A következõ államfõt már a nép választja közvetlenül
Irta: Olvaso - Datum: 2012. February 09. 09:48:41
Közvetlen államfõválasztást vezetnek be Csehországban, s Václav Klaus utódját 2013 elején a parlament két háza helyett már az ország lakossága fogja megválasztani.
Teljes hir
Közvetlen államfõválasztást vezetnek be Csehországban, s Václav Klaus utódját 2013 elején a parlament két háza helyett már az ország lakossága fogja megválasztani.
Ez annak alapján válik lehetõvé, hogy a cseh képviselõház decemberi jóváhagyása után szerdán a szenátus, a parlamenti felsõház is igent mondott az alkotmánymódosító törvényjavaslatra.
A 81 tagú testületben a kormány elõterjesztését a szavazáson részt vevõ 75 szenátor közül 49-en támogatták, 22-en ellene voltak, s négyen tartózkodtak. Az alkotmánymódosítás október elsején lép életbe.
"Nagyobb a valószínûsége annak, hogy a közvetlen választással olyan ember kerülhet az államfõi bársonyszékbe, aki nagyobb mértékben fogja élvezni a lakosság széles körének bizalmát, mint a parlament által választott elnökök" - vélekedett Milan Stech, a szenátus elnöke.
A közvetlen államfõválasztás bevezetéséhez Csehországban alkotmánymódosításra van szükség, amelyet az elfogadott jogszabály tesz lehetõvé. A most jóváhagyott elképzelés azzal számol, hogy a választás kétfordulós lesz, hasonlóan a szenátusi választásokhoz. Az a jelölt, aki már az elsõ körben megszerzi a szavazatok több mint ötven százalékát, államfõ lesz. A második körbe jutott két jelölt közül pedig az nyer, aki egyszerû többséget szerez.
Az államfõjelölt állításához minden cseh állampolgárnak joga lesz. Ennek feltétele egy petíció legalább 50 ezer támogatóval. Ugyanakkor saját jelöltet állíthat legalább 20 képviselõ vagy legalább tíz szenátor is.
A szenátus döntése több mint két évtizedes vita végére tett pontot. A közvetlen államfõválasztás bevezetése még a kilencvenes évek elsõ felében, az önálló Cseh Köztársaság megalakulásakor (1993) felmerült. A késõbbi években öt esetben konkrét javaslatot is beterjesztettek a parlament elé, de kellõ politikai akarat híján a változás kezdeményezése mindig elbukott. Cseh elemzõk véleménye szerint a parlamenti államfõválasztás ugyanis a pártok számára jóval nagyobb kulisszák mögötti egyezkedési teret biztosít, mint a közvetlen elnökválasztás.
Az Európai Unió 20 köztársasága közül a szerdai döntéssel Csehország lett a 13. ország, amelyben a lakosság közvetlenül választja meg az elnököt. Az unió további hét állama monarchia. Az önálló Cseh Köztársaság megalakulása óta (1993) ez a legnagyobb alkotmányos változás a cseh jogrendszerben - mutatott rá a vitában Jirí Pospísil, igazságügyi miniszter.
Václav Klaus jelenlegi köztársasági elnök második mandátuma 2013 március 7-én jár le. Bár Klaus korábban "végzetes hibának" minõsítette a közvetlen elnökválasztás bevezetését, semmit sem tud tenni ellene, mert az alkotmányos törvényeknél nincs vétójoga.
Korlátozta a törvényhozók mentességét a cseh képviselõház
Korlátozta a parlamenti képviselõk, szenátorok és az alkotmánybírák mentelmi jogát a képviselõház, a cseh parlament alsóháza.
A jelenleg hatályos alkotmánytörvény módosítása, amelyet azonban még a szenátusnak is jóvá kell hagynia, a jövõ év elején lépne életbe. A módosítással a képviselõház eltörölte a képviselõk, a szenátorok és az alkotmánybírák élethosszig tartó mentességét. Az új szabályozás szerint a törvényhozók és az alkotmánybírák ezentúl csak mandátumuk idején nem lesznek büntethetõek a törvénysértésekért és a kihágásokért.
A téma legutóbb tavaly õsszel volt a képviselõház napirendjén. Az akkori javaslatot, amely a közlekedésre vonatkozó szabálysértési mentességet is tartalmazta, azonban az alsóház nem szavazta meg. A szabálysértési mentesség most kikerült a javaslatból. Az új kormánykoalíciós elõterjesztést a 200 tagú alsóházban a szavazáskor jelenlévõ 161 képviselõ közül 156-an támogatták, míg öten tartózkodtak a szavazástól.
"A szavazás eredménye nagy siker, hiszen a mentességet húsz év után sikerült korlátozni" - nyilatkozta Katerina Klasnová, az alsóház alelnöke a szavazás utáni sajtóértekezleten. "Eddig ugyanis társadalmunkban létezett egy kiváltságos csoport, s ha ennek tagjait a képviselõház vagy a szenátus nem adta ki a hatóságoknak, akkor az ellenük indítandó büntetõeljárás örökre elmaradt" - tette hozzá.
A módosítás szerint egy érvényes mandátum idején továbbra is az alsóház és a felsõház dönt arról, hogy érintett tagját kiadja-e a büntetõeljárás céljaira. Ha a testületek nem adják ki tagjaikat a hatóságoknak, azok a mandátum megszûnte után ismét elõvehetik az ügyet és eljárást indíthatnak a volt képviselõ vagy szenátor, illetve volt alkotmánybíró ellen.
Link