Megtaláltuk! Íme, a magyar állampapírok titokzatos vevõje
Irta: Olvaso - Datum: 2011. December 06. 07:31:48
Több mint ezermilliárd forintnyi magyar államkötvényt halmozott fel a Franklin Templeton befektetési alap, ezzel valószínûleg az ország legnagyobb hitelezõjévé vált. Az ilyen koncentráció rendkívül komoly veszélyt jelenthet, de vész esetén stabilizálóan is hathat.
Teljes hir
Több mint ezermilliárd forintnyi magyar államkötvényt halmozott fel a Franklin Templeton befektetési alap, ezzel valószínûleg az ország legnagyobb hitelezõjévé vált. Az ilyen koncentráció rendkívül komoly veszélyt jelenthet, de vész esetén stabilizálóan is hathat.
Piaci körökben forró témának számít, hogy a Franklin Templeton amerikai befektetési alapkezelõ az elmúlt fél évben hatalmas mennyiségû magyar állampapírt vásárolt, állománya meghaladja az ezermilliárd forintot, a forint- és a devizás államadósságunknak is több mint tíz százaléka a Templeton-alapok kezében van. A Mark Möbius fejlõdõ piaci guru (képünkön) fémjelezte alapkezelõ nem ismeretlen a magyar piacon, régóta rendszeresen felülsúlyozza a magyar részvényeket, ám kötvényekben eddig nem volt ilyen aktív.
Pro és kontra
A Templeton súlya a magyar kötvénypiacon kiugrónak számít, ez a koncentráltság bizonyos esetekben nagy kockázatot jelenthet, ám elõnyei is vannak − mondta Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelõ kötvényportfólió-menedzsere. Veszélyes akkor lehet, ha a magyar kötvénypiacon is bevásárló alapokból a befektetõk tõkét vonnak ki, s ezeknek emiatt csökkenteniük kell befektetéseiket. A magyar piac likviditása nem tesz lehetõvé hirtelen nagy volumenû eladásokat, így könnyen szétverhetik egy ilyen kényszerû eladással.
Másfelõl viszont pozitívum, hogy egyetlen végbefektetõnél van a kötvények tíz százaléka, ez sokkal jobb, mintha például banki proprietary trading deskeknél vagy hedge fundoknál volna. Könnyen elképzelhetõ, hogy ha egy ekkora csomag például tízfelé elosztva ilyen gyorsabban mozgó befektetõk kezében volna, azok egy rossz jelre, egymás eladásaitól félve, egyszerre próbálnának kimenni az ajtón.
Orbán szerint a kötvényállomány fedezése viszont forintgyengítõ hatású, így az elmúlt idõszak forintgyengülésében vélhetõen szerepe volt azoknak a végbefektetõknek, akik magyar kötvényállományuk forintkockázatát határidõs forinteladásokkal igyekeztek fedezni.
Csak véletlen volt?
Azt csak találgatják a szereplõk, hogy eleve ekkora pozíciót akart-e felépíteni az alapkezelõ vagy a már meglévõ kötvényállományt próbálta védeni további vásárlásokkal, ám alighanem nagy szerepet játszott a vételekben, hogy augusztusban hatalmas tõkebeáramlás volt a fejlõdõ piaci kötvényalapoknál. Ekkor még nem voltak ismertek a végtörlesztési tervek, így nem indult meg a magyar bankok devizavételi hulláma sem, ráadásul még élt piaci körökben az a vélekedés, hogy az eurózóna perifériáival szemben az európai feltörekvõ piacok stabilabbnak mutatkozhatnak.
Mi az a Templeton, ki az a Möbius?
A feltörekvõ piaci alapok atyja − egyesek így nevezik a Franklin Templeton egyik emblematikus vezetõjét, Mark Möbiust. A 75 éves, a piacon guruként tisztelt, Szingapúrban élõ szakember 1987-ben csatlakozott a Templetonhoz, a világ egyik elsõ fejlõdõ piaci alapjának élére igazolva. Ismertségét jól példázza, hogy életérõl 2007-ben japán stílusú (manga) képregény is készült, amelyet japán, kínai, koreai és indonéz nyelvre is lefordítottak. A Franklin Templeton Investments befektetési társaságot 1947-ben alapította New Yorkban Rupert Johnson, aki Benjamin Franklin tiszteletére az anyaholding Franklin Resources Inc-et BEN tickerkóddal vitte tõzsdére (a társaság logójában is az Egyesült Államok hatodik elnökének képmása szerepel).
A cég 1992-ben vásárolta fel 913 millió dollárért a befektetési alapok terén úttörõ szerepet játszó Sir John Templeton nevével fémjelzett Templeton, Galbraith & Hansberger alapkezelõt, innen datálódik a Franklin Templeton Investments elnevezés. A társaság − amely az október 31-i adatok alapján 694,1 milliárd dollárnyi vagyont kezelt − több mint száz alapot kínál szerte a világon, a legismertebbek a Franklin néven futó kötvény-, illetve a Templeton néven árult nemzetközi alapok.
A Templeton a magyar részvénypiacon már korábban is aktív volt, a kilencvenes évek elején többek közt a Fotexben is meghatározó tulajdonrésszel rendelkezett, az OTP-ben jelenleg is van részesedése. A Templeton Eastern Europe Fundban idén nyáron Magyarország az elõkelõ negyedik helyen szerepelt a portfólióban, amelyben az OTP hatszázalékos súllyal a negyedik legnagyobb elemet jelentette.
Az alapkezelõ vételeit feltehetõen a vonzó carry trade lehetõség vezette, vagyis a forint és a dollár kamatkülönbözetének kihasználása, ami viszonylag szép, idõszaktól függõen 3,5−4,5 százalékos hozamot kínált idén. Ez a haszon a bankok végtörlesztés miatt megélénkült devizakeresletével párhuzamosan még emelkedett is az elmúlt hónapokban.
A katasztrófa elkerülésében csak reménykedhetünk
Ekkora mennyiséget csak aukción tudott venni a Templeton, a kiszállás viszont sokkal nehezebb lehet. Reméljük, nem olyan szereplõrõl van szó, aki nincs tisztában a magyar piac alacsony likviditásával, s nem okoz majd ott katasztrófát, mint ahogy az az elmúlt évtizedben párszor már elõfordult − mondta egy neve elhallgatását kérõ kötvénykereskedõ. Valószínûbb azonban, hogy az alapkezelõ hosszú távon gondolkodik, s megvárja majd a kötvények kifutását, illetve kedvezõ hangulatban, jó árfolyamon ad majd vissza a piacnak, pánik esetén pedig inkább vásárol még − tette hozzá.
Móró Tamás, a Concorde stratégája szerint is a piaci likviditás jelenti a legnagyobb kockázatot egy ekkora befektetõ számára, s a magánnyugdíjpénztárak megszûnésével már túlnyomórészt külföldiek képviselik a vételi oldalt a kötvénypiacon. A stratéga pozitív üzenetnek tekinti a Templeton jelentõs szerepvállalását, különösen mivel az jelentõs részben a forintban kibocsátott kötvényekre vonatkozik. Szerinte már az ilyen befektetõk megnyugtatása szempontjából is fontos az IMF-megállapodás megkötése.
Nem mindegy milyet, mennyit, milyen áron
Az ÁKK közvetlenül csak az elsõdleges forgalmazókkal áll kapcsolatban, így az aukciók alkalmával a végbefektetõk kilétérõl nem rendelkezik információval, a pénzügyi teljesítésnél a Keler adatai alapján is azt tudják, mennyi volt a regisztrált külföldiek aránya − mondta a Napi Gazdaság kérdésére Borbély László András, az Államadósság Kezelõ Központ (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettese.
Az esetleges kockázatokat firtató kérdésünkre Borbély elmondta: még ha a külföldiek nagyobb tételben eladnának is kötvényeket, egyáltalán nem mindegy, hogy milyet, mennyit és milyen áron. Így a finanszírozási terv ebbõl következõ esetleges módosításáról általánosítva nincs értelme beszélni.
Link