Kijevi hetilap az ukrán-magyar államközi kapcsolatok vitás kérdéseirõl
Irta: Olvaso - Datum: 2012. January 23. 10:13:54
A kárpátaljai magyarság politikai törekvéseivel és ennek fényében az ukrán-magyar viszonnyal foglalkozó írást közölt szombaton megjelent számában a Zerkalo Nyegyeli címû ukrán hetilap.
Teljes hir
A kárpátaljai magyarság politikai törekvéseivel és ennek fényében az ukrán-magyar viszonnyal foglalkozó írást közölt szombaton megjelent számában a Zerkalo Nyegyeli címû ukrán hetilap.
A mértékadó kijevi orgánumban Volodimir Martin ungvári újságíró terjedelmes írásában elemzi az ukrán-magyar kapcsolatok közelmúltbeli alakulását, különös tekintettel a magyar-ukrán kisebbségi kormányközi vegyes bizottság záródokumentum aláírása nélkül befejezõdött tavaly decemberi budapesti ülésére. A cikkíró szerint Kijev és Budapest viszonya minden idõben baráti, kiegyensúlyozott volt, fõként annak tükrében, hogy miként alakultak Magyarország kapcsolatai a többi szomszéddal, ahol magyar kisebbségek élnek. A szerzõ ezt annak tudja be, hogy Ukrajna nem tekinti politikai értelemben számottevõnek a 150 ezres magyar kisebbséget, ezért szemet huny ama aktivitás fölött, amelyet Budapest a határon túli magyarok védelmében fejt ki, jóllehet ezt egyes szomszédai a belügyeikbe történõ beavatkozásnak tekintik. A cikk szerint az ukrán-magyar kapcsolatok eddig tiszta egén az elsõ felhõk a magyar-ukrán kisebbségi kormányközi vegyes bizottság 2011. december 19-20-án lezajlott ülésén jelentek meg.
A testület 18 éves fennállása óta elõször a felek nem írták alá a kisebbségek jogainak kölcsönös szavatolására vonatkozó ajánlásokat tartalmazó jegyzõkönyvet. A sikertelenséget, véli a szerzõ, az okozta, hogy nem sikerült kompromisszumra jutni a kárpátaljai magyarsággal kapcsolatos két kérdésben Ezek: a magyar többségû Tisza-melléki járás létrehozása és az ukrajnai magyarság parlamenti képviseletét biztosítani hivatott, ugyancsak magyar többségû választókerület kialakítása. A hetilap emlékeztet, hogy a Tisza-melléki járás létrehozása régi álma a kárpátaljai magyar szervezeteknek. Ehhez azonban át kellene szabni a kárpátaljai járáshatárokat, hogy egy közigazgatási egységen belül legyen 110-120 ezer magyar lakos – mutat rá az írás, megjegyezve: a magyarok nemzeti identitásuk megõrzésére irányuló ebbéli törekvései érthetõk, ahogy az elképzelés hûvös ukrán fogadtatása is. Egy új járás kialakítása nem ütközik törvénybe, ám technikailag igen bonyolult feladat. Nem lenne szerencsés, ha nemzetiségi alapon hoznának létre közigazgatási egységet, mert akkor más nemzetiségek is elõállhatnának ilyen igénnyel, ami végsõ soron – így a szerzõ – szeparatizmushoz vezetne. Példaként említi, hogy a magyar himnusz hivatalossá nyilvánítása a Beregszászi járásban országos botrányt kavart.
A magyar többségû választókerület létrehozása kapcsán Martin rámutat: az ukrán választójogi törvény nem teszi lehetõvé választókerületek nemzetiségi szempontok szerinti kialakítását, s teljesen kizárt, hogy az ukrán törvényhozás az idén õsszel esedékes parlamenti választások elõtt megszavazna egy ilyen jellegû módosítást. Szerinte erre nincs is szükség, mivel a korábbi gyakorlat azt mutatja, hogy a magyarok külön körzet nélkül is bejuttathatják saját képviselõjüket a parlamentbe, ahogy tették ezt 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben. A szerzõ azonban elismeri: ezúttal a kárpátaljai magyarok joggal aggódnak amiatt, hogy a következõ parlamenti ciklusban sem lesz képviselõjük, mivel Kárpátalján a két meghatározó politikai erõ már felosztotta egymás közt a hat egyéni választókerületet.
Írásának végén Martin nehezményezi, hogy Ukrajna – más környezõ országokkal ellentétben – nem reagál kellõ eréllyel, sõt szerinte sehogyan sem reagál Magyarország határon túli magyarokat érintõ lépéseire. Példaként említi, hogy Kijev elnézte Budapestnek a ruszinság nemzetiségként történõ elismerését, szemet hunyt a kárpátaljai magyarokra is kiterjedõ kettõs állampolgársági törvény fölött, figyelmen kívül hagyva, hogy kárpátaljai magyarok Magyarországnak tesznek hûségesküt. Márpedig tudva, hogy a leggyengébb láncszem szakad el leghamarabb, Kijevnek készen kell állnia arra, hogy Budapest tovább erõsíti hasonló jellegû tevékenységét – írta a kijevi hetilap.
Forrás: Link