Alekszej Miller - a gázcsövek fõnöke
Irta: Olvaso - Datum: 2011. December 11. 07:30:24
A közgazdaságtudomány kandidátusa. Több magas rangú orosz állami kitûntetés tulajdonosa. A legmeggyõzõbb: õ a Gazprom vezérigazgatója 2001 óta. Annak a Gazpromnak, amely a világ legnagyobb földgázkitermelõje és amely a tavalyi bevételeket tekintve a legnagyobb profitot zsebre vágó európai energetikai cég.
Teljes hir
A közgazdaságtudomány kandidátusa. Több magas rangú orosz állami kitûntetés tulajdonosa. A legmeggyõzõbb: õ a Gazprom vezérigazgatója 2001 óta. Annak a Gazpromnak, amely a világ legnagyobb földgázkitermelõje és amely a tavalyi bevételeket tekintve a legnagyobb profitot zsebre vágó európai energetikai cég.

A tavalyi nyereség pedig 31,9 billió amerikai dollár. A második helyet elfoglaló Shellnek csaknem ennek egyharmadával kevesebb. A 10 éve „uralkodó" Miller nem készül távozni a közeljövõben, de hát miért is tenné.

Az 1962. januárjában az akkori Leningrádban született Alekszej Boriszovics Miller 1984-ben szerzett közgazdász diplomát a leningrádi Pénzügyi és Gazdaságtudományi Egyetemen (ma: Szentpétervári Állami Pénzügyi és Gazdaságtudományi Egyetem, rövidítése: FINEK). A ’80-as években a fiatal pétervári reform-közgazdászok köréhez tartozott, mely formációnak nem hivatalosan Anatolij Csubajsz volt a vezetõje. A diploma megszerzése után mérnök-közgazdászként dolgozott a „Lenniiprojekt”-nél, egészen 1990-ig. A vállalat, amit otthagyott ma Északnyugat Oroszország legnagyobb lakónegyedekre specializálódott kutatás-tervezési és kivitelezõ cége.

1991 és 1996 között a szentpétervári polgármesteri hivatal nemzetközi kapcsolatok bizottságánál dolgozott elõször mint fõosztályvezetõ-helyettes, majd igazgató-helyettes és alelnök. Ennek a momentumnak külön pikantériát kölcsönöz az, hogy ebben az idõszakban nem más volt a bizottság elnöke, s így Miller fõnöke, mint Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin, jelenlegi miniszterelnök és ex-elnök. Az persze régen nem titok, hogy Putyin szereti a régi KGB-s barátait, a jogi karos ismerõseit, vagy épp a pétervári üzleti elit nagyjait maga mellett, vagy inkább mögött tudni, jó állami pozíciókat biztosítva nekik (itt gondolhatunk akár Dmitrij Medvegyev jelenlegi államfõre is, aki 1990-95 között szintén a szentpétervári önkormányzat ezen bizottságának dolgozott mint jogi-gazdasági szakértõ, nem beszélve arról, hogy maga is a jogi karon végzett). Miller ebben az idõszakban jelentõs beruházások, például „Pulkovo” (ahol a Coca-Colának, Gillette-nek és az orosz sörgyártó óriásnak, a Baltikának is van gyára) városrész megújítása mellett foglalkozott a külföldi bankok Szentpétervárra csalogatásával csakúgy, mint éttermek fejlesztésével.

Miller Anatolij Szobcsak akkor pétervári polgármester bizalmasaként, annak 1996-os választási bukása után elhagyta a hivatalt és a „Szentpétervár Tengeri Kikötõ” nevû cégnél kezdett el dolgozni, mint beruházásért- és fejlesztésért felelõs igazgató. 1999-tõl 2000-ig a „Balti csõvezeték-rendszer” nevezetû cég ügyvezetõ igazgatójaként tevékenykedett, ami így a jelenlegi munkaköréhez hasonlóan a gáz légkörével itatódott át. MIller nem is töltött el sok idõt igazgatóként, 2000-ben már Oroszország energetikai miniszterének helyettesévé avanzsált és a külföldi gazdasági kérdéseket és kapcsolatokat felügyelte. A Lenta.ru orosz hírportál is kiemeli, hogy ebben az idõszakban sokan éppen Miller érdemének tekintették, hogy a Minenergo és az OPEC együttmûködésével sikerült jótékony magasságban tartani a gáz árát.

2001. januárjában még az a hír járta, hogy Miller a leköszönõ energetikai minisztert, Alekszander Gavrint váltja, de május végén már a Gazprom igazgatói székét foglalhatta el. A Vedomosztyi orosz lap akkori értesülése szerint maga Miller mondott le a miniszteri posztról, mert nem látott benne perspektívát. Jelölése a posztra nem kis meglepetést okozott a Gazprom-részvényeseknek csakúgy, mint az egész médiának, mert Putyin természetesen a meglepetés erejével dobta be emberét az energetika területén „aranytojást tojó cégbe”. Kinevezését követõen Miller be is jelentette, hogy növelni kívánja a cég feletti állami befolyást. Az állam pedig nem tiltakozott…

Forrás: Link