Alkotmányjogi panasz a Nemzetközi Valutalap magyaországi kiváltságaival megsértett törvények miatt
Irta: Olvaso - Datum: 2012. January 08. 13:13:56
Tiszta Energiával Magyarországért Párt
Nyilvántartási szám: 2850 6000 Kecskemét, Petõfi S. u. 1/B. VII/1. Budapesti iroda: 1201 Budapest,
Irma u. 2.
www.tempopart.hu
www.tempohirek.com/news.php
E-mail: tempopart@vipmail.hu
sites.google.com/site/tempoparttempo
Teljes hir
Tiszta Energiával Magyarországért Párt
Nyilvántartási szám: 2850
6000 Kecskemét, Petõfi S. u. 1/B. VII/1.
Budapesti iroda: 1201 Budapest,
Irma u. 2.
www.tempopart.hu
www.tempohirek.com/news.php
E-mail: tempopart@vipmail.hu
sites.google.com/site/tempoparttempo
AGRIA Ba-Mat Kft. „fa” tulajdonosai
Székhely: 1103 Budapest, Gyömrõi út 51-53.
Telephely: 1201 Budapest, Irma u. 8.
Adósz.: 12018705-2-42
Alapítva: 1993. július 01.
PEPSZOLG KFT. TULAJDONOSAI
(Cégjegyzékszáma: Cg.01-09-063974)
1201 Budapest, Irma u. 8.
Alapítva: 1989. október 23.
ECOPREVENT Gazdasági Szolgáltató Kft.
(Cégjegyzékszáma: Cg.01-09-694308)
Székhelycím: 1201 Budapest, Irma u. 2.
( + Fax: 285-5815
Adósz.: 12598977-2-43 Bank.sz.: OTP Bank Rt. 11721026-20292944 --------------------
Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága
részére
Budapest, 2011.december 29.
Tárgy: Alkotmányjogi panasz
Tisztelt Alkotmánybíróság!
A tisztességes eljárás védelmérõl szóló 2009. évi CLXIII. tv-re is hivatkozással, az 1989. évi
32. tv. (Abtv.) 1. § d) pontja és a 37. §-a szerinti rendelkezések alapján alulírottak tisztelettel
nyújtunk be
alkotmányjogi panasz
-t, a Magyar Népköztársaság által 1982. május 06. napján hazánkban kihirdetett 1982. évi
6. törvényerejû rendelet Alkotmányban és további törvényekben biztosított jogokat is
sértõ volta miatt.
Az Abtv. 37. §-ában rögzítettekre figyelemmel az alkotmányellenesség utólagos
megállapítását kezdeményezõ indítványunk útján javasoljuk az 1982. évi 6.
törvényerejû rendelet és az arra alapuló állami irányítás egyéb jogi eszközének teljes
megsemmisítését.
Az 1982. évi 6. törvényerejû rendelet a Nemzetközi Valutalap (továbbiakban: NVA /IMF/
) 1945.12.27. napján hatályba lépett – 1969.07.28-i, 1978.04.01-i hatállyal módosított –
alapokmányát hirdette ki hazánkban, amely alapokmány elfogadásáról szóló okirat a tvr-
ben nevesített Magyar Népköztársaság részérõl az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál
került letétbe helyezésére 1982. május 6-án.
Az 1982. évi 6. törvényerejû rendelet IX. cikkének 2. szakasza rögzíti a NVA jogállását,
miszerint
„Az Alap teljes jogi személyiséggel és különösen arra vonatkozó képességgel rendelkezik,
hogy:
(i) szerzõdéseket köt;
(ii) ingatlan és ingó tulajdont szerez és efölött rendelkezik;
(iii) bírói eljárást kezdeményez.”
Az 1982. évi 6. törvényerejû rendelet IX. cikke rögzíti továbbá a NVA mentességeit és
kiváltságait. Ezek értelmében a NVA mentes
a Bírói eljárás alól,
az egyéb hatósági intézkedés alól,
az Irattárak létesítése alól,
a Vagyontárgyak korlátozásai alól,
Az 1949. évi XX. tv. (Alkotm.) a 1982. évi 6. tvr. kihirdetésékor kimondta;
„A Magyar Népköztársaság állampolgárai a törvény elõtt egyenlõk, és egyenlõ jogokat
élveznek.” (61. § /1/ bek.)
Az 1989. október 23-án hatályba lépett Alkotmány 9. § (1) bekezdése szerint:
„Magyarország gazdasága a tervezés elõnyeit is felhasználó piacgazdaság, amelyben a
köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlõ védelemben részesül.”
Ez azt jelenti, hogy az Alkotmány 1989.10.23-ától hatályos szövege alapján tiltott
mindennemû megkülönböztetés a köztulajdon és a magántulajdon között.
Alkotmány 57. § (1) bekezdése szerint: „A Magyar Köztársaságban a bíróság elõtt mindenki
egyenlõ, …”
Ez azt jelenti, hogy az Alkotmány 1989.10.23-ától hatályos szövege alapján tiltott
mindennemû megkülönböztetés a személyek között bármely bírósági eljárásban.
Köztudomású tény, hogy az európai uniós csatlakozással összefüggésben 2004-
et megelõzõen éveken át jogharmonizációs eljárás folyt, amely keretében egyes
törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl, valamint egyes
törvényi rendelkezések megállapításáról születtek döntések, törvények.
A Polgári Törvénykönyv 76. §-ának szövegét a 2004. január 27-én hatályba lépett 2003. évi
CXXV. tv. 37. §-a alapján módosították, amely eredményeként a törvény mondja ki;
„A személyhez fûzõdõ jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlõ bánásmód
követelményének megsértése, …, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.”
A Ptk. 76. §-át is módosító 2003. évi CXXV. egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség
elõmozdításáról szóló törvény 7. § (1) bekezdése kimondja, miszerint
„Az egyenlõ bánásmód követelményének megsértését jelenti - különösen a III. fejezetben
meghatározottak szerint - a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos
megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott
utasítás.”
A törvény 8. §-a kimondja, miszerint
„Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minõsül az olyan rendelkezés, amelynek
eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt” tulajdonságai (a-t pontban
felsoroltak szerint) „miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levõ személyhez vagy
csoporthoz képest kedvezõtlenebb bánásmódban.”
A törvény 10. § (2) bekezdése kimondja, miszerint
„Jogellenes elkülönítésnek minõsül az a magatartás, amely a 8. §-ban meghatározott
tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos
mérlegelés szerinti ésszerû indok nélkül - elkülönít.”
A Magyar Köztársaság Országgyûlése, az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok
védelmérõl szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt és az ahhoz tartozó
nyolc kiegészítõ jegyzõkönyvet az 1993. évi XXXI. törvénnyel hirdeti ki 1993.06.15-
én. A törvénnyel kihirdetett 1950. évi Római Egyezmény 14. cikkelye rögzíti a hátrányos
megkülönböztetés tilalmát, miszerint
„A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden
megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény,
nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés
szerinti vagy egyéb helyzet alapján történõ megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.”
Az 1982. évi 6. törvényerejû rendelet IX. cikkének 2. szakaszában rögzítettek szerint az
NVA Alapokmányának hazánk általi elfogadása alapján 1982.05.06-ától biztosított az NVA
részére hazánkban is szerzõdések kötése, ingatlan és ingó tulajdonok szerezése és az efölötti
rendelkezés, továbbá a bírói eljárás kezdeményezése.
Ugyanakkor az NVA részére a támadott tvr. útján biztosított mentességek és kiváltságok
szerinti mentességek – álláspontunk szerint azt eredményezik, hogy a Magyarországon
kiváltságok és mentességek biztosítása mellett tevékenységet folytató NVA-val szemben sérül
minden más személy Alkotmányban biztosított azon joga, hogy „A Magyar Köztársaságban
a bíróság elõtt mindenki egyenlõ, …”. Megítélésünk szerint sérül azon Alkotmányos alapjog
is, miszerint „Magyarország gazdasága a tervezés elõnyeit is felhasználó piacgazdaság,
amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlõ védelemben részesül.”
Elõzõekbõl következik véleményünk szerint a pontosan megjelölt NVA kiváltságaival és
mentességeivel egyezõ jogok gyakorlásából kizárt, arra nem jogosult bármely hazánkban
élõ / mûködõ személy tekintetében az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése
folytán a hátrányos megkülönböztetés és a jogellenes elkülönítés tilalmának is a folyamatos
megsértése.
Az Alkotmányjogi panaszunkban elõadottak alapján tisztelettel indítványozzuk, hogy a T.
Alkotmánybíróság a fent megfogalmazott indítványunknak adjon helyt.
TEMPO Párt
Nagy Lajos
Dr.Kazinczki Tibor
Minda Zoltán
ügyvezetõ
06-30-329-9276
Keller István
Minda Zoltán
több ezer sértett és károsult hitelezõ
nevében a Ptk. 484. §-a alapján
Tempo Párt megbízás nélküli ügyvivõ