Kitört a háború: nagyon sokan fognak még meghalni
Irta: Olvaso - Datum: 2011. November 12. 12:43:36
Béka-béka-béka! Valahogy nem akar béka lenni, pedig de sokan rezegnek!
Sokáig tarthat még Kenya szomáliai akciója
Közel egy hónapja annak, hogy a kenyai hadsereg az al-Shabaab által elkövetett emberrablások ürügyén behatolt a szomszédos Szomáliába azzal a céllal, hogy véget vessen az iszlamista szervezet tevékenységének.
Teljes hir
Béka-béka-béka! Valahogy nem akar béka lenni, pedig de sokan rezegnek! Közel egy hónapja annak, hogy a kenyai hadsereg az al-Shabaab által elkövetett emberrablások ürügyén behatolt a szomszédos Szomáliába azzal a céllal, hogy véget vessen az iszlamista szervezet tevékenységének.
Annak ellenére, hogy a beavatkozás kezdetben csak rövid válaszcsapásnak tûnt, mára úgy néz ki, hogy a kenyai fegyveresek egészen addig az országban maradnak, amíg teljesen fel nem számolják az évek óta problémát jelentõ milíciát.
Ha nem lenne elég, hogy Kenya saját gazdaságának stabilitását teszi kockára a szomáliai beavatkozással, Julius Karangi, a védelmi erõk vezetõje erre még rátett egy lapáttal, amikor bejelentette: katonáik egészen addig Szomáliában maradnak, amíg az al-Shabaabot véglegesen fel nem számolják, és a kenyai lakosok biztonságban nem érezhetik magukat. A merész vállalás egészen meglepõ, hiszen valószínûleg Karangi is tisztában van azzal, hogy egy éles helyzetben tapasztalatlan reguláris hadsereggel nem egy hétvége alatt fogják megsemmisíteni a gerillataktikákat elõszeretettel alkalmazó iszlamistákat. A hadjárat költségeinek ismeretében viszont nem lehet a végtelenségig üldözni az al-Shabaabot, mert komolyabb áttörések nélkül igen hamar ki fog ürülni az államkassza.
Az anyagi terhek mellett felmerül a kérdés, hogy hány emberéletet fog követelni a háború. Amiatt már nem kell aggódni, hogy a beavatkozással Kenya magára vonná az al-Shabaab haragját, az elmúlt hetekben elkövetett merényletek arról tanúskodnak, hogy ez valószínûleg már akkor megtörtént, amikor az elsõ kenyai katona átlépte a szomáliai határt. Az elhúzódó konfliktus a fronton is több emberáldozattal jár, így nem biztos, hogy az akció sokáig fogja élvezni a kenyai közvélemény támogatását.
Igaz, elsõ pillantásra az elmúlt három hét viszonylag nyugalmasnak tûnt, ez viszont csak a látszat: a kenyai hadsereg teljes erõvel a civilek biztosításán és az al-Shabaab ellehetetlenítésén dolgozik. Sokáig viszont nem szabad elhúzniuk a tervezést, mert így nem csak a helyi lakosok hagyhatják el a kiemelt célpontként megnevezett városokat, hanem az iszlamista fegyveresek is kimenekíthetik szükséges készleteiket.
Ha a nagy szélcsendben mégis akad valami hír a szomáliai beavatkozásról, az többnyire a hadsereg sikereirõl érkezik. Ugyan már többször is röppentek fel pletykák kenyai katonák haláláról, ezeket rendre cáfolták. Emmanuel Chirchir õrnagy, a fegyveres erõk szóvivõje, aki a Twitteren teszi közzé a legfrissebb fejleményeket, legutóbb arról számolt be, hogy a haditengerészet elsüllyesztett egy al-Shabaab-tagokat szállító hajót, miután az felszólításukra sem állt meg. Hivatalos közlés szerint 18 milicista halt meg, de helyi lakosok szerint az áldozatok ártatlan halászok voltak, akik internetkapcsolat és telefon híján nem értesülhettek a kenyai hadsereg felszólításáról, amely szerint a térségben tilos mindenféle tengeri tevékenység.
Emellett a szárazföldön is vezettek be korlátozásokat: mivel a heves dél-szomáliai esõzések miatt a jármûforgalom nehézkes, a milicisták egyre nagyobb érdeklõdést mutatnak a helyiek szamarai iránt. Amellett, hogy a hadsereg arra kérte a helyieket, hogy ne adják el állataikat az al-Shabaabnak, a továbbiakban szamarak gyülekezését és a megrakott állatok mozgását az iszmalisták tevékenységének fogják tekinteni. A kínálat szûkülésének és a kereslet növekedésének meg is lett az eredménye, megbízható források szerint egy szamár ára 150-rõl 200 dollárra emelkedett.
Chirchir õrnagy beszámolói közül a legnagyobb port az al-Shabaabnak fegyvereket szállító két repülõ híre kavarta. Az ország vezetése ugyan nem közölte, hogy honnan származik a szállítmány, a kenyai média a milíciához közeli forrásokból úgy tudja, hogy a gépek Eritreából érkeztek. Nem ez lenne az elsõ eset, hogy a kelet-afrikai ország az al-Shabaab pártját fogja: Eritrea Szomália 2006-os etiópiai megszállása alatt is bõkezûen támogatta az iszlamista fegyvereseket, de az ENSZ idén júliusi jelentése szerint ezzel nem hagyott fel, és titokban még mindig segítséget nyújt nekik. Eritrea természetesen cáfolta az állításokat, de ez nem akadályozta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának két afrikai tagját, Nigériát és Gabont abban, hogy szankciókat kezdeményezzenek az ország ellen.
Mi lesz az al-Shabaab után?
Annak ellenére, hogy Kenyának még elképzelése sincs arról, hogy mikor és hogyan végez a hadjárattal, kitart amellett, hogy a gyõzelem után egy széles ütközõzónát hozzon létre a dél-szomáliai Jubaföldön. A kérdés már csak az, hogy ki fog a terület élén állni: még az év elején nagy reményekkel kecsegtetett a közben Azániára átkeresztelt tartomány elnöke, Mohamed Abdi Gandhi, a tervet viszont több okból is el kellett vetni. Azánia kis létszámú hadserege csak további külföldi támogatással tudta volna megtartani az ellenõrzést a terület felett, illetve a szeparatista Ogaden Nemzeti Felszabadítási Front ellen küzdõ szomszédos Etiópia nem nézte volna jó szemmel, hogy az Ogaden klánhoz tartozó Mohamed jelentõs befolyásra tett volna szert a térségben.
A másik lehetõség, hogy az Afrikai Unió szomáliai békefenntartó missziója (AMISOM) kenyai fegyveresekkel közösen felügyelné a területet. Ez a megoldás nagyobb teret engedne a kelet-afrikai országok beruházásainak Azániában, lehetõvé téve egy Dél-Szudán és Kenya közötti olajvezeték építését, illetve Etiópia és Szudán az Indiai-óceánnal történõ összekötését is.
Forrás: Link