A brit titkosszolgálatokról, tabuk nélkül
Irta: Olvaso - Datum: 2011. November 23. 07:56:06
Titkos zsidó micsoda? Lóhimbilimbi pikulával. Hírszerzés? Hagyjatok már! Várom, mikor "bukik" a germán és a gall zsidó jajdenaygon titokzatos szolgálat is. Lebuktatták a kormányt? Kiteregetett a miniszter
Teljes hir
Titkos zsidó micsoda? Lóhimbilimbi pikulával. Hírszerzés? Hagyjatok már! Várom, mikor "bukik" a germán és a gall zsidó jajdenaygon titokzatos szolgálat is. Lebuktatták a kormányt? Kiteregetett a miniszter
November 16-a fontos fordulópontnak tekinthetõ a brit hírszerzés szempontjából. A titkosszolgálatok lényegi tulajdonsága, mint nevük is sugallja, hogy munkájuk titkos, hivatalos körökben pedig tabutémának számít a tevékenységükrõl beszélni. Nem szükéges messzire tekinteni: még húsz évvel ezelõtt sem ismerte el a brit külügyminiszter a SIS (Secret Intelligence Agency, ismertebb nevén MI6) létezését, még kevésbé tartott beszédet a szolgálat munkájával kapcsolatban. William Hague brit külügyminiszter beszéde így egyedülállónak tekinthetõ a maga nemében. Hague rávilágított, mi a szerepe a hírszerzésnek a Külügyminisztérium, és általában a kormány munkájában, továbbá szó esett a különféle etikai és jogi kérdésekrõl, amelyek a titkosszolgálatok tevékenysége kapcsán felmerülnek.
A hírszerzés szerepe a kül- és biztonságpolitikában
William Hague brit külügyminiszter a brit külügyminisztériumban tartott elõadása keretében elsõsorban a brit titkosszolgálatok külpolitikai vonatkozásaira kívánt rávilágítani.
Mivel indokolta ezt a szokatlan témafelvetést? William Hague szerint a bizalmatlanság árnyéka vetül a titkosszolgálatok munkájára.
Úgy hiszem, alapvetõ fontosságú, hogy a brit közvélemény és a parlament megbízzon az ügynökségekben, hogy azok képesek megóvni a biztonságunkat, és mindezt képesek a törvényes rend keretein belül megvalósítani. Emellett szintén fontos, hogy bízzanak abban, hogy ezeket a képességeket a kormány bölcsen alkalmazza, demokratikus értékeinkkel és a belsõ, illetve a nemzetközi jog szabályaival összhangban.
A beszéd során a külügyminiszter kiemelte: nem tekinti a titkosszolgálatokban betöltött szerepét és külügyminiszteri pozícióját két, egymástól élesen elkülönülõ feladatkörnek. (A brit külügyminiszter felügyeli a SIS és a GCHQ munkáját.) "Afganisztán helyreállításától, Pakisztán támogatásán keresztül egészen az atomfegyverek terjedésének megakadályozásáig minden külpolitikai célkitûzés esetében fellelhetõ egy hírszerzési tényezõ.”
A titkosszolgálatok szerepe Hague szerint sokrétû, és számos területen egészíti ki a kormányzat törekvéseit. A külügyminiszter két világpolitikai tényezõt emelt ki, amelyek miatt az eddigieknél is fontosabb a hatékony brit külpolitika, és ezáltal a hatékony brit hírszerzés szerepe.
A világpolitikában váltás zajlik Dél és Kelet felé a gazdasági teljesítmény és politikai befolyás tekintetében, és ezt csak felgyorsította a jelenlegi gazdasági válság. Ezeknek valós vetületei vannak a megélhetésünk és a biztonságunk szempontjából. [...] Ezzel egy idõben a világháló folyamatos fejlõdése tovább bonyolítja a nemzetközi viszonyokat, robbanásszerûen megnövelve a kapcsolatok számát kormányzatok, gazdasági szereplõk és állampolgárok között, amely alapvetõen pozitívan értékelhetõ, ám számos új fenyegetéssel is jár. Ugyanazok a digitális lehetõségek, melyet lehetõséget és reményt adnak millióknak a Földön, és táptalajt adnak a közel-keleti változásoknak; ugyanezek a változások a terroristák, bûnözõk és bizonyos államok számára új szervezõdési és támadási lehetõségeket nyújtanak.
A külsõ hírszerzés (SIS/MI6) központja Londonban
Fotó: Tim Waters
Ennek kapcsán emeli ki a hírszerzés szerepét, amely "az emberek képességeinek, a legmodernebb technológiának és a megbízható partnereknek köszönhetõen segít reagálni a nemzetközi szinten felmerülõ fenyegetésekre.”
Hangsúlyozta, hogy az elmúlt idõszak során számos olyan tervet sikerült megfékezni, amelyek brit állampolgárok ellen irányultak. A külügyminiszter példaként hozza, amikor a brit állampolgárságú leendõ terroristák külföldre utaznak, hogy robbanószerkezetek készítésére képezzék ki õket. Ilyenkor a három fõ brit ügynökség (SIS, GCHQ, SyS) napi szinten mûködik együtt, olykor közös csapatként. Az elõzõ példát folytatva, miután sikerült kideríteniük a terroristák tervét, képesek voltak érintkezésbe lépni az érintett kormányzattal, hogy megszervezzék a csoport kulcsemberének törvényes letartóztatását, ezáltal derékba törve az összeesküvést, még mielõtt a tervek kivitelezésre kerülhettek volna.
A hírszerzõ szolgálataink nélkül a terroristák szabad kezet kapnának, hogy brit állampolgárokra támadjanak, bel- és külföldön egyaránt, és nem lennének lehetségesek hasonló sikeres mûveletek.
Ám nemcsak az ellenséges csoportok elhárítása az egyetlen feladat, amit a Külügyminisztériummal kapcsolatba hozható két szolgálat (SIS, GCHQ) ellát.
Fontos szerepük, hogy megszerezzenek olyan információkat, amelyeket a mindennapi diplomácia nem képes, ezáltal segítve a többi ország és kormányzat pontosabb megértését.
Alapvetõ eszköz Ügynökségeink azon képessége, hogy titkos információkat szerezzen be emberi forrásokból, illetve lehallgatott kommunikációs csatornákon keresztül. Minél jobban informált a kormányzat, annál egyszerûbb meghoznunk a megfelelõ döntést.
A hírszerzõ ügynökségek nemcsak tevékenységükkel járulhatnak hozzá a Külügyminisztérium hatékonyabb mûködéséhez: maguk az ügynökségeknél dolgozó emberek is fontos elemei a külügyminisztériumi munkának.
Bármely külügyminiszter számára jelentõs segítség, ha a GCHQ-nál és a SIS-nél dolgozó szakértõk technikai, kulturális és világpolitikai szakértelmére, nyelvi képességeire és kapcsolatrendszerére is számíthat. Kiemelkedõen tehetséges embereket alkalmaznak, akik képesek olyan helyekre eljutni, olyan feladatokat elvégezni és olyan információkat megszerezni, amelyet egyetlen más személy sem tud a kormányzat alkalmazottai közül.
Titkosszolgálatok: a titkosság, jogszerûség, átláthatóság és hatékonyság ellentmondásai
Mint az ismeretes, a titkosszolgálatok, s így a brit titkosszolgálat alaptétele is a titkosság. Avagy, ahogy a brit külügyminiszter lényegretörõen összefoglalta:
A titkosszolgálati mûveletek titkosak, és azoknak is kell maradniuk. Azt, hogy a szolgálatok titokban tevékenykednek, az indokolja, hogy így tudjuk megvédeni mindazok életét, akik elvégzik számunkra a munka veszélyesebbik részét, s így nem tárhatjuk fel annak a részleteit sem, hogyan végzik ezt a munkát.A fenyegetésekkel titokban szembesülünk, titokban fejlesztik az új fegyverrendszereket, s az országok, illetve terroristacsoportok is titokban szervezkednek ellenünk. Titkos eszközökkel is kell, hogy rendelkezzünk, hogy figyelni tudjuk ezeket a fenyegetéseket, és idõben fel tudjunk lépni velük szemben. […] A személyek, a technológia és a partnerségi kapcsolatok összességének köszönhetõ az az elõny, amivel a hírszerzés területén rendelkezünk. Ha a módszereink napvilágra kerülnek, az az ellenfeleink számára jövedelemezõ, mivel így képesek módosítani az eszközeiken és a kommunikációs módszereiken, ezáltal kevesebbet tudunk meg a terveikrõl.
William Hague: a titkosszolgálatok munkája egyáltalán nem mentes az ellentmondásoktól
Fotó: Foreign and Commonwealth Office
Ugyanakkoe - s erre Hague is rávilágít - a titkosság, amely a szóban forgó szervezetek hatékonyságához elengedhetetlen, egyúttal bizalmatlanságot is szül az állampolgárok és a kormányzat részérõl is. Ha egy ügynök jól végzi a munkáját, soha nem részesül a közvélemény részérõl elismerésben: a siker részben abban rejlik, hogy nem derül ki.
Ez a titkosság a kormányzat részérõl is sokáig fennállt, ugyanis a SIS 1909-es alapításától kezdve egészen a szervezet jogi alapjainak 1994-es lefektetéséig a kormány képviselõi nem beszéltek a szervezetrõl. Ez a szokás Henry Asquith miniszterelnökségére vezethetõ vissza, akinek csak a kémszolgálatok eredményeire volt szüksége, a velük járó problémákra nem. Így 85 évig a hírszerzéssel kapcsolatban nem fogadtak el kérdéseket a brit Parlamentben.
Fontos leszögezni, hogy a 1994-es titkosszolgálatokról szóló törvény elfogadásakor, amely a brit hírszerzésnek 85 év után jogi alapot adott, a késõbbi külügyminiszter, Douglas Hurd röviden közölte, mi a szervezet célja, s hangsúlyozta, a SIS nem arra lett létrehozva, hogy Nagy-Britannia ellenfeleire vadásszon világszerte. Tulajdonképpen egyik ország hírszerzése sem erre törekszik – alapvetõ céljuk az információszerzés, amely többnyire azt jelenti, hogy beszélnek az emberekkel, nem pedig kivégzik õket.
A külügyminiszter elismerte beszéde során, a szolgálatok tevékenysége számos jogi és erkölcsi kérdést vet fel, s ezzel már elõdeinek is meg kellett birkózniuk.
E kérdések közt említi a hírszerzési információk felhasználását a külpolitikai döntések alátámasztására. Itt külön kiemeli Irak esetét, ahol a Husszein-rezsim tömegpusztító fegyvereivel kapcsolatos téves hírszerzési információk vezettek az ország 2003-as megszállásához.
Hírszerzés kontra igazságszolgáltatás
William Hague beszédének egyi apropója, hogy mostanában számos vád érte a brit titkosszolgálatokat (ezeket fõként polgári jogi perek keretében fogalmazták meg), miszerint a terroristák vallatása során kínzást is alkalmaztak. Ezek a vádak súlyosan árnyékot vetnek arra a Nagy-Britanniára, amely a nemzetközi jog egyik fõ védelmezõje, és elítéli a kínzás intézményét.
Ennek orvoslására dolgoztak ki egy törvénytervezetet, amelyrõl jelenleg folyik a vita a brit Parlamentben. Ennek lényege, hogy biztosítanák bizalmas jellegû információk felhasználását az igazságszolgáltatásban, miközben védenék a brit érdekeket, mivel nemzetbiztonsági forrásokból származó anyagokról van szó. Ugyanis jelenleg az igazságszolgáltatásban nem lehetséges ilyen jellegû információk kezelése.
Kattintson és tekintse meg Londont éjjel!
Ez három problémát vet fel. Egyrészt, a közvélemény számára bizonyos kérdések megválaszolatlanok maradnak, és ez bizalmatlanságot szül. Másrészt, a titkosszolgálatok az adatok bizalmas jellege miatt képtelenek megvédeni magukat egy polgári jogi kereset miatt, mivel nem tudják rendelkezésre bocsátani a védelmükhöz szükséges információkat. Harmadrészt, ez káros a nemzetközi kapcsolatokra, mivel számos esetben a felperes olyan információk kiadását követelte a brit kormánytól, amelyek eredetileg más ország titkosszolgálatától származtak.
A törvénytervezet szerint a bizalmas információk zárt tárgyaláson kerülnének meghallgatásra. Az illetékesek továbbá egy "különleges ügyvédi” gárdán is gondolkodnak, amely titkosszolgálati anyagokkal is dolgozó ügyekben képviselné az ügyfeleit. Õk láthatnák a hírszerzési adatokat, ám meg lenne tiltva nekik az, hogy ezeket ügyfeleikkel megosszák.
A tervezetet erõteljesen kritizálták a jogvédõk, állításuk szerint ez nagyobb titkossághoz vezetne az igazságszolgáltatási rendszerben. Ám William Hague jelzi, a kormányzat megérti, hogy a nyilvános igazságszolgáltatás a brit demokrácia alapvetõ eleme, és csak abban az esetben szabad eltérni tõle, amennyiben az a megfelelõ ítélkezéshez szükséges.
A brit külügyminiszter beszédében kiemelte, a zárt tárgyalás csupán a eljárás kis hányadát tenné ki, ezen kívül a teljes ügy a nyilvánosság elõtt zajlana. Nyilvánvalóan igazságosabb az, ha a bizalmas információkat megfelelõen kezelve tájékoztatják az ügyben eljáró bírót, mintha ezeket az adatokat teljes egészében kizárják a folyamatból.
William Hague szerint fontos, hogy ahol ellentmondások merülnek fel a jelenlegi rendszerben, és ahol változás szükséges annak érdekében, hogy az Ügynökségek megfelelõen végezhessék a munkájukat, ott a kormányzatnak határozottan kell fellépnie.
SIS, SyS, MI5, MI6, GCHQ
A SIS (Secret Intelligence Service), avagy MI6, a brit titkosszolgálatok külsõ hírszerzéssel foglalkozó szervezete. A Külügyminisztérium felügyelete alá tartozik.
A SyS (Security Service), avagy MI5, a brit titkosszolgálatok belsõ elhárításért felelõs szervezete. Munkájáért a Belügyminisztériumnak felelõs.
A GCHQ (Government Communications Headquarters) a távközlési hírszerzésért, kódfejtésért, a titkosszolgálatok információvédelméért és napjainkban az elektronikus hírszerzésért és elhárításért is felelõs szervezet a brit titkosszolgálatoknál. A szervezet munkáját a Külügyminisztérium ellenõrzi.
Link