugye azt azért senki sem hiszi el az itt lévõk, az ezt olvasók közül, hogy mindenki az. Semmi kifogásom nincs az ellen, hogyha valaki mindezek után is kizárólag azt hiszi el amit hivatalosan mondanak, állítanak, megerõsítenek, szíve joga. Én azonban úgy hiszem, sokkal nagyobb a valószínûsége annak, hogy én annak az igazi keresztény, majd az igazi kereszténység elferdítése révén, a római katolikus irányzat által szolgasorsra jutott, juttatott parasztságnak vagyok az ivadéka, amelyik már a hunok óta folyamatosan itt élt. Annál is inkább, mert a hun-szkíta eredetû nemességet ezer éven át irtották mindig a helyükre kívánkozók, így mára már alig maradt belõlük néhány tucat mutatóba.
A régi magyar mondák elmesélik még a hunok utolsó nagy tettét, ami máig fennmaradt. Erdélyben a székelyek ezt még ma is gyakran mesélik büszkén a gyermekeknek. Attila halálát követõen Attila két fia között a hatalomért harc kezdõdött. A nyugati népek Aladárt támogatták, mert õ egy német fejedelemasszonytól származott Krimhildától, míg a hunok Csabát támogatták. Véres harc kezdõdött a két tábor között, melynek végére Csaba és szövetségesei vereséget szenvedtek. Csaba 15 ezer hun vitézzel Görögországba, majd Szittya országba vonult. A harcokban sokan meghaltak, a megmaradt hunok, közel 3000-en Csigle mezején telepedtek le, Csaba királyfi utasítására. Mivel féltek a további támadásoktól már nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték magukat. Késõbb szomszédos népek támadtak a székelyekre. Mikor a harc már-már a székelyek vesztét hozta volna, Csaba királyfihoz imádkoztak és csoda történt. A Hadak Útján, a Tejúton, az égbõl egy lovascsapat, élén Csaba királyfival jelent meg. A támadókat elsöpörve megvédte népét, majd visszatért az égbe..Végezetül ide illõ búcsúzóul a székely himnusz szövege, Csaba királyfival, ami adjon erõt mindenkinek aki ezt olvassa, és persze minden magyarnak az egész világon, a jövõre nézve, a fennmaradásunkra.." Ki tudja, merre visz a végzet, Göröngyös úton, sötét éjjelen, Segítsd még egyszer gyõzelemre néped, Csaba királyfi csillagösvényén..
Bíró Csaba