A kormányt leváltani nem kell félnetek jó lesz…
Irta: Olvaso - Datum: 2012. January 05. 07:28:37
Közvélemény-kutatás a választási csalásokról Oroszországban
A törvényhozási választások eredményét meghamisították, de nem számít, a parlament ebben így is megfelel az oroszországi lakosság politikai igényeinek. Az emberek nincsenek készen arra, hogy követeljék a kormány lemondását, de Putyin ígéreteiben sem bíznak, hogy tudniillik a márciusi elnökválasztások maximálisan becsületesek lesznek.
Teljes hir
Közvélemény-kutatás a választási csalásokról Oroszországban
A törvényhozási választások eredményét meghamisították, de nem számít, a parlament ebben így is megfelel az oroszországi lakosság politikai igényeinek. Az emberek nincsenek készen arra, hogy követeljék a kormány lemondását, de Putyin ígéreteiben sem bíznak, hogy tudniillik a márciusi elnökválasztások maximálisan becsületesek lesznek. Ez olvasható ki a Levada közvélemény-kutató központ felmérésébõl, amelynek során a szakemberek azt vizsgálták, hogyan viszonyul Oroszország lakossága a december 4-i dumaválasztásokon történt szavazat hamisításokhoz és a nyomukban kirobbant tiltakozó akciókhoz.
Az oroszországi lakosság negyvenöt százaléka szerint történtek választási csalások, míg ugyanennyien ilyesmirõl nem tudnak, szerintük lényegében normálisan zajlottak a dolgok. Részletezve az arányokat: tizenöt százalék biztos abban, hogy a választásokat úgy, ahogy vannak, meghamisították, harminc százalék gondolja azt, hogy a szavazás és a szavazatszámlálás nem volt egészen tiszta, öt százalék szerint minden tökéletesen rendben volt, harminc százalék szerint elmegy. Ötvenegy százalék így vagy úgy, de meg van elégedve, elfogadja a választások eredményeit, negyvennyolc százalék részben vagy egészben elégedetlennek mondja magát.
"A Központi Választási Bizottság a hazugság minisztériuma!". 2011. december 24., Moszkva, tüntetés a Szaharov sugárúton. Fotó: Gazeta.ru
Mint a Levada felmérésébõl kiderül, a szavazás meghamisítása még nem ok sem a csalással a parlamentbe került képviselõk, sem a kormány elkergetésére. Csak huszonöt százalék támogatja a választás érvénytelenítését és új szavazás kiírását, vagyis a Bolotnaja téri és a Szaharov sugárúti tüntetések követeléseit, míg a megkérdezettek ötvenöt százaléka elfogadja a duma új összetételét. A tüntetések másik fõ követelése, a Központi Választási Bizottság elnökének leváltása mellet a válaszadók egy negyede áll ki. És végül harmincöt százalék egyet ért azzal, hogy a kormány mondjon le, míg negyvenkét százalék ezt egyáltalán nem akarja.
A válaszadók negyven százaléka van amellett – és csaknem ugyan ennyien ellene - hogy bíróság elé kell állítani azokat, akikrõl bebizonyosodik, hogy részük volt az eredmények meghamisításában.
Több mint hetven százalék semmiféle nyomást se fõnökei, sem a helyi hatalom részérõl nem tapasztalt, senki sem követelte tõlük, hogy erre vagy arra a pártra szavazzanak. Ilyen nyomásról hét százalék számolt be. A többség – csaknem kétharmad - szerint az igazi hamisítások szavazatszámláláskor estek meg, tizenkét százalék viszont azt gondolja, hogy a szavazatokat maradéktalanul becsületesen számlálták meg.
Nem véletlen, hogy éppen ugyanannyian hiszik azt, hogy a hivatalos választási eredmények megfelelnek a valóságnak. Negyven százalék szerint a közölt végsõ adatok jelentõs mértékben tükrözik az oroszországi lakosság valóságos pártszimpátiáit. Csak húsz százalék gondolja azt, hogy a hivatalos eredmény meglehetõsen távol esik a pártok valóságos megítélésétõl. Teljes egészében csak nyolc százalék veti el.
Az embereket nem gyõzték meg Vlagyimir Putyin legutóbbi ígéretei arról, hogy a márciusi választások a törvényesség maximális betartásával zajlanak majd le. Csaknem minden ötödik válaszadó meg van gyõzõdve arról, hogy az elnökválasztásokon, amelyeknek Putyin a legesélyesebb jelöltje, még több lesz a csalás, és csupán kilenc százalékuk biztos a csalásmentes szavazásban
Az oroszországi családok sokat foglalkoznak a témával, a megkérdezettek kétharmadánál otthon és a munkahelyén is szóba kerültek a választásokkal valamilyen formában összefüggõ kérdések, minden második válaszadó élénken részt vesz az eszmecserékben, ugyanakkor hetven százalék nyilvános helyen – metróban, autóbuszon - az ilyen beszélgetésekbe nem kapcsolódna be és nézeteit nem fejtené ki.
А Központi Választási Bizottság hivatalos adatai alapján a december 4-ki oroszországi választásokon az Egységes Oroszország 49,54 százalékot kapott, és ezzel 238 képviselõi helyhez jutott az Állami Dumában, ahol korábban 315 mandátuma volt.
A 19,16 százalékkal a második helyen végzett KPRF kilencvenkét (korábban 57), a harmadikként befutott Igazságos Oroszország13,22 százalékkal hatvannégy (38) mandátumot kapott, és ötvenhat képviselõt küldött a parlamentbe a 11,66 százalékos LDPR (korábban 40).
A Levada Központ igazgató-helyettese a felmérés adataiból kiindulva úgy véli, hogy egyelõre kisebbségben vannak azok, akik elégedetlenek az országban kialakult helyzettel. Ezért jelentõs azoknak az aránya, akik szerint a választások eredménye megfelel a társadalmi hangulatnak. A csalásokról nem sokaknak volt személyes élményük. – A legtöbb megkérdezettben az a furcsa érzés alakult ki, hogy mindenki beszél róluk, de személy szerint õ és szûk köre csalásokkal nem találkozott. Ezek az emberek így gondolkodnak: Voltak csalások? Voltak. Milyen a helyzet? Normális. Másfelõl, fejtette ki Alekszandr Grazsdankin a Gazeta.ru-nak, a többséget továbbra is a televízió sugallta kép orientálja. A tévé a jólétet és normalitást sugározza, így az emberek azt hiszik, hogy a dolgok a helyes irányban haladnak. Ráadásul Moszkvában a helyzet merõben más, ott jóval nagyobb az elégedetlenek aránya, mint más oroszországi városokban.
Link