Drámai nyugdíjváltozást készít elõ a kormány
Irta: Olvaso - Datum: 2012. January 19. 10:48:38
A nyugdíjak összegének folyamatos változása, és az induló ellátás jelentõs csökkentése - a többi között ez lehet az eredménye annak, ha bevezeti a kormány a svéd nyugdíjmodellt. Márpedig ennek nagy az esélye, hiszen Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivõje nemrég kijelentette, a nyugdíjrendszert 2012-re alakítják át, és ehhez a Századvég által készített tanulmányt veszik alapul.
Teljes hir
A nyugdíjak összegének folyamatos változása, és az induló ellátás jelentõs csökkentése - a többi között ez lehet az eredménye annak, ha bevezeti a kormány a svéd nyugdíjmodellt. Márpedig ennek nagy az esélye, hiszen Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivõje nemrég kijelentette, a nyugdíjrendszert 2012-re alakítják át, és ehhez a Századvég által készített tanulmányt veszik alapul.
Ez az egyéni számlás, költségvetési kiegészítés nélkül, kizárólag a befizetéseken alapuló "svéd modell alkalmazásának lehetõségeit" elemzi. Kitérnek benne például az alapnyugdíj bevezetésére is. Ez az az ellátás, melyt azok kaphatnának, akik nem szereztek elegendõ szolgálati idõt; konkrétum nem szerepel az elemzésben, korábban 20 ezer forintos összegrõl szóltak a hírek.
Senki sem látott még olyan rendõrt, börtönõrt, tûzoltót, akit az év eleje óta visszavettek volna dolgozni - jelentette ki Korózs Lajos. A szocialista politikus megjegyezte: állást nem ajánlanak nekik, mégis, korábbi rendfokozatuktól és szolgálati idejüktõl függõen 30-50 ezer forinttal csökkent azoknak a szolgálati nyugdíjasoknak az ellátása, akik nem mentek vissza a rendõrség szenior állományába.
Nemcsak a szolgálati nyugdíjasok pénze, hanem a nyugdíjba vonulók induló ellátása és a már nyugdíjban lévõk járadéka is csökkenhet. Legalábbis a Századvég Gazdaságkutató Zrt. nemrég megjelent tanulmánya svéd nyugdíjrendszer bevezetését elemzi. Egyebek között arról írnak, hogy a demográfiai és a munkaerõ-piaci változásokat követve nem lenne garantált az ellátások összege. Azért kell odafigyelni a tanulmányra, mert Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivõje arról beszélt, 2012 közepére derülhet ki pontosan, hogy a nyugdíjrendszert milyen módon alakítja át a kormány, és ehhez a Századvég által készített tanulmányt veszik majd figyelembe.
Eszerint a jövõben a rendszernek két eleme lesz, az egyéni számla- és az alapnyugdíj bevezetése. Az elemzésben kitértek arra, hogy Svédországban az alapnyugdíjat legkorábban a 65. életév betöltésétõl folyósítják, de ennek feltétele, hogy meglegyen legalább 40 év jogszerzõ idõ. Ha nincs, akkor alacsonyabb összeget állapítanak meg. A fõ cél az, hogy a társadalom által minimálisan elfogadott életszínvonalat biztosítani tudják. Magyarországon ennek bevezetését úgy tartja elképzelhetõnek a tanulmány készítõje, hogy a munkát csak akkor hagyhatná abba a dolgozó 65 évnél korábban, "ha a részére megállapított járadék legalább a garantált minimum szintjét eléri".
Arról nem írt, hogy mennyi lenne ez a minimum szint, de korábban arról lehetett hallani, hogy 20 ezer forintban állapítanák meg. Vagyis ennyi pénzbõl kellene élniük azoknak, akik a kormány által meghatározott szolgálati idõt nem teljesítik.
További két alrendszer gondoskodna a nyugdíjak differenciálásáról az aktív korban szerzett és bevallott jövedelmek figyelembevételével. A svéd "második pillérben" a nyugdíj összege egyenesen arányos lenne a befizetésekkel, a bevételt a bérek után fizetett járulékok adnák.
A másik elem a tõkefedezet elvén alapul. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók tagdíjat is fizetnének, amelynek összege a hozamokkal gyarapodna. A bérbõl levont járulékot és a befizetett tagdíjat egyéni számlán kezelnék, ezekbõl állapítanák meg késõbb a nyugdíjat. Az elemzés szerint a svéd modell bevezetéséhez "áttervezésre és finomhangolásra" van szükség, de a rendszer lényege megmaradna: kizárólag a befizetett járulékokat, tagdíjakat lehetne nyugdíjra fordítani, vagyis, úgynevezett "kiegyenlítõ mechanizmusok" mellett is folyamatosan, és akár jelentõs mértékben is ingadozhatna a "nyugdíjak szintje" a foglalkoztatottság és a demográfiai változások miatt.
Korábban igen sokat foglakozott a kormány azzal, miként "díjazhatná" nyugdíjbavonuláskor a gyerekvállalást. Az egyik elképzelés szerint a jelenlegi (62-rõl fokozatosan 65 évre emelkedõ) korhatár a jövõben csak azokra a házaspárokra lenne érvényes, akik legalább két gyereket felneveltek, és szakmához juttatták õket.
Egy másik forgatókönyv szerint "a gyermekvállalásból adódó jelenlegi nyugdíjhátrányokat" úgy kompenzálnák, hogy a kiesõ vagy csökkent járulékfizetést az életpálya jövedelmének átlagával vennék figyelembe. A nyugdíj kiszámításakor tehát úgy vennék, mintha az anya dolgozott volna, amikor gyermeket nevelt. Ehhez képest a Századvég elemzése meg sem említi a gyerekvállalást, és a kormányzati kommunikációban is kevesebb szerepet kapott a család és a nyugdíj kapcsolata.
Kedvezménnyel, drágábban
Rosszul járnak a fogyatékkal élõk, ha igénybe veszik a gépkocsi-vásárlási kedvezményt - hívta fel a figyelmet Korózs Lajos. A kormány által kezdeményezett változtatás után már csak azok kaphatnak - az eddiginél nagyobb - autóvásárlási támogatást, akik születésüktõl mozgáskorlátozottak, a balesetesek nem. Az új autók közül pedig csak egy olyan Suzuki-típust vásárolhatnak meg állami támogatással, amelyben nincs automata sebességváltó, a nagyobb méretû kerekes székek szállítására pedig alkalmatlan.
További szûkítés - sorolta Korózs -, hogy a kedvezménnyel csak egy, a minisztériumi pályázaton nyertes konzorciumhoz tartozó márkakereskedõnél lehet vásárolni, és a támogatottaknak mindenképp hitelt kell felvenniük, méghozzá a Széchenyi Kereskedelmi Banktól.
Hozzátette azt is: az említett márkakereskedõ tavaly május óta végrehajtás alatt áll, így a tenderbontás idõpontjában nem szerepelhetett a köztartozástól mentes adózók listáján, ami megkérdõjelezi a pályázat szabályszerûségét. A teljes hiteldíjmutató egyébként 27 és 34 százalék között van, vagyis a háromszorosa a piacon elérhetõ autóhitelnek. Ugyanilyen Suzukit akár félmillió forinttal olcsóbban is bárki vehet, vagyis kedvezményrõl nincs szó - tette hozzá a szocialista politikus. Korózs sürgette annak a kormányrendeletnek a visszavonását is, amely szerint a terhességi-gyermekágyi segélyen, illetve gyeden lévõk havi száz forint és kilencezer-ötszáz forint közötti jövedelempótlékot igényelhetnek. Mint mondta, a pótlékot nagyjából 80 ezer kismama kérheti, cserébe azért, hogy rosszul jár az idei személyijövedelemadó-változásokkal. Megjegyezte, teljesen értelmetlen olyan pályázati rendszert mûködtetni, amelyben az anyák havi százforintos támogatást igényelhetnek.
Link