Posta Imre weboldala

Senkinek sem kell az USA "öreg" alkotmánya
Irta: Olvaso - Datum: 2012. February 15. 11:28:46

Teljes hir

Ezért megy tehát az ottani zsidók "magyar alkotmány" köhögése! kaptok ti olyat, hogy nézhetitek! Ki akarják dobni az ország alkotmányát
Az egykor modellként szolgáló amerikai alkotmány egyre kevésbé vonzó minta, különösen az emberi jogok tekintetében - derül ki a washingtoni és a virginai egyetem közös kutatásából. A kevés jogot felsoroló, nehezen módosítható amerikai alaptörvény a "modern jogok" tekintetében igencsak el van maradva az új alkotmányozási "szuperhatalomnak" tekintett kanadai charta mögött. Jogászok figyelmeztetnek, hogy az alkotmányokban leírtak társadalmi legitimáció nélkül könnyen üres szavak maradhatnak.
Az egykor számos ország alaptörvényének elkészítésekor modellként szolgáló amerikai alkotmány egyre kevésbé vonzó minta, különösen az emberi jogok tekintetében - derül ki a washingtoni és a virginai egyetem közös kutatásából. A tanulmány szerzõi 188 ország 1946 és 2006 között keletkezett 729 alkotmányának cikkelyeit vizsgálták meg.

Kattintson és nézegessen képeket New Yorkról!
A Times Magazin 1987-ben még azt írta, hogy a létezõ 170 országból 160-ban olyan alkotmány van érvényben, amely saját alaptörvényét közvetlen vagy közvetett módon az Egyesült Államok alkotmánya nyomán formálta meg. Míg a huszadik század hatvanas és hetvenes éveiben a demokratikus alkotmányok egyre inkább hasonlóvá lettek az amerikai alaptörvényhez, a tendencia a nyolcvanas-kilencvenes években kezdett megfordulni, majd a huszonegyedik században rendkívüli mértékben felgyorsult a népszerûség-vesztési folyamat.
Az Egyesült Államok alkotmánya a nemzet alapításának dokumentuma, „szent” szöveg. A világ legrégebben érvényben lévõ alaptörvénye, amelyet keletkezése, 1787 óta mindössze 17 alkalommal módosítottak. Az elsõ tíz kiegészítést, közismert nevén a Bill of Rights-t, már 1791 beillesztették az alapokmányba, további 17-et pedig a következõ két évszázadban. Az utolsó, az 1992-ben elfogadott 27. alkotmány-kiegészítés volt, amely a kongresszusi képviselõk és szenátorok fizetésemelésének módját szabályozza. az alkotmány szövege itt megtekinthetõ magyarul.
A kutatók a tendencia okait is vizsgálták, amelyek között meghatározó, hogy az Egyesült Államok alkotmánya relatíve kevés felsorolt jogot tartalmaz. Ehhez járul, hogy az amerikai alaptörvényt az elmúlt évszázadban egyetlen új joggal sem toldották meg, míg más országok alkotmányaiban a jogok jegyzéke folyamatosan növekszik. Továbbá a relatíve kevés felsorolt jog között több is van, amely ma már egyre ritkábban fordul elõ más országok hasonló dokumentumaiban. Ilyen például az USA elsõ alkotmány-kiegészítésének az állam és egyház szétválasztásáról rendelkezõ cikkelye (Establishment Clause), amely ma csupán a világ alaptörvényeinek egyharmadában - például az új magyar alaptörvényben - lelhetõ fel.
A fegyverviselés joga pedig szinte egyedülálló törvénycikknek számít a világ alkotmányaiban, az USA-n kívül csak Mexikó és Guetamala büszkélkedhet ugyanezzel. „Mivel egy jólszervezett milícia szükséges a szabad állam biztonsága szempontjából, nem lehet a népnek a fegyverek birtoklásához és viseléséhez való jogát csorbítani.” - írja a Bill of Rights második cikkelye.
Egy további ok, hogy az amerikai alkotmány az egyéni szabadságot elõtérbe helyezõ (libertarian) alkotmányozási hagyományban gyökerezik, ebbõl fakadóan ellentétes a pozitív jog eszméjével. Például, míg a világ alkotmányainak 90 százaléka biztosítja a nõk jogait, az Egyesült Államok alkotmánya ezzel a kérdéssel nem foglalkozik. (Jellemzõ példa erre a nõk választójogát lehetõvé tevõ 1919-ben elfogadott 19. kiegészítés, amely így szól: „Az Egyesült Államok állampolgárainak szavazati jogát nemre való hivatkozással sem az Egyesült Államok, sem annak valamelyik állama nem korlátozhatja vagy tagadhatja meg.”)

Nézzen körül az Arlington National Cemeteryben!
Ugyanígy, míg az alkotmányok többsége garantálja az embereknek a szociális biztonsághoz, az egészségügyi ellátáshoz, vagy az oktatáshoz való jogot, az amerikai alaptörvényben ezek nem védett jogok. Ahogy az ártatlanság vélelme, vagy az élelemhez és az utazáshoz való jog sem szerepel benne.
Az amerikai alkotmány emellett korszerûtlennek számít, ugyanis különösen nehéz kiegészítésekkel ellátni. Az elmúlt húsz évben mindössze egy kiegészítést tettek hozzá -, míg más nemzetek átlagosan 19 évente lecserélik a teljes alkotmányukat. Különös egybeesés, hogy Tomas Jefferson egy James Madisonnak írt levelében, 1789-ben megjegyezte, hogy minden alkotmány 19 év után válik idejétmúlttá, mert a világot mindig az új generációk formálják.
Az emberi jogok tekintetében az újonnan formálódó demokráciáknak már nem az amerikai alkotmányt ajánlaná mintaként, hanem inkább a dél-afrikait vagy az alapvetõ jogok és szabadságok kanadai chartáját (angolul Canadian Charter of Rights and Freedoms), illetve az emberi jogok európai egyezményét – mondta Ruth Bader Ginsburg, az amerikai Legfelsõbb Bíróság bírája múlt héten Egyiptomban.
Aharon Barak, az izraeli Legfelsõbb Bíróság elnöke egy 2002-ben készített tanulmányában új alkotmányozó „szuperhatalomként” szintén Kanadát nevezte meg, amelynek alkotmánya a világ számos országának forrásaként szolgál. Az 1982-ben életbe lépett kanadai charta már befolyásosabb lehet, mint amerikai párja, többek között azért, mert átfogóbb és kevésbé kizárólagos. Egyenlõ jogokat garantál a nõk és a fogyatékkal élõk számára, engedi a pozitív diszkriminációt és megköveteli, hogy a letartóztatottakat informálják jogaikról.
A január elsejével hatályba lépett új magyar Alaptörvény a jogok lényegesen szélesebb körét sorolja fel, mint az Egyesült Államok alkotmánya. Különösen az állampolgári jogok tekintetében szembetûnõ a különbség. Keletkezésének idejébõl fakadóan a magyar Alaptörvény számos olyan "új" jogot sorol fel, amelyekre az amerikai alkotmány nem tér ki. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány példa: az emberi egyedmásolás és fajnemesítés tiltása; személyes adatok védelme, mûvelõdéshez való jog; a gyermekek, nõk, idõsek és fogyatékkal élõk védelme; anyaság, rokkantság, özvegység, munkanélküliség esetén meghatározott támogatáshoz való jog; stb.
A téma aktualitása miatt említjük meg, hogy míg a magyar Alaptörvény a házasság intézményét, mint férfi és nõ között létrejött életközösséget határozza meg, addig egy kaliforniai bíróság a héten éppen az alkotmányra hivatkozva nyilvánította semmisnek az azonos nemûek házasságát tiltó, 2008-ban megszavazott referendumot. A bíróság érvelése szerint a homoszexuálisok közötti házasságkötés megtiltása ellentétes az alkotmány tizennegyedik kiegészítésével, amely kimondja a törvény elõtti egyenlõ bánásmód elvét.
Egy alkotmány lényegesen többet jelent, a benne szó szerint leírtaknál. Ahogy Antonine Scalia a Legfelsõbb Bíróság bírája rámutatott, „minden banánköztársaságnak van alaptörvénye.” Bár a Szovjetúnió alkotmánya Scalia szerint sokkal jobb volt, mint az amerikai, mert nemcsak a szólás és a sajtó, hanem a gyülekezés vagy a tüntetés szabadságát is garantálták benne, az abban foglaltak mindig pusztán leírt szavak maradtak. Ezt nevezték egykor farmereink „pergament garanciának” – mondta a bíró.
Idekívánkozónak érezzük Jakab András okfejtését az új magyar Alaptörvénnyel kapcsolatban. Az alkotmányjogász szerint valamennyi késõbb sikeresnek nevezett alkotmány, nem születésekor, hanem a késõbbi folyamatok eredményeként vált elfogadottá, azaz legitimmé. Éppen ezért a korábbi - 2011. december 31-ig érvényben lévõ - Alkotmány legitimitását sem kezdte ki az 1989-es, az utolsó pártállami országgyûlés általi elfogadása, ahogy az sem számít az új Alaptörvény vonatkozásában, hogy az MSZP, a Jobbik és az LMP távol maradt az alkotmányozási folyamattól. A januárban hatályba lépõ Alaptörvényt az alkotmányjogász szerint egy sikeres Magyarország, sikeres kormánya legitimálhatja: "[...] ha jól kormányoznak, akkor ez látványos hátteret adhat, ha ellenben rosszul, akkor ez inkább csak dühítõ színháznak fog tûnni.” (JAKAB András: Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei, HVG-ORAC, Budapest, 2011 - forrás: Kommentár)
Link