Nehezen tudunk majd megegyezni az oroszokkal
Irta: Olvaso - Datum: 2010. October 01. 11:27:24
Nos, eléggé adja magát a helyzet!
Elmaradt Viktor Zubkov orosz elsõ miniszterelnök-helyettes szerdára tervezett budapesti látogatása, írta még keddi számának címlapján a Népszabadság. A lap úgy értesült: a magyar kormány Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter sûrû programja miatt mondta le a Magyar-Orosz Kormányközi Gazdasági Együttmûködési Bizottság tervezett ülését, azonban a háttérben valószínûleg sokkal mélyebb ellentétek állnak, melyeket nem lesz egyszerû elsimítania a két vezetõnek.
Teljes hir
Nos, eléggé adja magát a helyzet!
Elmaradt Viktor Zubkov orosz elsõ miniszterelnök-helyettes szerdára tervezett budapesti látogatása, írta még keddi számának címlapján a Népszabadság. A lap úgy értesült: a magyar kormány Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter sûrû programja miatt mondta le a Magyar-Orosz Kormányközi Gazdasági Együttmûködési Bizottság tervezett ülését, azonban a háttérben valószínûleg sokkal mélyebb ellentétek állnak, melyeket nem lesz egyszerû elsimítania a két vezetõnek.
Szeretnénk jóban lenni az oroszokkal, de…
Magyarország kormánya szeretne jó kapcsolatokat kiépíteni Oroszországgal, legalábbis Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter kijelentései szerint. Mint arról lapunk is beszámolt: a kormányfõ augusztusban a nagyköveti értekezleten arról beszélt: a világgazdaság súlypontja keletre tevõdik át, ezért hazánknak is kiemelt figyelmet kell fordítania az orosz és kínai kapcsolatokra. Martonyi János legutóbb az ENSZ Közgyûlésének margóján megrendezett NATO-Oroszország Tanács ülése után nyilatkozta azt, hogy kívánatos lenne az EU és Oroszország kapcsolatainak elmélyítése, melyet hazánk is támogat.
Bár a szavak szintjén rendkívül jónak tûnik az együttmûködés, a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban nincs sok indok az optimizmusra. A magyar és az orosz kormánynak több vitás ügye is van, melyek komoly összegeket érintenek. Többek között a Szurgutnyeftyegaz Mol-ban vásárolt részesedése, illetve a Malévvel kapcsolatos ügyletek azok, melyekkel kapcsolatban követelései vannak az orosz kormánynak. Az energiapolitika terén is vannak nézeteltérések a két ország között: Magyarország – érdekeivel tökéletes összhangban – továbbra is támogatja a Nabucco gázvezetéket, míg a legújabb kezdeményezés, az AGRI-vezetékrõl szóló memorandum aláírása már komoly hullámokat vetett a Kremlhez közel álló orosz sajtóban is.
A Mol – Szurgut affér
A legjelentõsebb problémát egyértelmûen a Szurgutnyeftyegaz kezében lévõ 21 százaléknyi Mol-részvény jelenti. Az orosz vállalat – amelyet sokan a Kreml strómanjának tartanak – még 2009 márciusában mintegy 1,4 milliárd euróért vásárolta meg a részvényeket a Moszkvával meglehetõsen szoros kapcsolatot ápoló osztrák ÖMV-tõl. Ezzel a hazánkban korábban ismeretlen orosz vállalat egy pillanat alatt a Mol legnagyobb részvényesévé vált. A magyar olajtársaság azonnal ellenséges akciónak minõsítette az ügyletet, és több lépést is tett azért, hogy a Szurgut képviselõi ne gyakorolhassák tulajdonosi jogaikat, és ne szólhassanak bele a Mol mûködésébe. Az orosz vállalat idén nyáron egy budapesti bíróságon megtámadta a Mol határozatait, azonban a per még csak kezdeti stádiumában van.
Célkeresztben a MOL
Az Orbán-kormány hivatalba lépése után felmerült, hogy a magyar állam kivásárolná a Szurgut részesedését. Legutóbb szeptember közepén terjedt el a pletyka, hogy a kormány részvényenként 27 ezer forintot fizetne az orosz vállalatnak egy Mol-papírért, azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium egy nap alatt cáfolta a híreket. Az oroszoknak bizonyára nem lenne ellenére egy ilyen üzlet, amely busás hasznot hozna a Szurgutnak, amely annak idején 19 ezer forintos árfolyamon vásárolta be magát a magyar vállalatba, azonban kérdéses, hogy a költségvetési hiánnyal küzdõ magyar kormány honnan teremtené elõ a kivásárláshoz szükséges összeget. Egy biztos: egyhamar nem várható egyezség a magyar és az orosz kormány között a Mol-Szurgut üggyel kapcsolatban.
A Malév-ügyek
A második jelentõs ügy, amely a kétoldalú kapcsolatokat terheli a Malév kálváriája. A magyar légitársaságot utoljára 2007-ben privatizálta a Gyurcsány-kormány, ekkor került a vállalat részvényeinek jelentõs többsége a Borisz Abramovics érdekeltségébe tartozó AirBridge Zrt. kezébe, melyben 2009-ben szerzett 49 százalékos részesedést az orosz Vnyesekonombank. Az orosz pénzintézet az elmúlt egy évben mintegy 102 millió euró (24 milliárd forint) hitelt biztosított a Malévnak, mely összeggel a légitársaság még mindig tartozik. Amikor a magyar kormány 2010 tavaszán tõkeemeléssel 95 százalékos tulajdont szerzett a nemzeti légitársaságban, az oroszok által adott hiteleket nem fizette vissza, így a Malévval szemben továbbra is jogosak a bank követelései. A magyar kormány eddig 35 milliárd forintot költött idén a Malévra, ugyanakkor Fellegi Tamás nyilatkozataiban idõrõl idõre felmerül az ismételt privatizáció ötlete is. Amennyiben erre valóban sort akar keríteni a kabinet, úgy mindenképpen vissza kell majd fizetni az orosz hitelt, amire jelen pillanatban még szintén nincsen fedezet.
A Malév helyzetét nem csak bonyolult tulajdonosi viszonyai, hanem egy tavaly aláírt repülõgép-beszerzési szerzõdés is tovább nehezíti. A Malév 2009. június 15-én, a párizsi légiszalonon írt alá egy egymilliárd dollár értékû szerzõdést az orosz Superjet International vállalattal 30 darab Szuhoj SuperJet 100 típusú regionális gép beszerzésérõl, ami a nemzeti légitársaság jelenlegi, fõleg Boeingekbõl álló flottájának teljes cseréjét jelentené. Az eredeti tervek szerint 2011-ben érkezne meg az elsõ orosz gyártmányú repülõgép Ferihegyre, azonban kérdéses, hogy az ismételt államosítás után mi lesz ezzel a megrendeléssel, melynek lemondásáról eddig még nem érkezett hír. A SuperJet Putyin miniszterelnök egyik kedvenc projektje, ugyanis az új utasszállító lesz az újjáéledõ orosz repülõgépipar egyik csúcsterméke, így valószínûleg a repülésért rajongó orosz vezetõt is rosszul érintené, ha a típus egyik külföldi megrendelõje visszamondaná szerzõdését.
Gáz van
A magyar-orosz kapcsolatokat befolyásoló harmadik probléma az AGRI-gázvezeték ügye. Mint arról a Kitekintõ is beszámolt, Orbán Viktor szeptember közepén írta alá Bakuban az új szállítási útvonalról szóló megállapodást, amely meglehetõsen kevés konkrétumot tartalmaz. Az orosz sajtó másnap heves támadást indított a vezeték ellen, amely egyértelmûen a Nabucco, illetve az orosz vezetéssel megépíteni tervezett Déli Áramlat ellen irányul, írta a megállapodás másnapján a Kommerszant. Bár az orosz külügyminisztérium hivatalos közlései szerint a Kremlt hidegen hagyja az AGRI, a sajtó reakciója egyértelmûen jelzi, hogy az orosz kormány érdekei elleni támadásként értékelte az új vezetékrõl szóló egyezmény megszületését. Moszkva hagyományosan nagy figyelmet fordít az energetikai szektorra, hiszen az ország legnagyobb bevételeit a szénhidrogén-export jelenti. A Gazprom az utóbbi években nagy összegeket áldozott arra, hogy befolyást szerezzen a nyugat-európai piacok felé vezetõ szállítási infrastruktúrában, így érthetõvé válik az a merev elutasítás, amely az AGRI-t övezi.
Energetikai téren azonban nem csak negatív fordulat volt az utóbbi idõben, az Orbán-kormány tett egy szimbolikus lépést is az oroszok felé. Míg korábban az ellenzéki Fidesz mereven elutasította Magyarország részvételét a Déli Áramlatban, addig kormányon már inkább hajlanának az együttmûködésre. Ezt a lépést Moszkvában is kedvezõen fogadták, azonban az utóbbi idõben szinte ez volt az egyetlen pozitív esemény, amely a két ország kapcsolataiban bekövetkezett.
„Virítsd a lóvét”
Hazánk Oroszországgal ápolt kapcsolatát továbbra is ellentmondások nehezítik. Miközben Orbán Viktor és Martonyi János a közeledésrõl beszélnek, addig az együttmûködés gyakorlati része, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok számos problémával terheltek, melyeket nem lesz egyszerû megoldani. A jó politikai kapcsolatok itt sajnos nem sokat segítenek, hiszen mint láttuk, súlyos eurómilliárdokat jelentõ üzletekrõl van szó, amelyek sok esetben az orosz gazdaság legérzékenyebb területeit érintik. Magyarországnak rendkívül nehéz lesz megoldania ezeket az ügyeket, hiszen nem számíthatunk arra, hogy a költségvetési hiány leszorítását elsõdleges célnak tartó magyar kormány az oroszok „kifizetésére” fordítaná az adóforintokat. Mivel az orosz kormány elsõsorban az üzleti érdeket helyezi elõtérbe külpolitikájának kialakítása során, ezért nem számíthatunk arra, hogy a baráti szavak meglágyítják majd a pénzüket követelõ orosz tisztviselõk szívét.
Forrás: Link