Válságkezelés ukrán módra
Irta: Olvaso - Datum: 2012. February 06. 10:18:28
Ukrajna a 2008. második félévétõl kibontakozó gazdasági világválság egyik legerõteljesebben érintett országa volt. A probléma kiélezõdéséhez egyaránt hozzájárultak belsõ politikai és külsõ tényezõk, melyek felerõsítették a válság hatásait.
Teljes hir
Ukrajna a 2008. második félévétõl kibontakozó gazdasági világválság egyik legerõteljesebben érintett országa volt. A probléma kiélezõdéséhez egyaránt hozzájárultak belsõ politikai és külsõ tényezõk, melyek felerõsítették a válság hatásait. A válságkezelésben ugyanez a kettõsség figyelhetõ meg, hiszen a kormány intézkedései mellett a külföldi segítség igénybevételének meghatározó szerepe volt és van. Mindennek eredményeképpen úgy tûnik sikeresen túltették magukat a válságon és újra fejlõdést produkálnak, bár a szakemberek szerint ennek is hamarosan vége lehet.
Ukrajna gazdasága 2000-tõl kezdõdõen dinamikusan fejlõdött, mely jelentõs tõkebeáramlást eredményezett az országban. 2008-ig a GDP 7-8 százalékos növekedést mutatott évente, az ország költségvetése pedig 2008 õszéig aktívumot is produkált. A beáramló külföldi tõke legnagyobb élvezõje a bankszektor volt, mely ennek köszönhetõen kezdett felzárkózni az európai színvonalhoz, mind mûködésben, mind üzletpolitikában. Így a válság hatásai is hasonló módon jelentkeztek, mint Nyugat-Európában: bedõlõ hitelekben és a lakosság nagyarányú eladósodásában.
A válságot erõsítõ külsõ és belsõ tényezõk
Az ukrán export közel 40 százalékát vas-és acéltermékek teszik ki, melyek világpiaci ára és így kereslete a válság kezdetén jelentõs mértékben visszaesett. A másik problémát a külföldi hitelfelvétel lehetõségének beszûkülése jelentette. Így a válság legfõképp az építõiparban, a vas-és acéliparban és a gépgyártás területén jelentkezett, ahol többek között a kohászati termelés a felére, az olajipar pedig a kétharmadára zuhant vissza. További meghatározó tényezõ volt a 2009. januári orosz-ukrán gázvita, melynek következménye a gázcsapok elzárásához, Ukrajnában pedig megemelkedett gázárakhoz vezetett.
Az ukrán Nemzeti Bank épülete Kijevben
(forrás: wikipedia.org)
Az ukrán gazdaság fizetési mérlegét a válság elsõ szakaszában jelentõs tõkekivonások terhelték, radikálisan estek az exportbevételek, a nemzeti valuta (hrivnya) leértékelõdése következtében a behozatal is zuhanni kezdett, a devizahitelek törlesztése nagymértékben drágult, melynek következménye a lakosság eladósodása és számos bankcsõd (például Alfa Bank) volt. Mindezekhez széleskörû társadalmi megmozdulások és tüntetések társultak.
Az elhúzódó belpolitikai válságnak köszönhetõen az akkori ukrán kormány nem tudott hatékonyan fellépni ezen problémákkal szemben. A hatalmi ágak közötti ellentétek, az intézményi reformok hiánya, és a nagyarányú szürkegazdaság pedig csak tovább gátolták a válság hatékony kezelését. Így 2009-ben Ukrajna meglehetõsen nehéz gazdasági évet zárt: a GDP 15 százalékkal csökkent, az ipari termelés 21,9 százalékkal esett vissza, az ország teljes külsõ eladósodottsága az év végén 104 milliárd dollárt tett ki, ezzel pedig államcsõd közeli helyzetbe került.
Válságkezelés és fellendülés
A gazdasági stabilizáció elsõ jelei a 2010-es választásokat követõen jelentkeztek, de a költségvetési helyzet rendezése nemcsak a Janukovics-kormány válságellenes intézkedéseinek köszönhetõ, hiszen külsõ segítség nélkül ezek realizálódása lehetetlen lett volna.
Ukrajna és az IMF
A válság kezdetén, 2008 õszén, az akkori Timosenko-kormány egy 16,5 milliárd dolláros segélycsomagról állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal. A megállapodás számos konkrét feltételhez kötötte a folyósításokat, melyek nemcsak a monetáris politikát, hanem a magánszektort is érintették. 2009 végééig csak 10 milliárd dollárt sikerült lehívni az összegbõl, az IMF ugyanis ezt követõen felfüggesztette a folyósításokat, mert elégedetlen volt az ukrán vezetés gazdaságpolitikájával.
Az IMF-el való együttmûködést 2010 júliusában sikerült felújítani. Ekkor döntött a szervezet egy 15,5 milliárd dolláros stand-by hitelkeret megnyitásáról, melybõl Kijev 3,5 milliárd dollárt hívhatott le. A folyósítás feltétele továbbra is a fiskális szigor fenntartása volt. Mivel azonban a kormány nem hajtotta végre a beígért nyugdíjreformot, és a gázár emelését, ezért az IMF tavaly márciusban leállította a programot.
A tárgyalások azonban a héten újrakezdõdtek Washingtonban a törlesztés átütemezésérõl.
Az IMF, a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által folyósított több milliárd dolláros segélycsomagok hozzájárultak, hogy a 2010-es évre kitûzõtt gazdasági programok - államháztartás rendbetétele, bankszektor stabilizálása-összeséggükben teljesültek. A GDP 2010-ben 4,2 százalékra nõtt, az ipari termelés 11 százalékkal emelkedett, az infláció hét éve legalacsonyabb szintet érte el, a költségvetési hiány is 6 százalék körül maradt, így a hitelminõsítõk is javítottak Ukrajna gazdasági besorolásán.
Az ukrán vezetés 2010-2014-re egy reformprogram keretében fogadta el középtávú gazdaság-fejlesztési prioritásait, melynek legfõbb célja, hogy Ukrajna tíz éven belül felzárkózzon a világ húsz vezetõ gazdasági hatalmához, az életszínvonalat tekintve pedig, elérje az európai átlagot. A program tervei között szerepel a nyugdíj-és adóreform, a Naftogaz és az állami vasúttársaság átalakítása, az energetikai szektor állami támogatásának fokozatos felszámolása és a szürkegazdaság kifehérítése.
Ezen reformok egy része már 2011-ben megvalósult. Hatályba lépett az új korrupció ellenes törvény, a nõk nyugdíjkorhatárát megemelték, növekedett a társasági és a személyi jövedelemadó is. 2012-ben az országban megrendezésre kerülõ labdarúgó EB-vel összefüggésben több jelentõs beruházás vette kezdetét, mely fellendítette az építõipart is. Így 2011-ben a GDP 4,5 százalékra nõtt, az ország vezetése 2012-ben további fél százalékos emelkedést vár.
A Világbank elõrejelzése szerint azonban a 2012-re kitûzött 5 százalékos GDP csak 2,5 százalék lesz, melyet a globális gazdasági növekedés lassulásával és az acél iránti külsõ keresletcsökkenéssel indokolt, mely újabb leértékelõdési nyomást eredményezhet az ukrán devizán.
Ezt támasztják alá gazdasági elemzõk is, akik szerint a több éve növekedést mutató ukrán gazdaságban egy visszaesés fog következni. Ennek okait a gazdaságpolitika fejlesztésének hiányában, a pénzügyi szektor fejletlenségében és a nagymértékû államadósságban látják, mely utóbbi a GDP 40 százalékára emelkedett. Legutóbb a Moody's Investors Service Ukrajna államadós osztályzati besorolását stabilról negatívra módosította az elõbb említett finanszírozási és külsõ likviditási problémák miatt.
Az euróválság hatásai
Kattintson és nézegessen képeket is!
Az Európai Unió és Ukrajna már ötödik éve tárgyal egymással a két ország között létrejövõ társulási megállapodásról, melyet politikai körülményektõl tett függõvé Brüsszel, tekintettel a jelenlegi belpolitikai helyzetre. Az euróválság problémáinak megoldatlansága ugyanakkor hatással lehet az Unió további keleti terjeszkedésére.
Másrészrõl azonban Ukrajna legfõbb gazdasági partnere, Oroszország felajánlotta az ország számára az orosz kezdeményezésre létrejövõ Vámunióhoz történõ csatlakozás lehetõségét. Ukrajna gazdasági lépései, mint az orosz gázimport csökkentés és az Oroszországgal kötött gázipari megállapodás felmondása, az ország függetlenedésre való törekvéseit mutatják. Így kérdés, hogy melyik unió jelentene majd nagyobb és hosszabb távú biztonságot Ukrajna számára.
Link