Öt feljelentést tett a Malév ügyében az elszámoltatási kormánybiztos
Irta: Olvaso - Datum: 2012. January 12. 07:39:28
Egyik zsidó-maffia oszt a másiknak. No ezt nevezik államnak manapság. Öt feljelentést tett a Malév eladásának és visszavásárlásának ügyével összefüggésben az elszámoltatási kormánybiztos a Központi Nyomozó Fõügyészségen. Budai Gyula errõl szerdán tájékoztatta az MTI-t, miután hivatala befejezte a légitársaság ügyeinek vizsgálatát.
Teljes hir
Egyik zsidó-maffia oszt a másiknak. No ezt nevezik államnak manapság. Öt feljelentést tett a Malév eladásának és visszavásárlásának ügyével összefüggésben az elszámoltatási kormánybiztos a Központi Nyomozó Fõügyészségen. Budai Gyula errõl szerdán tájékoztatta az MTI-t, miután hivatala befejezte a légitársaság ügyeinek vizsgálatát. Budai Gyula már december elején jelezte: több feljelentésre is készül a Malév ügyeiben, mert szerinte "a feltárt tények több esetben is alapos okot szolgáltathatnak" erre, és korábbi pénzügyminiszterek felelõssége is felvethetõ. Szerdai tájékoztatása szerint öt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a nyomozó fõügyészségen. Ezek között van a légitársaság privatizációja, viszontgarancia-szerzõdése, a Malév Vagyonkezelõ Kft. ügye, a Malév visszaállamosítása és a Malév Ground Holding Zrt. catering szerzõdése. A kormánybiztos az MTI-nek azt mondta: az általa tett megállapításokat erõsíti az Európai Bizottság hétfõi határozata is, amelyben felszólította Magyarországot a Malévnak 2007 és 2010 között nyújtott, az EU-s szabályokkal "összeegyeztethetetlen" - 70-100 milliárd forint közötti - állami támogatás visszafizettetésére. A Malév privatizációjával kapcsolatban Budai Gyula különösen jelentõs kárt okozó csalás és különösen jelentõs vagyoni hátrányt okozó hûtlen kezelés gyanúja miatt fordult az ügyészséghez. A magyar államot szerinte 68 millió euró kár érte az eladással. A felelõsség szerinte Veres János volt pénzügyminisztert és Deák Péter Ferencet, az ÁPV Rt. egykori vezérigazgatóját terhelheti.
A kormánybiztos különösen jelentõs vagyoni hátrányt okozó hûtlen kezelés elkövetésének gyanúja miatt feljelentést tett a Malév viszontgarancia-szerzõdése ügyében is. Mint felidézi: a légitársaság privatizációs folyamatának lezárásaként 2007. február 23-án kötöttek szerzõdést a nyertes pályázóval, "a Borisz Abramovics orosz üzletember és két magyar strómanja által fémjelzett" AirBridge Zrt.-vel, amelynek vállalásaira - például tõkeemelésre és hiteltörlesztésre - egy orosz bank 102 millió eurós hitel- és garanciakeretet biztosított, a Malév mint garancianyújtó pedig vállalta, hogy ha az AirBridge nem fizet, õ lesz a kötelezett. Az ügy vége az lett, hogy mivel az AirBridge nem tudta teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit, az orosz bank, a VEB lehívta a viszontgaranciát a Malévtõl, ám a légitársaság sem tudott fizetni, ezért a garancia összegével megegyezõ, 102 millió eurós összegû hitelt vett fel az orosz pénzintézettõl - írta Budai Gyula, aki úgy véli, ez a 102 millió eurós, jelenleg már hitel formájában megjelenõ, a Malévot terhelõ kötelezettség, valamint ennek kamatai jelentik a jelentõs vagyoni hátrányt.
Külön feljelentés tárgyát képezik a privatizációs tranzakció során létrehozott Malév Vagyonkezelõ Kft. alapításával és mûködésével kapcsolatos jogsértések - közölte az elszámoltatási kormánybiztos, akinek gyanúja szerint ennek során megsértették a számvitel rendjét, valamint tõkebefektetési csalást és hûtlen kezelést követtek el. Utóbbi gyanúja szerinte az illetékes vezetõk - a már említett Veres János, Deák Péter Ferenc, továbbá Vásárhelyi István, az ÁPV akkori igazgatósági elnöke és Endrõdy Péter, a Malév Vagyonkezelõ akkori ügyvezetõje - részérõl merülhet fel, mert egy olyan konstrukciót alkalmaztak, amellyel a privatizáció során felmerülõ minden költséget és kockázatot végsõ soron a magyar állam viselt.
Mindemellett a 2010. február 26-i visszaállamosítással kapcsolatban is jogsértést - szintén hûtlen kezelést - vélelmez Budai Gyula. Álláspontja szerint ugyanis a visszaállamosítási konstrukcióval bár a kormány visszaszerezte a részvények közel 95 százalékát, ugyanakkor a megállapodás olyan garanciális rendszert hozott létre, amely kivett minden hatékony eszközt a többségi tulajdonos magyar állam kezébõl, és aránytalan befolyást biztosított a kisebbségi tulajdonosnak, az AirBridge Zrt.-nek.
Végül a Malév Ground Holding Földi Kiszolgáló Zrt. és a Budapest Aeroservice Kft. között 2008. április 1-jén létrejött catering, azaz fedélzeti ellátási szerzõdés miatt is - ugyancsak hûtlen kezelés gyanújával - az ügyészséghez fordult a kormánybiztos. Megítélése szerint Limburger Lóránt, a Malév Ground Holding Zrt. korábbi ügyvezetõ igazgatója részérõl merül fel a hûtlen kezelés elkövetésének gyanúja, mert "a többszörös összeférhetetlenség ellenére" ötéves, felbonthatatlan idõtartamú szerzõdést kötött a Budapest Aeroservice Kft.-vel, amelynek tulajdonosi köre visszavezethetõ az Abramovics-testvérekre és több offshore cégre.
Link