Tajvan választ: Kína-barátság vagy hátraarc?
Irta: Olvaso - Datum: 2012. January 15. 10:42:59
Szombat reggel nyolc órakor kezdetét vette Tajvan szigetén a parlamenti- és elnökválasztás. A nagy kérdés az, hogy a jelenlegi, Kína-barát Ma Jing-csiu (Ma Ying-yeou) elnök továbbra is hatalmon marad Kína és az Egyesült Államok nagy megelégedésére, vagy Tajvan történelmében elõször nõi elnök, Caj Ing-ven (Tsai Ing-wen) irányítja az országot, aki következetesen elutasítja az „egy Kína elvet” és a kommunista szomszéd további befolyását a tajvani politikában, illetve gazdaságban.
Teljes hir
Szombat reggel nyolc órakor kezdetét vette Tajvan szigetén a parlamenti- és elnökválasztás. A nagy kérdés az, hogy a jelenlegi, Kína-barát Ma Jing-csiu (Ma Ying-yeou) elnök továbbra is hatalmon marad Kína és az Egyesült Államok nagy megelégedésére, vagy Tajvan történelmében elõször nõi elnök, Caj Ing-ven (Tsai Ing-wen) irányítja az országot, aki következetesen elutasítja az „egy Kína elvet” és a kommunista szomszéd további befolyását a tajvani politikában, illetve gazdaságban.
Nagyon szorosnak ígérkezik a szombati tajvani elnökválasztás: egy héttel a voksolás elõtt mindössze 3-4 százalékos elõnnyel vezetett a jelenlegi elnök, Ma Jing-csiu fõ kihívójával, Caj Ing-vennel szemben. A 18 millió választásra jogosult tajvani számára nagyon leegyszerûsítve az a fõ kérdés, hogy a szigetország folytassa-e a négy éve megkezdett Kína-barát (és gazdaságilag igen elõnyös) politikát, vagy inkább távolodjon el a nagy testvértõl.
A jelöltek
Ma Jing-csiu (Forrás: gov.tw)
Ma Jing-csiu Tajpej polgármestereként, illetve igazságügyi miniszterként lett ismert a szigetországban, majd a Kuomintang párt elnökeként négy éve magabiztos fölénnyel nyerte az akkori elnökválasztást (58 százalékot szerzett). Hivatali ideje alatt érzékelhetõen javult Peking és Tajpej kapcsolata: Tajvan tizenöt gazdasági megállapodást kötött Kínával, csökkentette a befektetési korlátozásokat és fellendítették a szárazföldrõl érkezõ turizmust azzal, hogy engedélyezték a "független" kínai látogatók beutazását, illetve újraindították a közvetlen repülõjáratokat. A várt hatás nem is maradt el, például 2011 elsõ tíz hónapjában 26 százalékkal nõtt a Kínába irányuló tajvani mezõgazdasági kivitel, a kétoldalú kereskedelem értéke pedig kínai vámhivatali adatok szerint elérte a 160 milliárd dollárt (kb. 38 ezer milliárd forint), ami 10 százalékos növekedés 2010-hez képest.
Caj Ing-ven (Forrás: Wikipedia)
Ma legfõbb ellenfele a Demokratikus Progresszív Párt elnökasszonya, Caj Ing-ven. Az 55 éves politikus - az elnökhöz hasonlóan - az Egyesült Államokban tanult jogászprofesszor. Hasonló iskolázottságuk ellenére más politikát képviselnek a Kínához való hozzáállást illetõen. Caj nem fogadja el az 1992-es konszenzust, amely kimondja az "egy Kína" elvet, ugyanakkor nem akar formális függetlenséget Pekingtõl vagy azonnal felrúgni az utóbbi években kötött gazdasági szerzõdéseket. A kampány során a Bloomberg amerikai hírügynökség tudósítása szerint azt ígérte: "kölcsönös bizalmon alapuló kommunikációs hálózatot építünk az új kormány és Kína között", illetve "a kormány el fog fogadni minden érvényben lévõ egyezményt és reméljük, hogy új konszenzust és új megállapodásokat kötünk Kínával, amely mindkét fél elõnyére válik". Többször említette, hogy az 1992-es konszenzust "Tajvan konszenzus"-nak kell váltania, de elemzõk számára sem világos, pontosan mit ért ez alatt. A kihívó szerint a szorosabbra font kínai kapcsolatok növelték a tajvani gazdasági egyenlõtlenséget és aláásták Tajvan de facto függetlenségét.
Van egy harmadik elnökjelölt is, de róla jóval kevesebb szó esik: James Soong, a kormányzó Kuomintangból kilépett politikus a végsõ gyõzelemre esélytelen, de szavazatokat vehet el a politikailag hozzá közel álló Mától.
Tét
Természetesen a kampányban szó esett belpolitikai kérdésekrõl is, úgymint a stagnáló jövedelmek, az emberek életszínvonalában tapasztalható szakadék és a munkahelyek csökkenõ száma, de elemzõk szerint a tajvani identitás, valamint az ezzel szoros összefüggésben álló kínai kapcsolat az elnökválasztás igazi tétje. Így gondolják a választók is, fõként a Mát támogató, kínai érdekeltségekkel rendelkezõ gazdag üzletemberek is. Mintegy 200 ezer tajvani polgár él és dolgozik a szárazföldön, akiknek a szavazatai fontosak lehetnek a voksok összeszámlálásánál. A New York Times helyi tudósítása szerint a tajvani cégvezetõk elõszeretettel buzdították hazatérésre és szavazásra munkavállalóikat, gondoskodtak kedvezményes repülõjegyekrõl, sõt, amikor beteltek a helyek, akkor elérték, hogy a légitársaságok további 200 járatot indítsanak Tajpejbe. Emellett meggyõzték a kínai menedzsereket, hogy engedjék fizetett szabadságra a munkatársakat, hiszen a voksolás csak egy héttel elõzi meg az év legnagyobb ünnepét, a kínai holdújévet, amikor úgyis hazautaznának a dolgozók. Becslések szerint az ingázók 70-80 százaléka Ma Jing-csiu támogatója.
Partvonalról figyelnek
A választásokat árgus szemmel figyelik Pekingbõl és az Egyesült Államokból is. Kína értelemszerûen abban bízik, hogy megválasztják a jelenlegi elnököt újabb négyéves ciklusra, nem szeretnék a virágzó kapcsolatokat egy bizonytalanra és ellenségesebbre cserélni (a fegyveres konfliktus lehetõségérõl nem is beszélve), különösen úgy nem, hogy idén - a kommunista rendszernek megfelelõen - Pekingben is hatalomátadás lesz. Az Egyesült Államok szintén nem vágyik puskaporos helyzetre Tajvanon, már csak azért sem, mert Washingtonban is elnökválasztást tartanak. Az amerikai diplomácia egyébként nem remekelt a választás elõtti napokban: Douglas Paal, Tajvan de facto korábbi amerikai nagykövete úgy nyilatkozott, az 1992-es konszenzust támogatja. Szerencsétlen szavai után kénytelen volt tisztázni, hogy csak saját véleményét mondta el, az amerikai tisztviselõk pedig közölték: egyik elnökjelölt oldalán sem állnak.
Forrás: Link