Posta Imre weboldala

Az utolsó „békeév”
Irta: Olvaso - Datum: 2012. January 08. 13:19:10

Teljes hir

Egy kis pénzügyi tájékoztatás
A Rotschield bankháznak 500 trilliárd dollárnak megfelelõ vagyona van.
Soros György készpénzének egy részén aranybányákat vásárolt meg, s azokat bezárta.
(Egyébiránt Soros Pál gazdagabb, mint György.)

A világot a Bilderberg csoport kívánja irányítani, úgy tûnik sikerrel. A legerõsebb országokban a kezükben tartják a legfontosabb pozíciókat, Clintont és Blairt is õk vitték hatalomra, de a sort hosszan sorolhatnám.

A világ pénzügyeinek jelentõs részét a Goldman Sachs kezeli, aki a 2008-as pénzügyi válságot szándékosan robbantotta ki. A módszerük, hogy igen kockázatos befektetésekre veszik rá a legnagyobb bankokat, ezután a bankok által felvásárolt ágazatokat elértéktelenítik, újabb kölcsönökre kényszerítve a bankokat. Így történt ez 2008-ban is, amikor a Bear Stearns bankkal meg tudtak egyezni egy 10 milliárd dolláros újabb kölcsön felvételében, de a Lehmann testvérek erre nem voltak hajlandók, s egy héttel az „AAA” minõsítés után beborultak, elindítva a világválságot.

Ezzel egy éven át 7000 milliárd dollárnak megfelelõ pénzt fordítottak az államok a bankjaiknak megmentésére (ez minden lakosra 7 000 dollár adósságot jelent), s ennek a pénznek a nagy része a Goldman Sachs-hoz vándorolt.

USA
Nem régen a dollár kis híján bedõlt, de a szenátus az utolsó pillanatban hozzájárult a dollár kiigazításához. Ez volt a 148.-ik kiigazítás azóta, amióta a dollár fedezete nem aranyban van letétben. Az USA oktatási rendszere alkalmatlan egy fejlett országéhoz képest, egészségügyi rendszere összeomlás elõtt van. A nagy bankházak által kicsikart színpadi háborúk õrületes pénzkivonást jelentenek a költségvetésbõl (elképesztõ hasznot hozva a pénzügyi kartellnek).

Ne felejtsük el, hogy az arab államokat is pénzelte az USA (azok hadügyeit is támogatta), s utána harcot indított ellenük, már beismerten koholt vádak alapján. Folyamatosan erõsödik a veszély, hogy a dollár elveszti a világpénz szerepét, amelyre az EURO pályázik (pályázna).

Az USÁ-ban mûködik azonban 3 „független” hitelminõsítõ, amelyek a dollár hegemóniáját védik, s teljes káoszt idéznek elõ a „fejlett” világ pénzügyeiben. (Hazánknak a pénzügyi megbízhatósága alapján nem a „bóvli”, hanem az A minõsítésben kellene lennie, amit az Unión belül 10-en sem vallhatnak magukénak.)

„Arab tavasz”

Fittyfene.

Az iszlám országok tipikusan úgy mûködnek, mint az oroszok a cáreviccsel. Az araboknál a hatalom-központúság nem megtûrt, hanem elvárt. A rendezõ elv az iszlám, azaz a vallás, ami az egyik legtisztább mûködési forma, teljesen kizárva a liberalizmust. Kõolajuk azonban rengeteg van, de a nemzetközi pénzügyi lobbi csak a tõzsdén juthat hozzá. Ez viszont drága.

Ezért kis befektetéssel un. ellenzéki csoportokat pénzelve, belülrõl próbálják szétzilálni az arab államokat. Az arab tavaszkirobbantásához csak annyi kellett, mint a számítógépnek egy vírus. Teljes káoszt idéznek elõ, s rögtön pénzügyi segítséget kínálnak. A káoszra példa Egyiptom, Kadhafiról pedig annyit, ha Antall József helyett Kadhafi lett volna 20 évig a miniszterelnökünk, hazánk Norvégia, Svédország szintjén élne. (Mellékelem Kadhafi „bûnlistáját”)

Unió
Az eredeti uniós országok (8-ak) pénzelik a IMF-et (igaz a többi 19 is, de más kondíciókkal).

A 8-ak, ha az újraelosztás során állami kölcsönt vesznek fel az IMF-tõl, 1,5-2 % kamatot fizetnek érte (részben a saját pénzükért). A többi 19 ország 6 % - 47 % kamat mellett teheti meg mindezt. Amióta az Unió bõvülget, csak Németország 1200 milliárd EURO extra profitra tett szert, ez a 8-ak vonatkozásában 3-3500 milliárd EURÓ-ra rúg, ami ugye valahonnan hiányzik.

Most a németek és franciák 900 milliárd Eurót javasolnak összedobni az Unió megmentésére, tehát az extraprofitjuk negyedérõl mondanának le. Hazánk egyébként négyszer akkora összeget fizet be az alapba, mint amennyit kap. Így van ezzel az összes déli-, és volt szocialista ország is. Az Unión belül folyik a gyarmatosítás. Az Unió országai lemondtak a pénznyomtatási jogukról, ezzel az IMF és a Valutaalap engedélyével élhetnek, akik a kinyomtatott pénzt már, mint kölcsönt folyósítják. Görögország eredeti (induló) kölcsöne 15 milliárd volt, s most a 350 milliárd tartozás kb. felét engedték el.

A Goldman Sachs-nak és a Világbanknak kemény dió az Unió, mert viszonylag egységes. A 3 hitelminõsítõ révén azonban be tudnak férkõzni, mert tisztában vannak azzal, hogy a 8-ak nem fognak lemondani az extraprofitjukról, s ezért az országokat egyenként támadják meg. Az új görög és olasz miniszterelnök, Papademosz és Monti a Goldman Sachs alkalmazottjai voltak, s most országos választások nélkül, anti-demokratikus módon kerültek egy 10 és egy 60 milliós ország élére. A magyar jelölt Andor László (Gyurcsány egykori pénzügyi tanácsadója http://www.gepnarancs.hu/2011/11/andor-laszlo-o-lehet-orban-utodja/ ). A pikáns az egészben az, hogy a görög és olasz költségvetési számok megváltoztatásában a Goldmanb Sachs volt az országok segítségére (ugyanúgy, mint nálunk Gyurcsánnyal).

Hazánk
Ha egy 60 milliós népnél háromszor is népszavazással hatalomra került Berlusconit simán lapátra lehetett tenni, sok jóra nem számíthatunk.

A rendszerváltás után Soros és Sarlós felajánlották Antallnak, hogy a teljes magyar adósságállományt kifizetik, bizonyos természeti javak tulajdonlásának fejében. Õ ezt nem merte megtenni. Most az a helyzet, hogy az adósságunk 20 ezer milliárd forint állami-, és 14 ezer milliárd magánérdekeltségû, de a természeti javaink jelentõs része felett már nem rendelkezünk.

Ázsia, Brazília, Oroszország
Fõként Kína kitett a dollárnak és EURÓ-nak. Az USA államadósságának 35-40 %-a kínai. India mint piacot vesztené el a „fejlett” nyugatot (ez vonatkozik Kínára is), tehát a fejlõdésük jelentõsen lelassulna (egy ideig megállna), óriási éhínségek várhatók Ázsiában. Oroszország és Brazília kevésbé kitettek (önellátóak), de az orosz olajexport jelentõs csökkenése ott is nagy károkat fog okozni.

Ausztrália, Új-Zéland
Saját bankrendszerük van, önellátóak, csak az export révén lesznek érintve.

Afrika
Bakfitty. Lejjebb talán már nincs is. Az import náluk nem jellemzõ, de a nyersanyag exportjuk révén gazdaságilag emelkedhetnek.

Svájc
A múlt században, a ’20-as években bevezették a WIR nevû pénzhelyettesítõt. Minden alkalmazott a fizetésén felül 20 %-ot kapott WIR-ben, azzal a megkötéssel, hogy csak svájci termékeket vehet rajta. Eddig mindez romantikusan is hangozhat, de ha hozzáteszem, hogy 2010.-ben Svájc pénzforgalmában 450 milliárd franknak megfelelõ összegben folyt a WIR (ez az összeg 2 évi magyar GDP-nek felel meg), láthatjuk, hogy Svájc már régen készül egy pénzügyi világcsõdre.

Az Unió, annak valutája az EURO, a dollár és a svájci Frank (idõ kérdése) bedõl. A jövõ évet még valahogy át fogják vészelni. A 2008-as válság csak az elõszele volt egy világrengésnek, ami sokkal tovább fog tartani, mint a 29-33-as.

Mi a lényeges különbség a két világválság között?
A ’30-as években a lakosság döntõ hányada képes volt-, és megvolt a lehetõsége is az alapvetõ önellátásra (pl. élelmiszertermelés). Az energiaellátásnál a villany még nem is volt teljesen elterjedt, a fûtés egyedileg volt megoldva, hazai termelésû bányákból biztosítva az alapanyagot. A szállítás helyettesíthetõ volt igaerõvel (részben abban is folyt).

A természetes gyógymódok szintetikus szerekkel való helyettesítése miatt az életmentõ gyógyszerek nehéz beszerzése következtében több milliós ellátatlansági halál következik be.

A válság elmúltával a termelõ ágazatoké a jövõ, teljesen átrendezõdik a termelési struktúra, a foglalkoztatottság átmenetileg jelentõsen nõ, úgy munkaidõ-, mint életkor hosszában. A fogyasztói társadalmak a munka társadalmaivá alakulnak át. A munkanélküliség tartósan igen magas lesz, részben keresett szakértelem hiánya miatt, részben azért, mert a jelenlegi munkaerõ összetételének fele olyan ágazatokban tevékenykedik, amire hosszabb idõre nem lesz igény, azok csak az - igen gyengén fizetett - luxus kategóriába fognak tartozni. Ne felejtsük el, hogy a jelenlegi termelési tevékenység, a bõvített újratermelés jegyében úgy folyik, hogy a mûködõ pl. mûszaki cikkek helyett, azért vásároljon a vevõ, hogy legyen munkahelye másoknak. Törekedve a teljes foglalkoztatottságra átalakítják az oktatási-, és a foglalkoztatási rendszert, miszerint távlatilag a heti munkaidõ csökken, akár 30-25 órára.

Milyen átrendezõdések várhatók?
Az a gazdasági sokk, amit a pénzügyi machinációk idéznek elõ, feltehetõen önmérsékletre készteti a világ országait, miszerint a közös érdekeltségeket elõtérbe helyezve tömörüléseket hoznak létre. Az összefogás lehet az egyetlen ellenszer a nemzetközi pénzkartell terjeszkedése ellen.

Elsõsorban gazdasági, földrajzi, vallási és nyelvi uniók kialakítása valószínû.

Ezek körvonalai:

Észak Amerika (Mexikó nélkül), 350 millió fõ.
Dél- és Közép Amerika (Mexikóval, Kubával és kisebb szigetállamokkal) katolikus, spanyol-portugál államok közössége, 600 millió fõ.

Kína és India (Tajvan), 2,6 milliárd fõ.
Japán marad egyedül (Dél Korea?), 130-150 millió fõ.

A volt Szovjetunió utódállamainak uniója (szláv közösség), feltehetõen az iszlám országok nélkül, 200 millió fõ.

…isztánok, (Pak-, Afga-, Üzbe-, stb): Részben volt ázsiai szovjet utódállamok, iszlám, 270 millió fõ.

Afrikai unió, 720 millió fõ.

Arab államok (iszlám) konföderációja, (Törökország?) 460-530 millió fõ.

Ausztrália és Új-Zéland, 25 millió fõ.
Európa:
A 8-ak, kiegészülve Nagy-Britanniával, Írországgal, 270 millió fõ.

Északi közösség: Nem kizárt egy skandináv, finn, balti unió Izlanddal, 25 millió fõ.

Dél-, és Közép-Európa, 250 millió fõ.

Egyéb: Indonézia (238), Banglades (154), Fülöp-Szigetek (89), Vietnam (64), Minanmar (40), és a további kb. 90 állam (5-600 millió fõ) csatlakozása biztosnak mondható – valamelyik unióhoz, mert nem tehetnek mást.

A múlt században mûködtek ugyan uniók (NATO, VSz, SEATO, META, CENTO), de ezek elsõsorban katonai tömbök voltak.

Most a harc elsõsorban a pénz körül folyik. Ha valamelyik unió lemond a saját pénznyomtatási jogáról, a pénzügyeik önálló intézésérõl, elveszett, pénzügyi gyarmattá válik.

A FED az IMF az óriás bankok (pl.Goldman Sachs) ereje csak úgy törhetõ meg, ha az egyes uniók szoros- és zárt pénzügyi és gazdasági egységet alakítanak ki (közös csúcsminisztériumok létrehozásával). Ez rendkívül nehéz feladat lesz, sok lemondással, de csak így lesz elkerülhetõ, hogy „bedaráltassanak”. Csakis az uniókon áll, hogy „fityiszt” mutassanak a jelenleg regnáló pénzügyi hatalmasságoknak, végleg kirántva alóluk a „szõnyeget”. Sajnos erre a legkevésbé alkalmas Észak Amerika és Európa.

A FED, az IMF és a nagybankok a gazdasági bérgyilkosai révén egyenként tudnak elbánni bármelyik országgal, de ha az arab unió már mûködött volna, nem kerülhetett volna sor az ’Arab tavaszra”.

Mi várható még?
A bankrendszerek az uniók fennhatóságai alá kerülnek.

A tagországoknak erõs gazdasági, pénzügyi központi irányítása lesz, tehát a nemzetállamok, csak, mint autonóm egységek mûködnek.

A gazdasági és pénzügyi ellenõrzések, visszacsatolások jelentõsen erõsödnek az alkalmazott kemény retorziók révén.

Az egyes uniók egymással alkalmilag laza érdekközösségekbe tömörülnek.

A liberalizmus, mint a féktelen habzsolás, a zavarosban való halászás, a fogyasztói társadalmak mételye, talán végleg visszaszorul.

Ha nem alakulnak ki az önálló pénzügyi-, gazdasági érdekközösségek, a világ a káosz felé rohan, aminek beláthatatlan lesz a következménye.

V. Zsolt
Link