3-2-1 és vége? Rászámoltak a forintra
Irta: Olvaso - Datum: 2012. January 05. 07:35:52
Bizalmi válság - Rekordmélységben a magyar pénz kurzusa, zuhant a tõzsde
A kormány gazdaságpolitikája, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió (EU) tandemével tervezett hiteltárgyalások körüli bizonytalanság, a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét csorbító, Brüsszelben is kifogásolt új törvények, a jegybanki devizatartalék részbeni elvonásának lebegtetése – mindez szerepet játszhatott abban, hogy tegnap negatív rekordot döntött a forint euróval szembeni árfolyama.
Teljes hir
Bizalmi válság - Rekordmélységben a magyar pénz kurzusa, zuhant a tõzsde
A kormány gazdaságpolitikája, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió (EU) tandemével tervezett hiteltárgyalások körüli bizonytalanság, a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét csorbító, Brüsszelben is kifogásolt új törvények, a jegybanki devizatartalék részbeni elvonásának lebegtetése – mindez szerepet játszhatott abban, hogy tegnap negatív rekordot döntött a forint euróval szembeni árfolyama.
Az euró és frank mellett eltörpül a forint
A november végén beállított eddigi rekordot, a hajszállal a 318 alatti szintet szerdán négy forinttal haladta meg az euró ára, amely délután 321 forinton tetõzött, de ezt követõen sem gyengült 320 alá. A svájci frank a reggeli 259-rõl 263 forint fölé szalad, míg a Budapesti Értéktõzsde részvényindexe, a BUX 1,15 százalékos mínuszban zárta a napot. Soha nem látott magasságba, 700 bázispont fölé nõtt a CDS-felár: az uniós államok körében a magyarnál most már csak a görög és a portugál csõdkockázati mutató áll magasabban.
– A nemzetközi piaci hangulat nem különösebben rossz, a hazai eszközök gyengülése tehát egyértelmûen itthoni fejlemények eredménye – mondja Samu János. A Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzõje szerint az IMF/EU-tárgyalások látszólagos lefagyása olyan nagy kockázatot jelent a befektetõknek, amit nem tolarálnak. –A két ünnep közötti idõszakot még megúsztuk, akkor a piaci szereplõk többsége szabadságon volt, és nem figyelt a magyarországi eseményekre. A rendszerbe akkor beépült feszültségek most csapódnak le – tette hozzá Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezetõ elemzõje.
A kormány továbbra is azon a véleményen van: az IMF/EU-hitelmegállapodásra csak védõhálóként van szükség, az ország továbbra is képes magát a piacról finanszírozni. Az elemzõk és a befektetõk azonban nem így látják: az európai országoknak idén a tavalyinál több lejáró államadósságot kell újrafinanszírozniuk a piacokról, s a megugró költségvetési hiányok miatt is több pénzre lenne szükségük, miközben a források beszûkülése és az általános bizalmatlanság miatt kevesebb pénz, és az is csak drágábban áll majd rendelkezésükre. Az államadósságok finanszírozásáért folytatott versenyben Magyarország könnyen alulmaradhat. Ennek jelei már látszottak az Államadósság Kezelõ Központ utóbbi aukcióin is, melyek nem voltak maradéktalanul sikeresek. Tegnap például jövõre lejáró kötvényeket cseréltek volna új, tízéves futamidejû papírokra, ám az ajánlatok olyan magas hozamelvárásokat tükröztek, hogy az ügyletbõl végül nem lett semmi.
A hosszabb futamidejû állampapírok hozama már most is meszsze van a tolerálható, 5-7 százalékos szinttõl, az öt- és a tízéves kötvények eseté ben tegnap – több hónapos rekordokat megdöntve – 10,6-10,7 százalékra emelkedtek. Ilyen magas hozamokmellett az idén lejáró négymilliárd eurónyi devizatartozás újrafinanszírozása, illetve a további, nagyjából kilencmilliárdos finanszírozási igény kielégítése roppant terheket jelent – ha egyáltalán sikerül enynyi pénzt összeszedni. Ezért gondolja úgy a piac, hogy nincs alternatívája az IMF/EU-megállapodásnak. A 320 forintos euró az utolsó figyelmeztetés a kormány számára.
– Azt sem szabad elfelejteni, hogy az egyszer „elengedett” árfolyamot csak nagyon nehéz, izzadságos munkával lehet újra visszahozni a normális szintre – fûzte hozzá Karagich István, a Blochamps Capital elsõ embere.
Link