Orbán Viktor nem szívesen látott vendég
Irta: Olvaso - Datum: 2012. February 24. 08:38:54
Európában nem szívesen látott vendég a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor ritkán hívják meg kétoldalú találkozókra az Európai Unió országaiba még annak figyelembevételével is, hogy a brüsszeli uniós csúcsok az uniós politikusok fontos fóruma. A magyar soros elnökség óta pedig végképp szinte minimálisra korlátozódott hivatalos külföldi útjainak száma. Másrészt az egyes külföldi utak között is jelentõs eltérés lehet.
Teljes hir
Európában nem szívesen látott vendég a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor ritkán hívják meg kétoldalú találkozókra az Európai Unió országaiba még annak figyelembevételével is, hogy a brüsszeli uniós csúcsok az uniós politikusok fontos fóruma. A magyar soros elnökség óta pedig végképp szinte minimálisra korlátozódott hivatalos külföldi útjainak száma. Másrészt az egyes külföldi utak között is jelentõs eltérés lehet.
Teljesen más ugyanis, ha egy adott politikust hivatalos látogatásra hívnak külföldre, vagy ha raporton kell megjelennie Brüsszelben vagy Strasbourgban.
Hivatalba lépését követõen Orbán szakított a hagyományokkal: elsõ útja nem a szomszédos Ausztriába, hanem 2010. június 1-2-án Varsóba vezetett. Onnan utazott tovább bemutatkozó tárgyalásokra Brüsszelbe, az EU és a NATO vezetõihez. A Fidesz-kormányfõ a beiktatása utáni elsõ hónapban azért Bécsbe is ellátogatott, részt vett az évadzáró EU-csúcson, majd családjával elment nyaralni Bulgáriába (onnan üzente meg, kit akar az államfõi székben látni). Nagy csoda volt, hogy Orbán elment az amerikai nagykövetség július 4-i fogadására. A kormányfõ azután rácsapta az ajtót az IMF-re, s a tárgyalások lezárása helyett elutazott Dél-Afrikába, a labdarúgó vb-re. Csak a szokásos tusványosi találkozó fért bele a nyári programba, Orbán-Basescu tárgyalással. Berlinben Angela Merkelnek már a bankadó kapcsán magyarázkodott a kormányfõ. Szeptemberben a brüsszeli EU-csúcs mellett egy bakui utazásra jutott idõ, a Budapestre érkezett dalai láma fogadására viszont nem. Október végén viszont Orbán az utolsó pillanatban még elutazott a sanghaji világkiállításra, s ott tárgyalt Ven Csia-pao kínai kormányfõvel. November végén Moszkvában az orosz miniszterelnök, Vlagyimir Putyin fogadta. Decemberben az EU-csúcs margóján Berlusconival és Merkellel külön tárgyalt Orbán. Fogadta Van Rompuyt, az Európai Tanács elnökét Budapesten. December végén a magyar soros elnökség esélyei helyett már a médiatörvényrõl cikkeztek az európai lapok.
Orbán 2010 nyarától - a magán- és fociprogramokat leszámítva - az év végéig összesen 34 külföldi látogatást tett, ebbõl öt brüsszeli EU-csúcs volt. Az utazások nagy része a magyar EU-elnökség elõkészítésével függött össze.
Orbán Viktor 2011-ben összesen 46-ször járt külföldön. Ez impozáns szám, ám ez minden külföldi látogatását tartalmazza, azokat is, amelyeknek nem volt sok köze a külpolitikához. Másrészt 2011. elsõ félévében Magyarország töltötte be az Európai Tanács soros elnökségét, így "hivatalból is" sokszor kellett külföldre utaznia. Ám a tavalyi év második félévében látványos törés következett be.
Orbán tavaly tizennégyszer járt Brüsszelben, illetve Strasbourgban az EU hivatalos és informális csúcstalálkozóin, illetve beszélt az Európai Parlament képviselõi elõtt. Ez utóbbiak közül különösen emlékezetes volt január 18-i felszólalása a médiatörvény kapcsán, amikor magára haragította az EP képviselõinek jelentõs részét.
Az említett szám az Európai Néppárt találkozóit is magában foglalja. Kétszer járt a Vatikánban, május 1-jén, II. János Pál boldoggá avatásán, illetve május 27-én a Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett koncerten. Kétszer volt Pozsonyban és egyszer Prágában a Visegrádi Négyek hivatalos és informális találkozóin. Uniós kollégáihoz hasonlóan több nemzetközi rendezvényen vett részt, így májusban az OECD jubileumi találkozóján, illetve szeptember 30-án a Keleti Partnerség csúcson, amelyet szégyenszemre nem Budapesten, hanem Varsóban tartottak meg. Kétszer járt "idegenben" fociügyekben: április 5-én Sepp Blatterrel,a FIFA elnökével találkozott Svájcban, május 28-án pedig Londonban, a Wembleyben a díszpáholyból izgulta végig a Bajnokok Ligája döntõjét a Barcelona és a Manchester United között. Ezek politikai szempontból azonban kevésssé értékelhetõek.
Kevés bilaterális találkozó
Hagyományos hivatalos bilaterális találkozóra feltûnõen ritkán hívták meg az EU-tagállamok vezetõi - még soros elnökként sem. Január 22-én az ET soros elnökeként járt Egyiptomban, s találkozott utolsó uniós vezetõként Hoszni Mubarakkal, ahol a Közel-Kelet stabilizáló erejének nevezte vendéglátóját. Ezt követõen június végéig további 11 országba hívták meg hivatalos kétoldalú találkozóra (nem számítva a nemzetközi rendezvényeket), ebbõl 6-szor nem EU-tag balkáni állam vezetõjével találkozott, egyszer-egyszer pedig az osztrák kancellárral Bécsben és Iveta Radicová szlovák miniszterelnökkel Pozsonyban. Rajtuk kívül még Jens Stoltenberg norvég kormányfõvel folytatott megbeszéléseket Oslóban, Hágában Mark Rutte holland kormányfõvel tárgyalt, május elején pedig Angela Merkel német kancellárral Berlinben. Összesen tehát négy uniós vezetõ látta vendégül. A soros elnökség után még ennyire sem volt "kapós" Orbán Viktor. Az EU-csúcsokon kívül mindössze két fontosabb külföldi útja volt: október 3-án a szaúdi király fogadta, november 10-én és 11-én pedig David Cameron brit kormányfõvel tárgyalt. Azaz egyetlen uniós tagországban fogadták szívesen. Mindezidáig nem érkezett Orbán Viktor címére meghívó a Fehér Házból. Erre nincs is nagy esély, s korántsem csak azért, mert Amerikában elnökválasztási év van.
Budapesten a soros elnökséggel kapcsolatos eseményeken kívül tavaly kevés vendég járt. Európai körútján útba ejtette a magyar fõvárost Ven Csia-pao. Itt járt Ban Ki Mun ENSZ-fõtitkár, Hillary Clinton külügyminiszter, igaz, mindketten udvarias formában, de aggodalmaikat fogalmazták meg a magyar kormánnyal szemben. Több tényfeltáró misszió vizsgálódott Budapesten.
Az idei év elsõ hónapjában a miniszterelnök Strasbourgban, az Európai Parlament elõtt vette védelmébe kormánya politikáját, majd José Manuel Barrosónak magyarázkodott Brüsszelben. A következõ úticél, mint a minap bejelentették, Kazahsztán lesz.
Összehasonlításképpen érdemes áttekinteni, hogy a hivatalba lépését követõ 21 hónapban milyen diplomáciai aktivitást fejtett ki Gyurcsány Ferenc (2004 októberétõl 2006 júliusáig), folytatva egyébként elõdje, Medgyessy Péter diplomáciai offenzíváját.
Gyurcsány tartotta magát a hagyományokhoz, azaz Ausztriába vezetett az elsõ útja. Nem sokkal hivatalba lépései után nagy vendégjárás volt Budapesten: a Haladó Kormányzás (Progressive Governance) konferenciára 11 balközép állam- és kormányfõ érkezett Magyarországra. Tony Blair brit kormányfõ mellett a chilei és a dél-afrikai elnök, az új-zélandi, a kanadai, a román, a spanyol, a svéd, a dél-koreai és az etióp miniszterelnök is részt vett a tanácskozáson.
Még októberben Gyurcsány bemutatkozó köröket futott Brüsszelben. Ezt követõen elutazott Japánba, ahol fogadta a császár és Koidzumi kormányfõvel is találkozott. 2004 október végén Gyurcsány és Kovács László írta alá Rómában az EU alkotmányos szerzõdését. November 1-én Berlinben tárgyalt Gerhard Schröder német kancellárral, s 2-án Budapest vendége volt Nicolas Sarkozy, akkor még miniszterként. A brüsszeli EU-csúcs margóján Gyurcsány az iraki ideiglenes kormányfõvel találkozott. Londonban Tony Blairrel, Madridban Zapatero spanyol kormányfõvel folytatott kétoldalú megbeszéléseket. Gyurcsány elutazott Irakba, s még decemberben magánkihallgatáson fogadta õt II. János Pál pápa. Itt járt Jean-Claude Juncker, Tom Lantos, George Pataki.
A 2005-ös évben Gyurcsány Ferenc 26 külföldi utazást tett. Ebbõl öt útja vezetett EU-csúcsra, négyszer Brüsszelbe, egyszer rendkívüli EU-csúcsra Nagy-Britanniába. Hivatalba lépése után egy évvel megkapta a minden kormányfõ által áhított washingtoni meghívót: 2005. október 4-7. között látogatott az Egyesült Államokba, s George W. Bush elnök fogadta a Fehér Házban. 2005. februárjában járt elõször kormányfõként Moszkvában. Hét EU-tagállamban folytatott kétoldalú tárgyalásokat. Romániával és Ausztriával elsõ alkalommal tartottak közös kormányülést. Gyurcsány részt vett II. János Pál pápa temetésén.
Több nagy utazást tett Ázsiában. Felkereste Dél-Koreát, még Panmindzsonba is eljutott. Délkelet-ázsiai körútja során Szingapúrban, Vietnamban és Indonéziában folytatott megbeszéléseket, 2005 szeptemberében Kínában és - elsõ magyar miniszterelnökként - Hongkongban járt. A szocialista kormányfõ 2005 májusában részt vett az Élet menetén Auschwitz-Birkenauban, ott Ariel Saron izraeli kormányfõvel is találkozott. Gyurcsány a 2005 februári EU-USA csúcson kilenc másik "kiválasztott" kollégájával együtt tájékoztathatta Bush elnököt. Öt másik uniós kormányfõvel közösen kezdeményezték az európai digitális könyvtár létrehozását. 2005-ben Budapesten járt Robert S. Mueller, az FBI fõigazgatója, a ciprusi és a mongol államfõ, Fradkov orosz, Erdogan török kormányfõ.
Bush is Budapesten járt
2006 elsõ hónapjai a választási kampány jegyében zajlottak, kevesebb volt a külföldi út, az elsõ hat hónapban nyolcszor utazott külföldre a miniszterelnök, ebbõl három EU-csúcs volt. Nagy volt viszont a vendégjárás Budapesten. Januárban közös magyar-horvát kormányülést tatottak. Februárban itt járt Tony Blair brit kormányfõ, Vlagyimir Putyin orosz elnök, Március végén Lech Kaczynski lengyel elnök, áprilisban a vajdasági kormányfõ. Áprilisban zajlottak a választások. Májusban a bécsi EU-Latin-Amerika csúcson Gyurcsány már újraválasztott kormányfõként vett részt. Joaquín Almunia a konvergenciaporgram kiigazítását kérte Budapesttõl. Gyucsány nem tudott elmenni a magyar-horvát focivb svájci prezentációjára, ott Sanader képviselte a közös pályázatot.
Június 21-22-én Budapestre látogatott George W. Bush amerikai elnök, aki 1956 emléke elõtt is tisztelgett a Citadellán mondott beszédében. Június végén új diplomáciai offenzíva kezdõdött: Gyurcsány Frankfurtban és Londonban tartott prezentációt a magyar beruházási lehetõségekrõl.
Beutazta a világot Faymann osztrák kancellár
Mennyire "kapósak" külföldön más közép-európai miniszterelnökök? Az egész világon szívesen látott vendég Werner Faymann osztrák kancellár, aki tavaly szinte az egész világot bejárta 26 külföldi látogatása során. Nagy visszhangot keltett például májusi kínai útja. Nemcsak azért, mert a szociáldemokrata pártvezetõt személyesen fogadta Hu Csin-tao elnök, hanem azért is, mert nem "ájult el" a pekingi vezetés vendégszeretetétõl, s volt bátorsága találkozni a kínai ellenzékieket képviselõ ügyvéddel is. Faymann többször találkozott Angela Merkel német kancellárral, kínai útja, illetve a decemberi EU-csúcs elõtt is egyeztettek. Olyan politikus tehát, akinek adnak a szavára.
Osztrák lapok tavaly sokat cikkeztek Faymann külföldi útjairól: az osztrák kancellár diplomáciai offenzívájáról beszéltek. Nem véletlenül. Május 24-tõl 26-ig részt vett Párizsban, az OECD jubileumi ülésén, ahol négyszemközt tárgyalt Angela Merkelen kívül, Nicolas Sarkozy francia elnökkel, valamint Hillary Clinton amerikai külügyminiszterrel. Tavaly szeptemberben, az ENSZ közgyûlés ülésszaka alkalmából New Yorkba ment, ahol Barack Obamával ebédelt. Az amerikai elnököt egyben hazájába, Ausztriába hívta. Az idén február 16-án megrendezett bécsi Operabálon is különleges személyiségek jelentek meg: itt találkozott Ban Ki Mun ENSZ-fõtitkárral, illetve Zoran Milanovic horvát miniszterelnökkel. Faymann számára nem "megalázó" részt venni a Davosi Világgazdasági Fórumon, amelyen Magyarország rendre alacsony szinten képviselteti magát. Az osztrák kancellár tavaly januárban beszédet is mondott a fórumon.
A konzervatív Petr Necas cseh kormányfõt külföldön kemény tárgyalófélnek tartják, aki szemrebbenés nélkül elutasította az EU fiskális paktumát. Ettõl függetlenül nem különösebben rossz a híre külföldön, hiszen az elmúlt évben Necas 22 hivatalos látogatáson vett részt, Václav Klaus elnök pedig 16-on. A kormány- és az államfõ összesen egy és háromnegyed hónapot tartózkodott külföldön. Necas elsõsorban Európában tett hivatalos látogatásokat, tavaly márciusban például Ausztriában, de tavaly júniusban Irakban is járt. Klaus kilenc napot Dél-Amerikában (Argentínában és Chilében), kétszer négy napot pedig Azerbajdzsánban és Szenegálban is eltöltött.
Nem tartozik az "utazgatós" miniszterelnökök közé Iveta Radicová kormányfõ. Igaz, ez részben az állandó szlovák belpolitikai feszültségek eredménye. Tavalyi külföldi útjainak száma nem érte el a 15-öt, ezeknek mintegy harmada uniós csúcsok voltak, illetve kétszer járt Prágában. Londonban James Cameron brit kormányfõ is fogadta. Részt vett az OECD párizsi ülésén, illetve hivatalos látogatáson járt Szlovéniában és Bécsben. Szeptemberben Varsóban még részt vett a Keleti Partnerség csúcstalálkozóján, de a pozsonyi koalíció válsága miatt már lemondta részvételét a Visegrádi Négyek prágai október 14-i informális csúcstalálkozóján.
Forrás: Link