Kína egészben lenyeli Görögországot
Irta: Olvaso - Datum: 2010. October 05. 10:06:57
A kínai miniszterelnök háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik a görög fõvárosban, Athénban. A világ második gazdasági hatalma kisegítené a szorult helyzetben lévõ Görögországot, ám ennek ára van: Kína hitelt nyújtana a görög államnak és vállalatoknak, de ennek fejében a délkelet-európai uniós tagállamnak kínai termékeket kellene vásárolnia és be kellene engednie a kínai vállalatokat az ország piacára.
Teljes hir
A kínai miniszterelnök háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik a görög fõvárosban, Athénban. A világ második gazdasági hatalma kisegítené a szorult helyzetben lévõ Görögországot, ám ennek ára van: Kína hitelt nyújtana a görög államnak és vállalatoknak, de ennek fejében a délkelet-európai uniós tagállamnak kínai termékeket kellene vásárolnia és be kellene engednie a kínai vállalatokat az ország piacára.
Ven Csia-pao (Wen Jiabao) október másodikán, szombaton háromnapos hivatalos látogatásra érkezett a görög fõvárosba, Athénba. A kínai miniszterelnök egy európai körúton vesz részt, melynek elsõ állomása Görögország, ezután Belgiumba, Olaszországba és végül Törökországba vezet majd a nagyhatalmú ország második számú vezetõjének útja. Ven görögországi látogatása több szempontból is különös jelentõséggel bír: kínai miniszterelnök utoljára 24 éve látogatott el a délkelet-európai uniós országba és a mostani súlyos gazdasági és pénzügyi helyzetben Görögország minden lehetõséget igyekszik megragadni, mellyel növekvõ pályára tudná állítani gazdaságát és költségvetési szituációját stabilizálni tudná. A kínai miniszterelnököt üzletemberek és miniszterek népes hada is elkísérte. Kína úgy tûnik, hogy kész segíteni a görögöknek, ám ennek ára van.
A kínai miniszterelnök szombaton találkozott Jéorjiosz Papandreu görög kormányfõvel, akinek egy ötpontos javaslatcsomagot vázolt fel a kétoldalú kapcsolatok erõsítésének érdekében. A Xinhua kínai hírügynökség jelentése szerint Ven kijelentette, hogy Kína kész az európai országgal együttmûködni annak pénzügyi helyzetének megszilárdításában. A kínai miniszterelnök javaslatai között egyértelmûen a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok kibõvítése szerepelt az elsõ helyen. Ven elmondta, hogy Kína egy ötmilliárd dolláros alapot hoz létre görög hajózási vállalatok számára, melynek segítségével a görög cégek kínai gyártmányú hajókat vásárolhatnak majd. A kínai politikus emellett kijelentette, hogy arra fogják bátorítani vállalataikat, hogy fektessenek be Görögországban, ezzel is segítve az ország kilábalását mostani nehéz helyzetébõl. A hírek szerint eközben hat kínai hajó megvásárlásáról már döntés is született, az ügylet értéke több száz millió dollár.
Ven továbbá elmondta, hogy a kínai állami COSCO hajózási vállalat – mely a világ egyik legnagyobb ilyen konglomerátuma – is bõvíteni fogja a pireuszi kikötõben található bázisát, és elképzelhetõ, hogy idén már 800 ezer konténer fog áthaladni a görög kikötõn. A Kathimerini görög napilap jelentése szerint ezt a számot 2015-re 3,7 millióra szeretnék emelni. A COSCO még 2008-ban nyerte meg a pireuszi kikötõ két konténer termináljára kiírt 35 évre szóló koncessziós pályázatot mintegy 3,4 milliárd eurós ajánlatával. A kínai mamutvállalat az egyik athéni kerületben raktárépületet is vásárolna, emellett pedig Görögország második legnagyobb városában, Thesszalonikiben is elosztóközpontot hoznának létre a kínai áruk számára. A COSCO itt azonban nem állna meg: Kréta szigetén repülõteret építene és egy hajójavító gyárat létesítene Pireusz mellett.
Ven szerint a kereskedelmi hajózási szektorban különösen fontos a két ország együttmûködése, mivel a Kínába érkezõ kõolaj 60 százaléka görög tankereken teszi meg az utat, míg a kínai áruk 50 százaléka görög hajókon hagyja el a távol-keleti országot. Mint ismeretes, Görögország rendelkezik a világ legnagyobb kereskedelmi hajóflottájával, így a világviszonylatban kicsinek számító állam a kereskedelmi hajózás területén nagyhatalomnak számít.
Az egyik legfontosabb kínai ígéret azonban a szombati nap késõbbi részén hangzott el. Ven kijelentette, hogy Kína kész görög állampapírokat vásárolni a jövõben, miután Görögország újra kimerészkedik a piacra. A kínai miniszterelnök azt ugyanakkor nem fejtette ki, hogy országa milyen összegben vásárolna görög kötvényeket, ám elmondta, hogy Kína eddig is vásárolt görög államadósságot és ezzel is igyekezett az eurózóna stabilitását fenntartani. Ven kijelentette, hogy igyekeznek a két ország közti kereskedelem mértékét a következõ öt évben megduplázni, és több mint ötmilliárd euróra emelni, hogy ezzel is segítsék a görög gazdaság talpraállását. Errõl nem hangzott el véleménynyilvánítás, de a kínai vállalatok minden bizonnyal szívesen részt vennének egyes görög állami vállalatok tervezett privatizációjában is. A kínai miniszterelnök vasárnap a görög parlamentben is beszédet mondott, ahol ugyancsak hangsúlyozta a két állam közti kapcsolatok szorosabbra fonását.
Kína, és kínai – elsõsorban állami hátterû – vállalatok nem elõször teszik be most a lábukat az ajtón Görögországban. Idén júniusban Zang Dedzsiang kínai miniszterelnök-helyettes 14 megállapodást írt alá görög kollégájával, Theodorosz Pangalosszal. A megállapodások között szálloda- és hajóépítés, kikötõi terminálok létesítése, élelmiszeripari termékek görög exportja, telekommunikációs együttmûködés is szerepelt. A magas rangú kínai vezetõ akkor hangsúlyozta, hogy kötelességüknek érezték Görögország megsegítését ebben a nehéz idõszakban, és ösztönzik a kínai vállalatokat arra, hogy a délkelet-európai országban fektessenek be. Kína Görögországot tenné meg a mediterrán régió keleti medencéjének tengeri logisztikai központjává, a vitatott tulajdonosi hátterû Huawei telekommunikációs cégnek a görög OTE társasággal megkötött együttmûködése pedig további szeletet biztosíthatnak a távol-keleti óriásnak az európai hírközlési piacból.
Kínai miniszterek most további 13 megállapodást írtak alá a görög kormány illetékeseivel, melyek között ugyancsak megtalálhatjuk a kereskedelmi, szállodaipari és kikötõi egyezményeket. A távol-keleti állam szinte elsõként igyekezett Görögország "segítségére sietni", miután az idén áprilisban az Európai Unió (EU), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alkotta trojkához fordult pénzügyi nehézségei miatt. Kína ügyesen pozícionálta magát: a szorult helyzetben lévõ görögöknek minden egyes eurócentre szükségük van, hogy országukat legalább a felszínen tudják tartani és elkerüljék a teljes bedõlést. Kína, és az ott található hatalmas tõke és valutatartalék szívesen áramlik ilyen esetben külföldre, ahol jó feltételekkel, viszonylag olcsón lehet a kulcspozíciókat megszerezni. A kínai belépés a görög hajózási szektorba bír talán a legnagyobb hírértékkel – az állampapírok tervezett vásárlása mellet –, mivel Görögország megkerülhetetlen ezen a területen, Kínának szüksége van a görögök megnyerésére saját helyzetének erõsítéséhez. A görög kormány kénytelen az ország belsõ társadalmi feszültségeit is számba venni, és a munkahelyteremtésre koncentrálni, így a kínaiak több milliárd eurós fejlesztési ajánlata rendkívüli csáberõvel bír. Nem utolsósorban Kína így egy régi uniós tagállamban vetheti meg elég rendesen a lábát, ahonnan késõbb a kontinens nyugati, fizetõképesebb fele is sokkal elérhetõbb közelségben található.
A Kínai Népköztársaság az utóbbi idõkben Görögország mellett a Balkán több nem uniós tagországával és Magyarországgal (pl. Telenor) is kötött már megállapodásokat és szerzõdéseket, melyek igencsak elõnyös helyzetbe hoztak kínai (állami) vállalatokat.
Forrás: Link