Biztos kétharmada van a Fidesznek Erdélyben
Irta: Olvaso - Datum: 2012. January 07. 08:11:59
Nos, ha igaz, akkor ostobábbak, mint amilyennek hinnék. Kár értük, de hát mindenért meg kell fizetni. A tudatlanságért is. Kire szavaznának a határon túliak? – ezt próbálta feltérképezni a HVG.
Elsöprõ többsége van a Fidesznek a romániai magyar választók körében, a Jobbik viszont kevés voksra számíthat – derül ki a lapunk megbízásából a Political Capital közremûködésével a kolozsvári Kvantum Research által készített közvélemény-kutatásból.
Teljes hir
Nos, ha igaz, akkor ostobábbak, mint amilyennek hinnék. Kár értük, de hát mindenért meg kell fizetni. A tudatlanságért is. Kire szavaznának a határon túliak? – ezt próbálta feltérképezni a HVG.
Elsöprõ többsége van a Fidesznek a romániai magyar választók körében, a Jobbik viszont kevés voksra számíthat – derül ki a lapunk megbízásából a Political Capital közremûködésével a kolozsvári Kvantum Research által készített közvélemény-kutatásból.
A válaszadók fele egyáltalán nem érdeklõdik az anyaországban zajló események iránt a legnagyobb létszámú – a 2002-es romániai népszámlálási adatok alapján körülbelül 1,1 millió választókorút felölelõ – határon túli magyar közösségben, az erdélyiben. A válaszadók fele nemcsak a magyarországi választásokon nem kíván részt venni, hanem az állampolgárság felvételének könnyített lehetõsége sem mozgatja meg. További 4 százalék azok aránya, akik már megszerezték a magyar személyi igazolványt, voksolni azonban nem szándékoznak.
A november–decemberben készült felmérés szerint csak minden huszadik erdélyi magyar állítja, hogy van magyar állampolgársága, és bizonyosan szavazni is fog. A fennmaradó 41 százalék is élni kíván leendõ választójogával, de az ehhez szükséges papírjai még hiányoznak.
Félmillió erdélyi szavazóról van szó, de a kutatási tapasztalatok arra utalnak, hogy a válaszadók rendre túlbecsülik saját jövõbeli aktivitásukat, ráadásul az állampolgárság megszerzése adminisztratív akadályokba is ütközhet. A választások közeledtével ugyanakkor felpörgetheti a honosításokat egy regisztrációs kampány, ami az intézményrendszer jelenleg korlátozott áteresztõképességét is szélesítheti.
Január elejéig 65 ezer erdélyi választókorú vette föl a magyar állampolgárságát, de az elsõ év adataiból óvatosan lehet csak következtetni a 2014-es választói bázis létszámára. A legdurvább becslések szerint sem várható, hogy 200-300 ezer fölé nõne azon erdélyi magyarok száma, akik valóban részt vesznek a következõ magyarországi parlamenti választáson.
Árnyalja a képet az is, hogy Romániában jellemzõen alacsonyabb a választási részvétel, mint Magyarországon: a legutóbbi, 2008-as parlamenti voksoláson csak az erre jogosultak 39 százaléka járult az urnákhoz, és nem voltak jelentõsek a nemzetiség szerinti eltérések (400 ezer magyar szavazott).
Korábbi mérések szerint az erdélyi magyarokat nem a politikai jogok sarkallják elsõsorban a magyar állampolgárság felvételére, hanem az egészségügyi, illetve a nyugdíjrendszerbe való bekapcsolódás szándéka, valamint a munkavállalás és a nagyobb mozgásszabadságot biztosító magyar útlevél megszerzésének lehetõsége.
A budapesti kormánypártok fölényét vetíti elõre, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenzékét jelentõ romániai pártok (a Szász Jenõ-féle Magyar Polgári Párt, a Tõkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárt) támogatói az átlagnál nagyobb arányban érdeklõdnek a magyarországi választások iránt.
Ezt igazolják a pártpreferenciák: a Fidesz–KDNP elsöprõ támogatottsága megkérdõjelezhetetlen. Meglepetés viszont, hogy a felmérés szerint a Jobbikra annyian sem szavaznának, mint az MSZP-re.
Felmerülhet persze, hogy az erdélyi Jobbik-szimpatizánsok közül sokan elhallgatják pártválasztásukat, a kutatás azonban inkább cáfolni látszik a szélsõjobboldali párt erõs székelyföldi beágyazottságát.
A legváratlanabb eredmény, hogy már a Gyurcsány Ferenc fémjelezte, tavaly alakult Demokratikus Koalíciónak is mérhetõ az erdélyi támogatottsága.
Mivel a külhoni magyarok csak a magyarországi pártok országos listájára szavazhatnak, az Erdélybõl érkezõ akár 300 ezer szavazat sem változtatna jelentõsen a mandátumarányokon (hogy más országokból mennyi cédula érkezne, még bizonytalanabb). Egy 60 százalékos anyaországbeli részvétel mellett mindenesetre 5 millió listás és 2-3 millió töredékszavazattal öntik össze a külhoni voksokat.
LÁSZLÓ RÓBERT
Módszertan
A felnõttkorú erdélyi magyarokra vonatkozó reprezentatív felmérés 2011. november 25. és december 13. között készült Erdély 16 megyéjében, 1190 fõs mintán. Az eredmények 95 százalékos valószínûséggel, ±2,9 százalékos hibahatárral érvényesek.
Link