A Malévnak nyújtott állami támogatás visszafizettetésére szólított fel az Európai Bizottság
Irta: Olvaso - Datum: 2012. January 10. 09:04:27
A Malév számára nyújtott "összeegyeztethetetlen" állami támogatás visszafizettetésére szólította fel Magyarországot hétfõn az Európai Bizottság. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tudomásul veszi a határozatot.
Teljes hir
A Malév számára nyújtott "összeegyeztethetetlen" állami támogatás visszafizettetésére szólította fel Magyarországot hétfõn az Európai Bizottság. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tudomásul veszi a határozatot.
Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete - közleménye szerint - "megállapította, hogy a magyar nemzeti légitársaság Malév számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minõsül, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett".
A légitársaság napi mûködésére nincs hatással az EU-határozat
A Malév számára nem jelent azonnali fizetési kötelezettséget az Európai Unió határozata, amely az unió szabályaival ellentétesnek minõsítette a magyar államnak a légitársaság számára 2007-tõl 2010-ig biztosított tõkejuttatását; a Malév napi mûködését nem befolyásolja az uniós állásfoglalás - közölte a Malév Zrt.
A Malév járatai menetrend szerint közlekednek, beszállítóit továbbra is megállapodás szerint fizeti és partnereinek az eddig
megszokott szolgáltatásokat nyújtja. Az ehhez szükséges forrásokat a
tulajdonos biztosította - hangsúlyozza Berényi János, a légitársaság elnöke a közleményben.
A közlemény szerint a kormány arról tájékoztatta a Malév vezetõit, hogy továbbra is elkötelezett a nemzeti légitársaság fenntartásában. Ennek megfelelõen a Malév vezetése és valamennyi munkatársa a szokásos módon végzi a munkáját és azon dolgozik, hogy az elmúlt hónapok javuló eredményeit a 2012-es évben is megõrizze.
A Malév 2012-re jelentõsen javuló üzemi eredménnyel számol az elmúlt év utolsó negyedévében elért kereskedelmi eredmények alapján. A légitársaság 2011 utolsó hónapjában 78 százalékos telítettséget ért el, és 7 milliárd forinttal növelte bevételeit az elõzõ év utolsó negyedévéhez képest - tartalmazza a közlemény. (MTI)
A közlemény kiemelte, a bizottság a 2010 végén indított mélyreható vizsgálatban a következõ tételeket tekintette át: a 2003-ban nyújtott, 76 millió euró összegû kölcsönt (amelyet a cég 2007 decemberében kapott meg), a 4,3 milliárd forint összegû kölcsönt a Malév Ground Handling leányvállalatának "meghiúsult eladásával összefüggésben", 13,8 milliárd forint összegû adó- és társadalombiztosítási adósság elhalasztását, 2010 februárjában 25,4 milliárd forint és 2010 szeptemberében 5,7 milliárd forint összegû tõkeemelést, a 2010 májusa és szeptembere között nyújtott 14,9 milliárd forint összegû tulajdonosi kölcsönöket, továbbá ezen tulajdonosi kölcsönök egy részének (az összeg után fizetendõ kamattal együtt) Malév-részvényekké való átalakítását 2010 szeptemberében.
A közlemény szerint "az uniós állami támogatási szabályok értelmében a hatósági beavatkozás gazdasági tevékenységet végzõ vállalkozások mûködésébe, akkor tekinthetõ támogatásmentesnek, ha azt olyan feltételek mellett hajtják végre, amelyeket egy piaci feltételek mellett mûködõ magánszereplõ elfogadott volna (ez az úgynevezett piacgazdasági befektetõ elve)". A bizottság vizsgálata "megállapította, hogy a Malév, tekintettel folyamatosan nehéz pénzügyi helyzetére, nem lett volna képes ilyen finanszírozást szerezni a piacon a Magyarország által biztosított feltételek mellett, vagy semmilyen finanszírozáshoz nem jutott volna".
Egy nehézségekkel küzdõ vállalat a 2004. évi uniós megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásokba foglalt szigorú feltételek mellett részesülhet állami támogatásban. A Malév érdekében végrehajtott intézkedések azonban "nem teljesítették ezeket a feltételeket", mert "a Malév nem tudta igazolni, hogy milyen módon válna ismét életképessé a jelenlegi üzleti modell alkalmazása révén, semmilyen magánforrás nem járult hozzá a szerkezetátalakítás költségeihez és a tervben nem szerepelt egyetlen kompenzációs intézkedés sem a verseny jelentõs állami támogatás eredményeképpen kialakult torzulásának minimalizálása érdekében".
A Malév ezenkívül már több alkalommal részesült állami támogatásban az elmúlt évek során - tette hozzá a közlemény.
Az "államtól kapott támogatásból származó gazdasági elõnyök eredményeképp kialakult versenytorzulás leküzdése érdekében Magyarországnak vissza kell fizettetnie a támogatást a Malévval" - szögezte le a közlemény, amely szerint "ezáltal vissza fog állni az a piaci helyzet, amely a támogatás kifizetése elõtt fennállt, megszüntetve vagy legalább csökkentve ezáltal a verseny támogatásból eredõ torzulását". Erre az indoklás szerint "annak biztosítása érdekében van szükség, hogy a belsõ piacon fennmaradjanak az egyenlõ versenyfeltételek".
Az elõzményeket ismertetve a brüsszeli közlemény arra is emlékeztetett, hogy számos sikertelen privatizációs kísérletet követõen a magyar állam 2007-ben adásvételi megállapodást kötött az AirBridge Zrt.-vel a nemzeti fuvarozó Malév Magyar Légiközlekedési Zrt. többségi tulajdonát illetõen. A bizottság "sajtójelentések, valamint a Magyarországnak a Malév visszaállamosítására irányuló szándékával kapcsolatos, egy panaszos által benyújtott információkat követõen" indított mélyreható vizsgálatot - utalt még vissza a testület.
Gyors döntés várható
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tudomásul veszi és tiszteletben tartja a Malév számára a 2007-2010 közötti idõszakban nyújtott egyes hiteleket, tõkeemeléseket tiltott állami támogatásnak minõsítõ európai bizottsági határozatot - tudatta közleményében a tárca.
A szaktárca a helyzet kezelésére több lehetséges forgatókönyv kidolgozásával készült, ezeket az elmarasztaló döntés pontos tartalmának ismeretében aktualizálja, véglegesíti.
A kormány várhatóan 2012. január 16-i ülésén tárgyalja a Malév jövõjére vonatkozó minisztériumi javaslatokat. Változatlanul kiemelt cél, hogy a nemzetgazdasági érdekek hatékony érvényesülését biztosítva Budapest központú nemzeti légitársaság mûködjön Magyarországon. E törekvés megvalósításához elengedhetetlenül szükséges a Malév folyamatos mûködésének fenntartása.
A támogatási összegek visszafizettetését elrendelõ EB-határozat hatékony végrehajtása érdekében a magyar hatóságoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük. E kötelezettségek teljesítése mellett a kormány és a szaktárca a közeli hetekben intézkedéscsomagot fogad el és vázol fel a helyzet megnyugtató rendezése érdekében.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium álláspontja szerint az Európai Bizottság döntése egyenes következménye annak, hogy a korábbi kormányok és Malév menedzsmentek elmulasztották végrehajtani a vállalat régóta esedékes átalakítását. A fenntartható finanszírozásra és mûködésre vonatkozó hosszú távú megoldási tervek hiányában az értékes vagyonelemek felélésével, az elhibázott privatizációval kényszerpályára állították a légitársaságot.
A visszaállamosítással annak költségvetési hatásain túl a Bajnai-kormány a helyzet kezelésének gazdasági és politikai felelõsségét is áttolta a jelenlegire. Az elmúlt évek mulasztásait és visszaéléseit összegzõ Fehér Könyv a kormányzati honlapon elérhetõ. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által feltárt tények alapján Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos több feljelentést is tesz a dokumentumban bemutatott egyes ügyekben.
A kormányváltást követõen azonnal megindult a kárfelmérés, a légitársaság átvilágítása, a lehetséges partnerek keresése, jelenleg is folynak szakmai befektetõvel tárgyalások. Az elmúlt idõszak intézkedéseinek köszönhetõen a Malév üzemi, kereskedelmi eredményei kimagasló mértékben javultak, e tendencia idén is folytatódik. A kormány és a szaktárca a továbbiakban is mindent megtesz a légitársaság folyamatos mûködtetése érdekében.
A Malév cégcsoport 2600 munkavállalót foglalkoztat, és 500 hazai vállalkozással áll rendszeres szerzõdéses kapcsolatban. A légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járul hozzá. Döntõ részben külföldrõl származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentõsebb exportõre, a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosítja.
A Malév közel 3 millió utast szállít évente 23 ezer járatpáron és 45 városba repül közvetlenül. Létezése a külföldrõl érkezõ beruházási, befektetési döntések egyik alaptényezõje, hozzájárul az ország regionális szerepének erõsítéséhez. A Kormány mindezeket figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy Budapest központú nemzeti légitársaság fenntartására egyértelmûen szükség van, és ennek szellemében a további lépésekrõl gyors döntéseket hoz már a közeljövõben - zárul a tárca közleménye.
Link