Válnának is, meg nem is
Irta: Olvaso - Datum: 2012. January 30. 09:27:29
"Üdv Imre!
Elgondokodtál már azon, hogy mire lehet jó ez a most felmelegített skót függetlenségi törekvés? Pár adat összedobálva, felszínesen:
Teljes hir
"Üdv Imre!
Elgondokodtál már azon, hogy mire lehet jó ez a most felmelegített skót függetlenségi törekvés? Pár adat összedobálva, felszínesen:
- Az elsõ miniszter, aki hááát nem biztos hogy teljesen skót eredetü, kijelentette, hogy megtartanák a királyi családot államfõnek... akkor meg minek?Szakrálisan mit nyernének?? Vmi régi kultikus királyválasztó/trónszékhez kapcsolódó követ pár éve visszakaptak. Jelenleg is van skót font, ami azon a területen törvényes fizetõeszköz.
-A lakosság létszáma azért viszonylag állandó, mert kb. 37 ezer fõs halálozásra ugyanennyi bevándorló jut. A benszülöttek egészségi állapota elég rossz. A hangulatról meg sokat mondott pár éve a hazai kapcsolatépítõ közösségi oldalon folyó sok hozzászólás. A helyiek, akik akár máshol élnek Britannián belül, fõleg fiatalok nem is igazán értik, érzik mire is volna ez jó. A népviselet, szokások, ünnepek persze élénkek, de nem vethetõ a mozgalom az Ír, vagy Baszk szinthez..
-Talán a gazdasági vonal az, ahol érdemes kutakodni, tengeri köolaj, földgáz lelõhelyek, halászati zóna, mezõgazdaság talán de abból is állatenyésztés dominál.
-Végsõ soron, ha esetleg káosz alakulna ki, valamikor a nagyvárosokban, a skót terület domborzatilag, és pont a mezõgazdaság eltérõ volta miatt már nagyonis helyzeti elõnybe fog kerülni.. Jobban el tudná tartani a mostani kb. 5 millió fõt, mint a maradék terület a többi kb. 55-60 milliót! A miniszterelnök is azért sürgeti a döntést, mert a befektetõket az megnyugtatná.. (esetleg nem lehet majd államosítani, lefoglalni, rekvirálni??)"
Skócia válni akar Nagy-Britanniától. A legutóbbi brit parlamenti választásokon a skót helyi törvényhozásban többséget szerzett Skót Nemzeti Párt (SNP) múlt héten már az idõpontot is bejelentette: 2014-ben tartanák meg a népszavazást a jelenleg is széleskörû autonóm jogokkal bíró tartomány elszakadásáról.
Skócia kormányfõje, vagy ahogy ott nevezik, elsõ minisztere, a Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetõje, Alex Salmond múlt héten 37 oldalas dokumentumot ismertetett a tervezett referendumról. David Cameron brit miniszterelnök szeretne mielõbb túl lenni a dolgon. Január közepén sürgette, hogy - ha a skótok mindenképp ragaszkodnak a népszavazáshoz - másfél éven belül tartsák meg a népszavazást. Ezzel eloszlathatnák a kételyeket, mert a bizonytalanság a brit és a skót gazdaság számára is csak káros lehet - érvelt. Az SNP tervezetébõl - noha választási gyõzelmükkor még azt ígérték, egy év alatt kivívják a függetlenséget - viszont az derül ki, hogy nem akarják elsietni a válást, s csak 2014 novembere táján kérnék ki Skócia lakóinak véleményét arról, tényleg el akarnak-e szakadni Nagy-Britanniától.
Noha a britek hagyományosan csütörtökön szavaznak, a skótok változtatnának ezen, s szombati napra írnák ki a referendumot, hogy mindenkinek alkalma legyen leadni voksát. Mint Alex Salmond közölte, "nagyon egyszerû" kérdést tennének fel az 5,2 milliós népességnek: "Egyetért-e azzal, hogy Skócia független országgá váljon?" A szavazóknak vagy az igen vagy a nem kockába kellene x-et tenniük. (Elképzelhetõ, hogy a szavazócédulára egy második kérdés is felkerülne a skóciai autonóm jogok kiszélesítésérõl.)
Ha a népszavazáson a függetlenségpárti szavazatok elérnék az 51 százalékot, a skót tartományi kormány megkezdené a tárgyalásokat Londonnal a kilépésrõl az Egyesült Királyságból. Noha Nagy-Britanniában 18 év a választási korhatár, a skótok ebben is engedékenyebbek lennének, s már a 16 évesek is szavazhatnának. Már azt is eldöntötték, hogy azok voksolhatnának, aki ténylegesen Skóciában élnek, függetlenül attól, hogy skótnak vallják-e magukat vagy sem. Az SNP úgy becsüli, mintegy 10 millió fontból (3,5 milliárd forint) meg lehetne szervezni a referendumot, amely elõtt a pártok 16 napot kapnának a kampányra. A skót nacionalisták reményei szerint 2016 májusában, a legközelebb esedékes parlamenti választásokon Skócia lakossága már a független skót törvényhozásra voksolna. Salmond azt mondja, független államként is elismernék uralkodójukként II. Erzsébet királynõt.
Bármennyire is elõrehaladottnak tûnnek a skót nacionalisták tervei, valószínûleg nem eszik olyan forrón a kását. A nagy brit pártok valamennyien ellenzik Skócia kiszakadását, bár nem világos, hogy az az Egyesült Királyság végsõ felbomlását jelentené-e. Közvéleménykutatási adatokra hivatkozva nemrégiben a Reuters azt írta, Skócia elszakadásának ötlete - érdekes módon - az angolok körében nagyobb lelkesedést vált ki, mint maguknál a skótoknál. Sokan ugyanis úgy vélik, hogy az autonóm jogok révén a skótok pénzügyileg profitálnak az unióból, hiszen a skót helyi törvényhozás kezében lévõ önálló skót egészségügyet és oktatást a központi költségvetésbõl finanszírozzák. Egy, a Sunday Telegraph számára készült felmérés szerint az angliai szavazók 43 százaléka támogatná Skócia kiválását, 32 százalék ellenezné, a skótok körében ugyanakkor 40 százalék az elszakadáspárti, s 43 százalék nem akarja az unió felmondását. Több felmérés is azt mutatta, hogy összességében az elszakadást ellenzõk vannak többségben a függetlenség híveivel szemben.
Ahogy a korábbi munkáspárti kabinetek, a jelenlegi konzervatív-liberális kormány sem akarja útját állni a referendumnak, de a konkrét lebonyolításról még meg kell egyezni. A Cameron-kormány azt pártolná, ha csupán egyetlen "igen-nem" kérdést tennének fel. Michael Moore, a brit konzervatív-liberális kormány Skócia-ügyi minisztere konzultációkat javasolt Alex Salmondnak, s maga Cameron sem zárkózik el a megbeszélésektõl. A brit kormánynak nem tetszik a skótok által megfogalmazott kérdés, s azt javasolják, hogy közösen állapodjanak meg egy "kevésbé sugalmazó" szövegezésben. A Daily Telegraph szakértõket felvonultatva kimutatta, hogy a kérdésfeltevés jelentõsen befolyásolhatja a referendum kimenetelét.
Skócia kiválása számos kényes problémát vetne fel, nem utolsósorban biztonságpolitikai téren. A BBC elemezte például, mi történne a magas fokon integrált brit fegyveres erõkkel. Angus Robertson, az SNP londoni frakcióvezetõje és a skót helyi adminisztráció védelmi ügyeinek illetékese szerint a dolog egyszerû: a királyi skót hadsereg, a skót gárdisták és valamennyi skót alakulat egyszerûen az önálló skót védelmi tárca fennhatósága alá kerülne, így megalakulna a skót fegyveres erõ. Philip Hammond brit védelmi miniszter ezen igencsak elcsodálkozott, mondván, a brit fegyveres erõk nem olyanok, mint egy tábla csokoládé, hogy egy-egy darabot csak úgy le lehet törögetni belõle. Ami pedig a brit nukleáris csapásmérõ erõt illeti, azt minden körülmények között egyben tartanák.
Sokan felteszik a kérdést, vajon gazdaságilag megengedheti-e magának az 5,2 millió lakosú Skócia a függetlenné válást. Salmond szerint igen, hisz a jelenlegi adatok alapján az önálló skót GDP az OECD-államok közt a 6. legmagasabb lenne. Az önálló skót gazdaság az északi-tengeri olaj- és földgázkincsre alapulna, ami idén 13 milliárd font adóbevételt hoz a londoni kincstár számára.
A skót nacionalisták azzal érvelnek, hogy e tartalékok 90 százaléka a skót partok mentén található, azaz, Edinburgh valójában többet fizet be a központi költségvetésbe, mint amennyit visszakap. Mellesleg ha szétválnak, akkor a skótoknak dönteni kell arról is, megtartják-e fizetõeszközként a fontot, fenntartják a pénzügyi uniót, vagy belépnek az eurózónába. A skót nacionalisták szerint az elszakadás után Skóciának nem kellene európai uniós tagságért folyamodnia, mivel "utódállamnak", nem pedig csatlakozó államnak minõsülne.
Vérzivataros múlt
Skót duda, skót szoknya, skót whiskey - legtöbbünk eszébe ezek jutnak elõször Skócia említésekor. Az angol-skót történelem azonban kevésbé idilli, hisz a két országrész közt a középkorban véres háborúk zajlottak. Néhány gyõztes csata ellenére azonban a skót függetlenség ügye elbukott. Az 1707-es, úgynevezett egyesülési törvények nyomán végképp lekerült a napirendrõl a saját uralkodó választása, s Skócia az Egyesült Királyság egyik alkotó országa lett. A skótok 1979-ben és 1997-ben már tartottak népszavazást a helyi törvényhozás autonóm jogainak kiszélesítésrõl, az elsõ alacsony részvétel miatt érvénytelen lett. A skót devolúcióról elfogadott 1998-as törvény az alkotmányos kérdéseket, a brit korona illetékességében tartja. Két év múlva éppen a skót függetlenségi háború egyik neves ütközete, az 1314-es bannockburni csata 700. évfordulójához idõzítve tervezik kiírni a legújabb referendumot.
Nemzetközi párhuzamok?
A skót elszakadási tervek élénk nemzetközi visszhangot keltettek, de leginkább Baszkföldön kíváncsiak, mi lesz a kimenetele a skótok nekirugaszkodásának. A brit lapok megemlítik: az olaszországi Északi Liga, a romániai magyar kisebbség, a korzikai nacionalisták, a csecsen szeparatisták, a görög és török ciprióták is nagyon figyelnek a skót precedensre. A madridi brit nagykövetnek nyugtatnia kellett spanyol tárgyalópartnereit, hogy Skócia és Baszkföld helyzete teljesen más, nem lehet párhuzamot vonni a kettõ között. Hírek szerint még az is megeshetne, hogy Madrid megvétózná a skótok EU-tagságát.
Link